-Tessék?-kiáltotta Lia.
-Nyugi- válaszolta Will- Ez a lándzsa nagyon fontos lesz, bár még nem tudom miért. Különben pedig nagyon sokat gyakoroltam, hogy a többi érzékszervem segítségével tudjak tájékozódni. Ha más nem még mindig ott vannak a pacsirtáim.
Lia még mindig ideges volt, de remélte, hogy a fiú tudja mit csinál. Nagyot sóhajtott:
-Akkor lássuk mit tud ez a lándzsa.
Will odajött mellé és tanulmányozni kezdte, majd hirtelen ötlettől vezérelve megszólalt:
-Jó napot, uram! Hogy van?
-Soha életembe nem sértettek meg ennyire-nyávogta magas, vékony hangon a lándzsa. Will meglepődött, de aztán kapcsolt:
-Elnézést kérünk, hölgyem! Bocsásson meg, de a nagy próféciáról szeretnénk információkat.
-Mi közzöm nekem a nagy próféciához?- nyávogta a hang.-Azokat az Orákulum szokta elmondani.
-De nekem volt egy látomásom, ami szerint maga fogja elmondani!
A lándzsa hosszan hallgatott, majd végül kibökte:
-A látomásod nem tévedett, de már elmondtam egyszer és nem mondhatom el újra. Ez a szabály.
-Elég idióta szabály-vélte Lia.
-Nem én találtam ki.
-És szerinted most mit tegyünk?-kérdezte Will.
-Menjetek a Félvér táborba.- válaszolta a lándzsa.
-Nem is téged kérdeztelek. Különben miért mennénk a Félvér táborba?
-Két okból. Egyrészt mert azok fiúk akiket megtámadtattok oda tartanak, és tőlük megtudhatjátok a próféciát. Másrészt meg körülbelül másfél óra múlva megtámadják, és jól fog jönni nekik a segítség. Most pedig menjetek csomagolni szerintem. A terveket majd útközben megbeszéljük meg.
-Meggyőztél- sóhajtott Will, Lia pedig elindult, hogy összeszedje a fegyvereiket és eltűnjenek az árnyékban.
YOU ARE READING
Kitaszított félisten
Teen FictionA görög mitológia napjainkban. Egy jóslat. Egy küldetés. Egy íjász aki sose téveszt célt. Négy barát. Egy kis életveszély. És Tartarosz félvér leánya... Ez egy PJ fanfiction lesz.
