A suli legmenőbb lánya Medison Hard. A pompom csapat tagja. Szép élete van aztán a pasija megcsalja. Fogad a barátnőivel , hogy 1 hónap leforgása alatt, felszedi a suli legmenőbb srácát, akit 1 hét után dob. Aztán az ujja köré kell csavarnia a sul...
Reggel a nutellát szorongatva keltem fel, egyedül. Márk már biztos fent van. Fel akartam állni, de a nutellát nem engedtem el. Vissza estem az ágyba. Egy rekedtes nevetést hallottam. - Tudom hogy este kiloptad a nutellámat. - neki dőlt az ajtónak, és várta a reakcióm. - Bocsánat, de nem etted meg. - magyarázkodtam lehajtott fejjel. - Nem baj. - De te azt hitted, hogy Camilla vagyok, és be húztál az ágyba. - Tudtam, hogy nem Camilla vagy.- megfogta magát és kifordult. Mi van Shawnnal? Lement a lépcsőn. Én ott álltam az ágy mellett( nutellával a kezemben) és gondolkodtam, hogy mi volt ez. Nem jutottam semmire. Ma megyünk búvárkodni. Lementem a lépcsőn, persze Felvettem egy köntöst, mert hát apám előtt ne legyek már bugyiba, meg Shawn pólójába. Még félre értik. Mindenki ott ült az asztalnál. Mielőtt Lementem, halottam egy kis nyüzsgést, de ahogy Lementem kínos csend lett. - Jó reggelt! - Szia baba!- jött oda Márk. - Jó reggelt! - köszönt aztán kórusba mindenki. - Apa. Ma megyünk búvárkodni, igaz? - Igen Sophie. - Mit kellene fel vennem? Sajnos van egy kicsi problem. - mutattam a piros asztal terítőre. Anya és Camilla meg értette a célzást. - Kicsim.Tudom mire gondolsz. Vegyél fel egy egybe ruhát. - szólalt meg anya. Bólintottam és felszaladtam a szobámba. Ezt vettem fel.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Tudom hogy Shawn szereti a kockásat, direkt ezért vettem fel ezt. Vettem fel a ruhát amikor azt látom, hogy az ajtó kinyitódik. Shawn bejött a szobába. Egy bugyiba voltam meg egy topba. Próbáltam magam eltakarni. - Shawn! Mit csinálsz?- ő szótlanul becsukta az ajtót, és egyre közelebb jött. Ahogy jött felém a pillangók a hasamba ki akartak szabadulni. Már előttem állt, a nap olyan szögben érte a gyönyörű ,férfias arcát, hogy azt hittem tényleg kiszabadulnak azok a lepkék. A szemem, a szája és a szeme közt cikázott. Nem bírtam ki. Megcsókoltam. Azt az érzést sosem felejtem el. Abban a pillanatban, semmi nem érdekelt, megszűnt körülöttem a világ, mintha egy másik univerzumba csöppentem volna. Rá kellett jönnöm hogy oda vagyok Shawnért. Eddig is tudtam hogy szeretem, de most még biztosabb voltam benne. Ott álltunk ,össze tapadva. Még reggel volt, de rájöttem hogy ez lesz életem legjobb napja. Aztán megint kinyitódott az ajtó.
Márk szemszöge
Szólni akartam Mednek, hogy jöjjön le enni. Mentem fel a lépcsőn majd be a szobába. Kinyitottam az ajtót. Azt láttam ahogy Med egy bugyiba meg egy topba, Shawn száján lóg. Mikor megláttak gyorsan szétváltak.
Med szemszöge
Márk volt az. Ahogy észre vettük, gyorsan szétváltunk. Márk megfogta magát és le rohant. - Shawn. - löktem el magamtól amikor megint össze ért az ő csókolni való, telt ajka, az enyémmel. Felkaptam magamra a ruhát, és Márk után futottam. Végre utól értem. - Márk sajnálom! - lihegtem. - Med ne kérj bocsánatot.- fogta meg a vállam. Nézett rám egy "haver vagy" fejjel. - Miért?! - Te meg Shawn egymásnak vagytok teremtve. Mint a kóla és a pizza, külön is jók de együtt tökéletesek. - Nem lehet. - Miért ne lehetne? - Nem tudom. - Med, hallgass a szívedre. - Sokszor hallgattam már és mindig pofára estem. - Kérdezhetek valamit? - Kérdezz Márk. - Szerinted van pasija Camillanak?! - Nem hiszem. Miért nem szóltál előbb? ! - Nem tudom. - Na mindegy. Gyerünk haza.
