Kitaszított félisten

9 fejezet- Zászló vadászat

Már három nap eltelt a csata és az Appolonnal való vita óta. A tábor nagyjából lenyugodott, de Liával szemben továbbra is bizalmatlanok voltak, ezért Lia többnyire Willel és Frankkal lógott. Néha Percy és a barátnője, Annabeth is csatlakozott hozzájuk. Lia nagyon élvezte a Frankkal töltött időt. A srác sokat mesélt az óriások elleni harcról, Lia pedig mesélt neki Pszükhé palotájáról, a fogadott húgáról, aki New Yorkba élt mint művész, Tartaroszról, és úgy általában az életükről. Will ritkábban mesélt, de néha rá tudták venni hogy énekkeljen. Mivel a zene istenének a fia volt kifejezetten jó hangja volt. 

Egyik este Lia és Will kettesben üldögéltek az Appolon kabin tetején, amikor egy szőke fiú és egy barna hajú lány kézen fogva felrepültek melléjük. Jason és Piper voltak. Noha személyesen még nem beszéltek, Frank megmutatta őket, amikor a hetek kalandjairól beszélt nekik. 

-Sziasztok!-szólalt meg Jason- Kheiron küldött hogy megmondjam hogy ma este zászló vadászat lesz. Az Appolon kabin a Hermész és az Athéné bungaló szövetségese. Veletek van még Percy, meg pár kisebb isten kabinja, például az Ízisz. Te- fordult Liához- oda mész ahova akarsz.

Mivel Percy egyszer elmagyarázta nekik a zászlóvadászat szabályait, ezért tudták miről van szó. Will kényelmesen hátradőlt. 

-Rendben. Ez könnyű menetnek ígérkezik.

-Ne hidd- szólalt meg Jason- A Hekaté kabin velünk van. A köd segítségével észrevétlenül odasétálhatnak a zászlótokhoz. 

Will mosolygott:

-Vak vagyok. Rám hatástalan a Köd.

-Akkor téged foglak először kiiktatni- felelte Jason. 

-Sok szerencsét hozzá. Különben pedig egy erősebb boszorkány ki tudja iktatni a ti próbálkozásaitokat. 

-És hol találsz te egy ilyen erős boszorkányt?

-Már találtam- karolta át Lia vállát. Jason felhúzta a szemöldökét:

-Majd meglátjuk. 

Piper aki eddig csendben volt, váratlanul megszólalt:

-Figyi, én tökre shippelek  titeket.

Lia bizonytalanul nézett rá:

-Ööö... Az mit jelent?

-Azt, hogy szerintem tök cukik lennétek együtt. 

Lia erre fülig pirult, és most az egyszer örült, hogy Will nem látja az arcát. 

Vacsora után mindenki felöltötte a páncélját, és a pajzsát (amiket mind Lia, mind Will hanyagolt), és elindultak az erdő felé. Annabeth ledarálta a stratégiát. Egy kis tisztás közepén rejtették el a zászlót, és a körülöttük lévő fákra íjászok ültek. Will hirtelen Liához fordult, és a fülébe súgott valamit. Mikor megszólalt a játék kezdettét jelző kagylókürt Lia védelmező varázslatokat vont a tisztás köré, majd elindult, hogy megkeresse az ellenfél zászlaját. 

Will egy fán üldögélt és hallgatta ahogy a társai elmennek (elcsörtetnek). Kivett egy nyílvesszőt a tegezéből és a húrra tette. Ma egy gyorsan ható bénító méreggel kente be. Halk motozást hallott két-három méterre tőlük, a társai lélegzésén azonban nem hallatszott hogy felizgatták volna magukat. Will finoman kopogott a pacsirtája hátán, ami valami olyasmit jelentett, hogy "az meg mi?", de a pacsirta csupán kettőt füttyentett, ami azt jelentette, hogy fogalma sincs mire gondol Will. A fiút azonban továbbra is nyugtalan maradt. Ekkor változott a szélirány, és a motozás felől fújt. Will egyértelműen érezte az izzadságszagot. Hirtelen kiáltás harsant a tisztás túl feléről. Will nem fordult meg. Egyrészt mert felesleges lett volna hiszen úgyse lát semmit, másrészt mert nem hagyta nyugodni a rossz érzés. Váratlanul egy reccsenés hallatszott. Will habozás nélkül megeresztett egy nyílvesszőt a hang irányába. Halk kiáltás harsant, majd valaki a földre bukott. 

Lia az erdőn át sprintelt egy megadott irányba. Will megsúgta neki hol lesz az ellenség zászlaja. Hirtelen egy ellenséges fiú bukkant fel, Lia azonban átbukfencezett a felé döfő lándzsa alatt, és sprintelt tovább. Azért sietett ennyire mert nem volt biztos benne hogy a védelmi varázslatai sokáig bírnák, hogy ha három-négy varázsló támad egyszerre. A fiút sikerült leráznia, és végül elérkezett a megadott helyre. Ahol azonban nyoma sem volt zászlónak.

Will a zászló felé fordult, amikor becsapott a villám. Szerencsére nem belé, hanem a tőle öt centire lévő ágba. A pacsirtái rémült csicsergéssel röppentek fel. Will ideges lett, hiszen a pacsirtái nélkül tényleg vaknak számított. A következő villám cél tévesztett, és Will hálát adott az égnek, hogy nem visel páncélt, mert akkor úgy vonzotta volna a villámokat, mint a mágnes a vasat. 

-Fém. Hát persze- jutott eszébe, majd kirántott egy nyílvesszőt a tegezéből és a mellette lévő ághoz rögzítette, majd felfele kiáltott, reményei szerint Jason irányába:

-Fújhatod a villámokat. A nyílvessző fémhegye valahogy vonzóbb számukra. 

-Nem baj- szólalt meg Jason.- Majd csak el tudok intézni egy vak fiút valahogy.

Sziasztok!

Most nyilván meglepődtetek, hogy itt félbehagytam. Úgy döntöttem, hogy két részre bontom, tehát, vagy este, vagy holnap, hozom a második részét.

Apróka