A suli legmenőbb lánya Medison Hard. A pompom csapat tagja. Szép élete van aztán a pasija megcsalja. Fogad a barátnőivel , hogy 1 hónap leforgása alatt, felszedi a suli legmenőbb srácát, akit 1 hét után dob. Aztán az ujja köré kell csavarnia a sul...
Ahogy felkeltem Camet öleltem. De még nem keltem ki az ágyból. Ma van a nagy nap. Ma jön" Enci" bátyja. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen a srác. Remélem normális lesz. Rá néztem Camre. Olyan helyes, olyan tökéletes az arca, meg mindene olyan tökéletes. Ha nem Shawnt szeretném össze jönnék vele. De Shawnt szeretem. Aki most Encivel van. Cam kinyitotta a szemét. - Jó reggelt! - köszönt kómásan. - Neked is jó reggelt! - nem tudom mi indított erre de megpusziltam az arcát. Láttam az arcán, hogy ő is meg lepődött. - Med. Ma jön az a srác. Ugye?- terelte a témát. - Igen. De nem kell aggódni. Enci családjából származik úgyhogy nem lehet túl rossz! - Kinézetre, vagy belsőre? - Tudom hogy te nagyon sokat nézed Enci külsejét, de én a belsejét is nézem. - viccelődtem. Ő el vörösödött. - Figyelj Med! Igazából egy kicsit bejön Enci , de tudod hogy a tesóm, ugye? - Igen tudom. És Enci tudja már? - Nem tudom. Anyáék azt mondták, hogy ma beszélnek vele. - Ne ,kérlek ,még ne! Mondd nekik hogy jövő héten beszéljenek vele. Kérlek. - Miért Medison? Talán szeretnéd megismerni Enci mű bátyját?! - Ami azt illeti Igen. Pont erre gondoltam. Te gondolat olvasó vagy? - gúnyolódtam. - Igen. Most váltottam munkát. - viccelődött. - És nekem nem akartál szólni? !- színleltem a meg sértettet. - Na jó. Keljünk fel. - Miért? Cameron Dallas mi lett veled? ! Te mondod hogy Keljünk fel? ! Beteg vagy?- folytattam a viccelődést. - Gyerünk reggelizni. - Ja tudhattam volna. Az alvásnál egy dolog a fontosabb számodra... a hasad.- gúnyolódtam. - Igen. Gyerünk már. - sürgetett. - Oké. Mi legyen a reggeli? - Rántotta. - Én csináljam, vagy meg csinálod te? - Inkább kérdezd úgy hogy élni akarsz vagy kórházba kerülni étel mérgezés miatt? - Oké. Akkor én csinálok reggelit. - Egyébként ezt meg se kellett volna kérdezned. Te vagy az asszony. Főzzél, mossál, takarítsál! - Persze. Te meg növessz sörhasat. - viccelődtem. Mindketten elröhögtük magunkat. Lementünk a konyhába, és elkezdtem csinálni a rántottát. 15 perc és kész is lettem vele. Tálaltam, és szóltam neki ,hogy jöhet enni. Ő tvt nézett. - Cameron Dallast várják a konyhába. - Attól függ, hogy megyek e ,hogy ki vár. - Én. Medison Hard. Aki elvállalta azt a szent feladatot, hogy rántottát készítsen neked. - viccelődtem. - Miért nem ezzel kezdted? Szaladok.- komolyan mondta hogy szalad. Annyira futott, hogy megbukott ,és a pizsama nadrágomba kapaszkodott meg ,hogy el ne essen. Lecsúszott a nadrágom, és meglátta a bugyim. Én háttal álltam neki, úgyhogy csak a faromat látta. Kicsit mindketten zavarba voltunk. Át akartam lépni, hogy be menjek az elő szobába, de elfelejtettem fel húzni a nadrágom, Cameron meg még mindig a földön feküdt. Szóval elestem benne, vagyis inkább rá estem. Aztán nyitódott az ajtó. Egy ismeretlen fiú volt. Gondolom, hogy ő lehet Enci tesója. Azt látta ahogy én letolt gatyával, fekszek Camen. Gyorsan fel ugrottam, fel húztam a nadrágom. - Szia Med vagyok. Te ki vagy? - Szia Márk vagyok. Én vagyok Enci bátyja. Nagyon örülök, hogy megismertelek. Lakó társ. - nyújtotta a kezét. Kezet akart fogni. - Én is örülök. Ő itt Cameron. - Csá !