Az arénába érkeztek ahol néhányan a kardvívást gyakorolták, mások íjászkodtak. Percy egy nagydarab, ázsiai sráchoz kísérte őket, akinek íj lógott a hátán:
-Srácok, ő itt Frank, a Jupiter tábor praetora, csak most szabadságon van. Frank, ők itt Will és Lia. Újak a táborba, de már több éve tudják magukról, hogy félistenek. Kheiron azt kéri, hogy mérd fel a képességeiket, és aztán segíts nekik, ha kell. Ha végeztettek gyere a Nagy Házba.
Frank mogorván bólintott, Percy pedig odament a többi gyerekhez, majd hamarosan távoztak.
-Tehát- sóhajtotta végül Frank.-Mivel már több éve félistenek vagytok, gondolom tudjátok mibe vagytok jók.
-Én vívásban, Will pedig íjászatban.
Frank furán nézett rájuk:
-Bocs, hogy megjegyzem, de vak vagy.
-Ti rómaiak kicsit merevek vagytok. A vakságom egyáltalán nem hátráltat, mivel előre tudom mi fog történi, és ha mégsem a madaraim figyelmeztetnek.
-Oké... Akkor gondolom el tudod találni a piros gyakorló bábut.
A piros gyakorló bábu Will mögött volt. Will mosolyogva bólintott, majd hirtelen mozdulattal lekapta az íját, nyílvesszőt rakott bele, megpördült a sarkán és a bábu festett szemébe lőtte a vesszőt. Mind ezt kevesebb öt másodperc alatt. Frank tátott szájjal bámulta:
-És én még azt hittem, hogy gyorsan lövök.
Will megvonta a vállát:
-Gyakorlás kérdése az egész.
-Meg jó mesteré- jegyezte meg tréfásan Lia, ugyanis régebben Erósz tartott nekik íjászórákat, de most már Will jobban lőtt mint Erósz. Frank közben felkapott két fakardot, és az egyiket odadobta neki:
-Most te jössz.
Lia könnyedén elkapta a fakardot. A szablyáit/tőreit (a tőreit át lehetett változtatni szablyákká) jobban szerette és jobb is volt velük, de sima karddal sem vallott szégyent. Az is előnyére volt, hogy Frank elég nagydarab volt, tehát valószínűleg az erejére támaszkodik leginkább, Lia pedig ehhez volt szokva, hiszen az óriások és egyéb szörnyek akikkel vagy inkább akiken az apjánál gyakorolt, szintén nagydarabok és erősek voltak.
Frankkal egy darabig köröztek egymás körül majd végül a fiú támadott. Lia felvett egy kényelmes tempót és szinte csak hárított. Igyekezett kiismerni a fiú stílusát.
-Ha nem támadsz sose győzöl le- jegyezte meg nevetve Frank.
-Óhajod számomra parancs- válaszolta gonosz mosollyal Lia, majd átment folyamatos támadásba. Ezt a taktikát a tőreinél szokta alkalmazni, amikkel nehéz volt hárítani. Az volt a lényege, hogy folyton kellet támadni, hogy az ellenfélnek ne legyen ideje vissza támadni. Frank hamarosan hibázott. A kardját túlságosan jobbra vitte, így Lia be tudta vinni a végső szúrást oda ahol a szíve dobogott. Frank elismerően nézett rájuk:
-Azt hiszem, nem szívesen lennék az ellenségetek.
-Azt hiszem, mi nem leszünk ellenségek- felelte Will. Lia remélte, hogy igaza van.
أنت تقرأ
Kitaszított félisten
أدب المراهقينA görög mitológia napjainkban. Egy jóslat. Egy küldetés. Egy íjász aki sose téveszt célt. Négy barát. Egy kis életveszély. És Tartarosz félvér leánya... Ez egy PJ fanfiction lesz.
