Fogadás (S.M) ( BEFEJEZETT)

Majdnem halálos szerelem

- Sajnálom de magának nem mondhatok semmit. - nézett a tárcámra az orvos.
- Na, Jó ha adok egy kis pénzt, akkor be enged, és elmondja mi van vele?
- Igen.

Oda adtam neki a pénzt. Csak aztán kezdett el beszélni.
- Szóval Sophie most kómában van. Vagy sokk érte, vagy be ütötte valahova a fejét. De az biztos hogy nincs magánál, elvesztette az eszméletét. Most már bemehet. - invitált be az orvos a kórterembe. Ahogy be értem, azt láttam, hogy Sophie eszméletlenül fekszik, sok cső ki áll belőle, egy gép jelzi a szívverését. Leültem mellé. Megfogtam a kezét, és arra gondoltam hogy mennyire SZERETEM. Igen ki kell mondanom. Szeretem őt. Most az én hibámból van kómába. A családja nem tudom hogy hol van. De nem is érdekelt, mert jó is volt hogy kettesben lehettünk. Számhoz tettem a törékeny kezét, és megpusziltam. Néztem az arcát, majd a kezét, fel váltva. Nem bírtam ki. Megcsókoltam. Ez a csók olyan volt mint az első csókunk csak annál is jobb.
- Sophie. Nem hagyhatsz itt. Szükségem van rád. Nélküled nem érek semmit. Te vagy az életem. Nagyon szeretlek. Emlékszel mikor a plázába találkoztunk a szünetben?! Én igen. Én voltam a lúzer. Ki gondolta volna hogy egyszer együtt szeretnék veled lenni? Senki. Minden egyes pillanatra emlékszem amit veled töltöttem. - beszéltem magamba. Tudtam hogy nem válaszol de akkor is folytattam.
- Leszel a barátnőm? !- nem vártam rá választ. Miért csak ilyenkor van erőm kimondani mit érzek? ! Szeretem őt. Tényleg nem akarom elveszíteni. De azt mondta hogy Márkot is szereti. Lehet hogy lekéstem róla? Egész nap ott ültem az ágya mellett, le sem vettem róla a szemem. Este lett. Bejött az orvos.
- Van egy rossz hírem. - sütötte le a fejét.
- Ne kíméljen!
- Szóval ha 3 napon belül nem kel föl, akkor máskor már nem lesz lehetősége rá.
- Szóval megölik? ! - kiabáltam.
- Uram nem ezt mondtam. Ne fordítsa ki a szavam.
- De pontosan ezt mondta. Maguk miatt vesztem el életem szerelmét. - még mindig kiabáltam.
- Ne minket hibáztasson! - gerjedt haragra.
- Elnézést. Itt fogok aludni.
- Nincs szabad ágyunk.
- Nem baj. Nem alszok. Max széken.

Úgy nézett rám mint egy szellemre. Majd kiment. Mindenki itt hagy. Nem mindenki. Sophie itt van velem. És remélem itt is marad.
- Med...vagy...Sophie. Meg ígérted hogy nem hagysz itt. Meg ígérted hogy itt leszel velem örökre. Miért hagynál itt mégis? ! Azt is meg ígérted hogy mindig számíthatok majd rád. Hazudtál... nem... nem Hazudtál. Nem a te hibád. Az enyém. Minden az én hibám. Nagyon sokat hibáztam, de meg bántam. Mondtam rád csúnyákat de soha nem akartam rosszat neked. Amikor elmentem a te érdekeidet néztem. Na tessék. ..most... én hazudok. Féltem. El menekültem az érzéseim elől. Szeretlek. Nagyon szeretlek. Gyere már vissza. Nem hagyhatsz itt. Szükségem van rád. Nélküled nem érek semmit. Te és én össze tartozunk. Mint a lego darabjai. - magamba beszéltem már megint, mint egy öt éves. Akár szégyen akár nem, le gördült egy könnycsepp az arcomon. Majd csak fogtam a kezét, és azt csókolgattam. Rá néztem. A Csukott szeme, és a csábító szája között cikázott a tekintetem megint.Újra és újra megcsókoltam. És csodák csodája, hogy ....nem ébredt fel. Pedig sokan mondták már hogy olyan jól csókolok hogy egy halott is felkelne érte. Ez nem nagyképűség, ez csak tény közlés. Na jó. Inkább úgy mondom, hogy sok volt a tesztelő. De nem a gimiben!!! Ahogy híres lettem. Vagyis a gimi utolsó pár hetében Már szerettek. De Med év elejétől fogva szeretett. Ilyen egy férfi. Ja. Sír. Zokog a szerelméért. Remélem értitek a szarkazmust! Itt ülök mellette amióta bent van. Pisilni se mentem el. Most már nagyon kell. De nem akarom itt hagyni. Fel hívom Cameront. Ha szereti Medet akkor bejön. Egyébként most kicsit meg változott. Szakállat növesztett, befestette a haját, le vágta a haját. Csinált egy olyan videót, hogy "Shaving my hair"(a linkje: https://youtu.be/2_vPLQWXo4I. Szerk. )( Bocsi ha nem bírod meg nézni, de ha még nem láttad ,írd be a Youtube ba.Szerk ) Fel hívtam, de nem vette fel. Mondjuk meg értem, hisz ki ne aludna éjfélkor. Camilla. Ő csak a bejön a tesójához.
- Szia Camilla!
- Ki a f****m az ilyenkor?!
- Kösz. De nem a f****d vagyok.
- Tényleg?! Akkor ki? !
- Shawn vagyok.
- Jaaa. Szia. Mit akarsz ilyenkor?!- hallottam a hangján hogy el mosolyodik.
- Nem AZT.
- Akkor?!
- Gyere már be Sophie hoz.
- Minek? !
- Egy, mert a tesód, kettő mert meg kértelek.
- Jó de minek?
- Pisilnem kell de nem akarom itt hagyni.
- Azt az egy percet csak Ki bírja.- lerakta a telefont. Nem értem miért haragszik. Ő is tudja hogy Sophie t szeretem. Sőt mindenki tudja. Mindegy akkor be hívok egy nővér. Meg nyomtam a nővér hívót, és egy szőke fiatal nővér bejött. Nem volt rossz bige.
- Maradjon már itt, míg elmegyek a Wc-re.
- Magának bármit Shawn. Ne menjek magával?!- és elkezdett játszadozni az egyik haj tincsével. - Kösz nem.