- köszönt lazán Cameron. - Szia! Nem is mondta Enci hogy ilyen szép lány lesz a lakó társam. Egyébként nem zavartam meg semmit igaz? - Nem csak elestem. - mentegetőztem. - Nem kell magyarázkodni. - olyan kedvesen mondta. Van egy tervem. Na jó kicsit gonosz ,de ők se kíméltek. - Van barátja. - hazudott Cameron. Csúnyán néztem rá, és eltátogtam hogy ezt most miért kellett. - Nem kell tőle megvédened. - jött ki hangosan a számon. Tátogni akartam, de nem úgy sikerült. - Szóval csak meg akart védeni ? - furán nézett rám Márk. Elmosolyodt, de nem akárhogy nagyon furán. - Ne úgy nézzél! - ugrott fel Cam idegesen. - Nyugi már! - próbáltam le nyugtatni. Már az első nap monoklit kapna nem lenne olyan az arca amilyen. Nem csúnya. De nem az a Cameron Dallas. Igen tudom hogy a legjobb haveromhoz hasonlítottam, de meg kell mondani, hogy Cameron nagyon helyes. - Szóval gyere utánam. Megmutatom hol lesz a szobád. - ki se mondtam rendesen, megfogtam a kezét és már húztam is fel a lépcsőn. Megálltunk a vendég szobánál. - Ez lesz a szobám? ! - Miért? ! Kastélyra számítottál? !- gúnyolódtam. - Nem. Bocsánat. - Semmi baj. Rád nem lehet haragudni.- nem tudom mostanában ,hogy mit miért mondok. - Okééé. - szerintem zavarban volt. - Ha be rendezkedtél gyere le. Csináltam reggelit. Rántotta van. Szereted? - Igen. Köszönöm. Mindjárt megyek.- rám csukta az ajtót. Azt hittem ,hogy idegembe rárúgom az ajtót, de mivel úri hölgy vagyok, ezért nem csináltam semmit, csak elindultam lefele a lépcsőn. Láttam egy barna hajú valakit a kanapén, és egy szőke lányt. Sejtettem, hogy kik azok. Shawn és Enci. Meghallottam Shawn hangját ,és kirázott a hideg. Nagyon szeretem még mindig. Nem én irányítom a szívem. Sajnos. Megálltam a lépcső tetején, leguggoltam ,és elkezdtem hallgatózni. Erről le kéne szoknom, de nem megy. Hallgatóztam, Enci felnézett, meglátott. - Szia Med! Mit csinálsz? - Semmit.- amint ki mondtam legurultam a lépcsőn. Ja legurultam volna ha Márk hátulról el nem kapja a kezem. De nem engedett el hanem magához húzott, és megölelt. - Foglak. - vissza öleltem. - Köszönöm. - rá is mosolyogtam. Mint egy menyasszonyt, fel emelt és a kezébe vitt le a lépcsőn . Shawn furán nézett Márkra. - Itt van valami a levegőben. - kuncogott Enci. - Ne a Wellhello zenéjét mondogasd, hanem fogd be.- le égettem. Szeretem de ezt ne csinálja. Utána csendben maradt. - Ez most mire volt jó? - förmedt rám Shawn. - Nem tudom. Szerinted Márk? ! - direkt cukkoltam Shawnt. Ő már majdnem felrobbant. - Szóval Márk. Hogy érzed magad itt?!- gúnyolódott. - Figyelj Enci! Attól, hogy te össze jöttél a volt pasijával. És hogy te nem csíped attól nekem jó itt.- nekem majd ki ugrott a szívem hogy most mi lesz. - Ne itt beszéljük meg ha lehet!- kiabált rá Enci. Shawn erre megfogta és kihúzta az ajtón. Gondolom haza mentek. Én még most is sokkos állapotban vagyok. - Sajnálom az előbbi kirohanásomat. - Márk megvédted Medet. Most már haver vagy. - utána Cam oda ment és lepacsizott vele. Lemaradtam valamiről. Nem tudom mi folyik itt. - Most mit csináljunk? - néztem Márkra. - Nem tudom. Nézzünk valamit a moziba. - A csillagainkban a hibát. Kérlek. - könyörögtem. A fiúk egymásra néztek, majd bólintottak. - Megyek felöltözök.- kiáltottam, és elkezdtem futni a lépcső felé. Fel mentem. Ezt vettem fel.
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
Ezt is Justin vette nekem. De nem is tudom mi van vele. Azóta hogy el ütött nem is érdekel. - Kész vagyok. - kiabáltam le a lépcsőn. - Végre. - sóhajtott fel egyszerre Cam és Márk. Elindultunk a moziba. 1 és fél óra múlva vége lett a filmnek. Na jó kicsit sírósabb volt a film mint vártam, de nem sírtam. Sajnos eszembe jutottak ilyen bakik amiket a Youtubon néztem, és én röhögtem azokon a részeken is ahol a többiek el áztatták a termet. Utána a mellette lévő kínai kajaldába meg ebédeltünk. Még be mutattam a várost Márknak. Aztán el rángattam őket a tengerpartra. De előtte haza szaladtam a fürdő ruhámért. Este 8- ig voltunk a parton. Aztán hazamentünk. - Köszönöm ezt a csodás napot.- ölelt meg Márk. Felmentünk. Mindenki a helyére. Cameron mellettem aludt, Mark meg a vendég szobában.
