Néha észre veszem magam, hogy régi dolgainkat nézem vissza, és összetörve fekszem a padlód.
Kár.
Kár, hogy már fel tudok állni ha nagyon fáj.
És kilépni a fényre, ha már bennem van a vár. A vér, az erő.Kár, hogy ebből kell kilépjek, mintha semmiből, semmibe lépnék, mert sosem volt sehol semmi.
Kár volt minden egyes pillanaton sírni. Hisz úgy sem volt a miénk vagy az enyém.
Ahogy Zs. mondta. Zárd le, és mostmár gyerekzárral. Hogy soha többet ne tudd feloldani.
YOU ARE READING
Hogyan legyél meleg?
PoetryMeleg vagyok. Nagyon. De attól még leírom, mit gondolok, érzek és hogy mi történik velem. Második része: https://my.w.tt/mErkMAo454 . ❤️