Power //(A. K.)//

28. Fejezet

2 hét múlva

A 2 hét alatt semmi sem változott. Továbbra is boldog vagyok, anyáékat felhívta az igazgató hogy visszatértem. Steve-el pedig szóba se került azóta a szex. Én magamban sokat gondoltam rá, de előtte többet nem hoztam szóba. Az eredeti szüleimmel kapcsolatban sem derült ki semmi.
Csütörtökön este pakoltam be 3 napra ruhát, laptopot meg a szokásos cuccokat, és már vagy ezerszer kinéztem a folyosóra. Steve egész nap eltűnt, már este sem beszéltem vele. Igaz, amúgy már ritkábban aludtunk együtt mert Natasha és Pepper is keresett egyszer reggel és a szerencsém csak az hogy Steve-el már felöltöztünk és azt kamuztam hogy nem tudtam aludni ezért kora reggel átjöttem hozzá dumálni.
Éppen a melltartóimat válogattam. Valahogy egyre inkább foglalkoztatott az is hogy a ruha alatt is jól nézzek ki. Viszont a fogyás gondolata fel sem merült bennem mert mindig azt mondta hogy milyen jó vagyok így neki. És a múltkor mennyire kiakadt hogy lefogytam.
-Szia Lyra. -Lépett be Natasha.
-Szia.-Mondtam miközben a kezembe tartott piros melltartót bedobtam a táskába.
Furcsán nézett rám, igaz azt a darabot én is soknak éreztem. Leült az ágyamra.-Tudod Lyra... Most hogy együtt mentek el, még jobban kell figyelned arra hogy ne jöjjetek újra össze. Főleg ne feküdj le vele.-Nézett a táskára.-Várj, ugye nem tervezted hogy elcsábítod?
-Nem dehogy.-Válaszoltam. Ez viszont igaz volt. Nem akartam erőltetni vagy ,,elcsábítani".-Barátok vagyunk.
-Tudom milyen nehéz egy helyen élni egy olyannal akit szeretsz ezért tartom hülyeségnek hogy vele mész.
-Én pedig kitartok amellett hogy barátok vagyunk. Miért nem bízol bennem ebben az ügyben?
-Mert még fiatal vagy. És szerelmes. A kettő összevonva pedig katasztrófához vezet.
-Katasztrófához?-Kérdeztem vissza.
-Csak gondolkodj el ezen mielőtt azt-mutatott a táskára- felveszed.-Felállt.-Jó utat.-Mondta, majd kiment. A táskára néztem, kivettem a melltartót és visszahajítottam a szekrénybe. Nem azért voltam ideges amit mondott, hanem mert fogalmam sem volt hogy hol lehet Steve. Egy szuperhős élete minden pillanatában bajba kerülhet, akár meg is halhat. És én ezért voltam ideges.
Éjszaka alig aludtam, mert utána se hallottam róla. Hajnalban írt egy üzenet azzal hogy sajnálja hogy nem látta de majd elmondja mi történt. Reggel láttam az üzenetet. Abban a pillanatban a pizsimben kinyitottam az ajtót és átrohantam hozzá. Ő nyitva hagyta, biztosan fáradt volt este. Hason feküdt az ágyban. Miután becsuktam az ajtót beugrottam mellé.
-Szia.-Köszönt aztán kinyitotta a szemét.
Az oldalamra fordultam.-Hol voltál egész nap?
-Gondolkodtam. A másikat pedig majd elmondom.-Mondta álmosan, rekedt hangon.
A hátamra fordultam.-Én halálra aggódtam magam!
-Szerintem még itt vagy.-Válaszolta csukott szemmel.-Amúgy tudok magamra vigyázni.
-Tudom hogy tudsz Cap, csak ahh... Nehéz egy szuperhős barátnőjének lenni.
-Sajnállak.-Mondta aztán a kezét áttette a hasam felett és közelebb húzott. Elkezdte puszilgatni az arcomat.-Nagyon... Sajnállak....-Közben én nevetgéltem. Ő is mosolygott közben.
-Oké! Oké!-Nevettem tovább aztán elhúzódtam.-Mire visszajövök legyél fent.-Kimásztam az ágyból. -Úgy volt hogy 8-kor indulunk. Fél óra.-Szóltam vissza az ajtóból.
Kicsit több mint fél óra múlva készen mentem vissza a szobába. Ő még mindig ugyanúgy feküdt. Annyi különbséggel hogy a feje a másik irányba volt. Oda mentem és leguggoltam az ágy mellé.
-Cap...-Suttogtam, majd az arcára tettem a kezem.-Cap, itt az ideje fel kelni.
-De nem akarok!-Suttogott ő is csukott szemmel.
