Csak néztem a képernyőt. Néztem és talán azt akartam, hogy égjen a gondolataimba a kép.
Az egyik barátom, akivel nagyon mély barátságot ápoltam, kirakott a napjába egy screenshotot egy Messenger beszélgetésből amiben valakivel azt beszéli mennyire kedvelik egymást.
Majd megszakadt a szívem. Az az ember volt az utóbbi 1 évem gyökeres része. Most hogy régóta nem beszélünk, nagyon fáj. Tudom, hogy ennek így kell lenni. Nélküle is meg kell állnom a nagy világban. De akárhányszor arra gondolok, hogy akár soha többet ne beszéljünk.. nagyon fáj.
A múltban volt pár ismerős kapcsolatom amik úgy értek véget, hogy nem beszélgettünk. De ez teljesen máshogy fáj. Ez az ember a mindenem volt. Mindig ott volt, segített, szeretett mint családtagját és felsegített. Most pedig semmi.
De érzem. És tudom. Most el kell szakadjunk. Mert örökre nem szívhatom az ő energiáit és nem lehet mindig ott hogy segítsen. Egyedül kell boldognak lennem. Amikor elértem azt a szintet, hogy már nem szedem az energiáját és nem támasztódom rá ha bajom van, akkor Isten újra össze köt minket. Addig pedig meg kell erősödjek.
Ez a rész valószínűleg soha nem fog napvilágot látni, mert a barátom is olvassa. Egy mondat magamnak! Légy erős, mert te vagy a kulcs mindenhez.
2018. szeptember. 18.
YOU ARE READING
Hogyan legyél meleg?
PoetryMeleg vagyok. Nagyon. De attól még leírom, mit gondolok, érzek és hogy mi történik velem. Második része: https://my.w.tt/mErkMAo454 . ❤️