Haza mentünk. Zárva volt az ajtó. Kopogtam. Enci( Sierra) nyitotta ki az ajtót. Megöleltem. - Hát te?! - Nem is örülsz nekem?! - De csak megleptél. - Az volt a célom. És ki az a helyes srác mögötted?!- nézett mögém, de nem Márkról beszélt. Márk mellettem állt. Meg fordultam. Egy kis fiú állt mögöttem. Na jó. Nem kisfiú. Olyan 170 cm körül lehet, én meg 160 cm vagyok. Szóval magasabb nálam. - Szia te ki vagy? - Sziasztok! Brendon Rowland vagyok, és 16 éves. - Én is annyi vagyok. - szólt közbe Sierra. Én megfogtam Shawn kezét, és be húztam a konyhába. - Te megdöntöttél egy 16 éves kislányt?! - Jól van na. Akkor az se érdekelt, hogy én hány éves vagyok. - nagyon közel voltunk egymáshoz. Nehéz volt megállni, hogy ne csókoljam meg. Olyan tökéletes. Mindene. Az arcán van egy heg. Ami másnak szépség hiba, az őt csak tökéletesebbé teszi. Ki mentünk a többiekhez. Kínos csend honolt a " várban". - És mi járatban vagy itt?!- törtem meg a csendet. - Igazából megakartam nézni pár tagot az Old Magcon-ból. - Miért is?- nézett rá rosszallóan Shawn. - Mert benne leszek a New Magcon-ba. De most már mennem kell. Örülök hogy megismerhettelek titeket. Sziasztok. - köszönt el Brendon. - Várj. Hová mész? !- kapta el a kezét Sierra. - Várost nézni. Jössz velem? !- de Brendon meg sem várva Sierra válaszát már húzta is ki az ajtón. Szóval el mentek. Mi meg megyünk búvárkodni. Mentünk a kikötőhöz. Mikor oda értünk be szálltunk egy hajóba. Ahogy be értünk a mélyebb részére a tengernek, meg álltunk. Mindenki felvette a búvár ruhát. Csak én nem. Mindenki sürgött-forgott. Én meg csak álltam és néztem őket. Ott álltam a hajó szélénél, a kabinnál. Shawn oda jött. Be akart menni a kabinba, de elfelejtette hogy magas, és be verte a fejét, úgy hogy felszakadt a szemöldöke. Meg szédült, én pedig bele estem a vízbe. El kezdtem sikitani. Próbáltam nem mozogni, hogy ne áramoljon tovább a mikulás, mert köz tudott, hogy a cápák bevadulnak a vérre. Ledobtak egy oxigén palackot, gyorsan felraktam a hátamra, és a számra. Aztán valami elkezdett lefele húzni. Egyre mélyebbre húzott. Én rúgkapáltam. A telefonom a ruha zsebemben volt. Gyorsan elő kaptam, és bekapcsoltam a zseblámpát. Egy polip fogta a lábam. Egyszercsak megálltunk. Nagyon mélyen lehettünk, mert vak sötét volt. Próbáltam magam körül körbe világítani, hogy lássak mindent. De ami történt arra nem számítottam. Egy cápa elkapta az oxigén palackomat és ki lyukasztotta a fogával. Elkezdett fogyni a levegőm, a vér meg szivárgott belőlem. Aztán elvesztettem az eszméletemet.
Shawn szemszöge
M
ed bele esett a tengerbe. Ledobtunk neki egy oxigén palackot. Nem tudom mi miatt de el kezdett süllyedni. Vér jött a felszínre . Nagyon megijedtünk. Ez mind miattam van. Felvettem egy oxigén palackot, és bele ugrottam a tengerbe és lefele kezdtem el úszni. Mikor már korom sötét volt. Tudtam hogy közel járok. Megláttam egy fényt. Az biztos Med mobilja. Lementem, és tényleg az volt. Megfogtam, és felhúztam a felszínre. Sikerült. Fel emeltem a hajóra. Nem lélegzett. Nem reagált semmire. Akármit csináltunk semmi nem történt. Hívtunk egy mentő helikoptert. Mikor meg érkezett fel rakták a gépre és már mentek is. Én is vele mentem. Egész úton élesztgették. Nem mutatott semmi élet jelet. Oda értünk a kórházba. Bevitték az egyik kórterembe. Majd kijött az orvos. - Jó napot! Ön Sophie Cabello családtagja? - nézett rám. - Nem, a barátja vagyok.
To be continued....
Sziasztok! Ne haragudjatok hogy mostanában nem olyan rendszerességgel rakok ki részt,mint általában, de tudjátok hogy itt a félév meg minden. És köszönöm azoknak akik olvassák a könyvem. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok olvasóm lesz, főleg hogy ez az első könyvem. Ennek a " műnek" már nem soká vége van. Még pár rész van hátra, és remélem hogy azok is tetszeni fognak.