-Mi van ma veled?-Kérdeztem nevetve.
-Álmatlanság.
-És ha hozok kávét?
-Hozz kávét.-Mondta mint egy kisgyerek. Mosolyogtam egy sort aztán két bögre kávéval visszatértem. Nehezen de sikerült felkelnie.
Repülővel indultunk mert kocsival 20-21 óra is lehetett volna, de az én kívánságomra 3 órát kocsival tettük meg. Odaérve kipattantam a kocsiból, és a cuccomal együtt berohantam a házba. Azt hittem felemelő érzés lesz, de megcsapott a dohos szag. És akkor eszembe jutott hogy a kaják a hűtőbe már rég megromlottak (mondjuk a fele) és büdös lehet. Odamentem, kinyitottam, de észrevettem hogy a fagyasztóban lévő kajákon kívül minden eltűnt.
Steve becsukta az ajtót és ledobta a táskát az asztalra.
-Te tegnap itt voltál?-Kérdeztem.
-Muszáj volt mégegyszer leellenőríznem azt hogy van-e itt valaki. Vagyis a közelben. Minden szomszédodhoz bekopogtattam. És vettem egy csomó illatosítot. Kicsit kiszellőztetünk, aztán gyűjtunk gyertyát-aminek almás fahéjas illata van- és minden a régi lesz.
-És mit fogunk enni?-Kérdeztem,majd felugrottam a konyhapultra.
-Most kinyitjuk az ablakokat, és elmegyünk a boltba. Aztán vissza kapcsoljuk a fűtést. -Odajött hozzám.
-Rendben. És bedobjuk az összes ruhámat a mosásba.
-Benne vagyok. De várj, mindet? Akkor miben jössz a boltba? Tényleg felveszed végül az én cuccaimat?
-Régi vágyam, de sajnos nem. Majd máskor.-Kacsintottam rá. Aztán leugrottam a konyhapultrol.-Nyissuk ki az ablakokat és menjünk.-Jelentettem ki. Így is tettünk, majd 1 órával később visszatérve érzékeltük milyen marha hideg van. Mondjuk ezt gondoltunk csak nem hogy ennyire rossz lesz. Bedobtam a ruháimat a mosásba, kicsit takarítottunk Steve-el, közben zenét hallgattunk aztán a szokásos helyükre telepedtünk a kanapén. Élveztük a csendet, és azt hogy kisebb esély van a lebukásra. Filmet néztünk aztán amikor vége lett a hülye szerelmi ,,négyzeten" nevettünk. A csajnak ugyanis egyszerre 2 pasija volt, a férje, egy szerető, és a legjobb barátnője férjébe volt igazán szerelmes. Végül megszöktek ketten. A barinője hapsijával. Eléggé bugyuta volt a film de sokat nevettünk rajta.
Steve éppen vacsit csinált a konyhában, én pedig a pult mögött ültem egy bárszéken.
Nevettünk azon amit az előbb mondott, és pár pillanat múlva halál komollyá változtam.
-Szökjünk meg mi is.
-Mi?
-Igen, hagyjunk hátra mindent és tűnjünk el.
-De Lye...
-Ne, ne is folytasd tovább! Ne rontsuk el ezt a tökéletes estét.-Jelentettem ki.
Elém tolta a szendvicset.
-Bár ez egy elég jó ötlet... Csak nem most.-Mondta. Felcsillant a szemem. Semmi mást nem akartam csak hogy elmenjünk innen. Mondjuk Európába. De itt is maradhatnánk, csak máshol. Messze mindentől. Mindketten befalatoztuk a szendvicset, aztán kijelentette hogy fáradt, és elmegy zuhanyozni. Előtte jó volt a hangulat szóval tényleg álmos volt, nem csak meg akart szabadulni tőlem. Én elmosogattam addig. Amikor kijött kijelentette hogy be is bújik az ágyba. Elmentem, vettem egy jó forró zuhanyt. A pizsama nacimat azonban kint hagytam. Gondoltam majd kimegyek érte, előtte lemosom a sminkem, fogat mosok, pisilek, majd a szobában felveszem.
Felkaptam a szokásos fehér rövid ujjúmat, és a melltartómat majd elvégeztem a fent felsorolt dolgokat. A hajamat kienegedtem,mert még szép volt és friss. Amikor kimentem a fürdőszobából láttam hogy teljesen sötét van odakint, csak a résnyire kinyitott ajtó mögül jött ki egész halvány fény. Egyből az jutott az eszembe hogy biztos csak a kislámpa van felgyújtva.
A kilincshez nyúltam és teljesen kinyitottam.
Majd a szám elé kaptam a kezemet.