1 fejezet- A rajtaütés

2.4K 102 5
                                    

Lia egy fán kuporgott és azon gondolkozott, hogy a sors hogyan verhette meg egy olyan apával aki Liandonnak nevezi a lányát. Abba sem volt teljesen biztos, hogy ez egy név. Nem minthogyha a vezetékneve jobb lett volna. mivel Tartarosz lánya volt vezetékneve elvileg nem is volt, ezért ha ezt kérdezték mindig azt mondta, hogy "mélységi-nek˝,, hívják. Ha lett volna személyigazolványa ott is ez szerepelt volna. De nem volt. Mint félisten nem is nagyon volt rá szüksége. És igen Tartarosz volt Lia apja. Az alvilág legalja az egyik főgonosz ősisten, stb. Lia ennek ellenére kedvelte őt, mint ember és mint hely. Meg úgy általában a legtöbb alvilági istent kedvelte. 

LIa hirtelen két madárfüttyöt hallott. A szemközti fán két pacsirta fütyörészett. A legtöbb embernek ez nem sokat jelentett volna, de Liának nagyon is sokat elárult. Közelednek. Egyenesen a csapdájukba. 

A fa alatt futó úton négy férfi vagy inkább fiú bukkant fel. Még a legidősebb sem tűnt idősebbnek 18-nál. Ez azonban nem sokat jelentett. Félistenek voltak, az erősebbek közül. Lia gyorsan felmérte őket.egy 18 évesnek kinéző fiú, akinek a jobb karja fémből volt. Ebből meg abból hogy milyen izmos volt könnyen le lehetett szűrni hogy Héphaisztosz fia. A másik három fiúnak egyforma fekete haja volt és 15-16 évesnek tűntek. Csupán a szemük színében különböztek, különben olyanok voltak mint a testvérek. Az egyiküknek világoskék, a másikuknak tengerzöld, a harmadikunknak arany színű szemei voltak. Az aranyszemű egy lándzsát vitt a hátán, különben fegyvertelenek tűntek. Lia tekintetét a lándzsára szögezte. A nyele az Argó nevű hajó orrdíszéből készült és képes volt beszélni és a jövőbe látni, bár elég érdekesen festett amikor valaki egy fadarabbal társalgott. Will jóslata elég pontos volt. Lia mosolyogva pillantott át a szomszéd fára, ahol Will üldögélt felhúzott íjjal. Will Appolon fia volt, tehát kitűnő íjász és gyógyító volt és valamennyire a jövőbe látott. Ő jósolta meg azt is hogy az a lándzsa amit most készültek megszerezni fogja elmondani a következő nagy prófénciát. Noha a fiúk kétszeres túlerőbe voltak, Lia nem aggódott. Willel összeszokott csapat voltak. Már négy éve dolgoztak együtt és ez idő alatt Lia nagyon megkedvelte Willt és nemcsak mint barátot.

Amikor a fiúk alájuk értek Will leugrott a fáról és mosolyogva megszólalt:

 -Jó napot, uraim! Lennének olyan kedvesek, és átadnák a lándzsát ami önökkel tart?

-Jó napot!-vigyorgott rá a zöldszemű.-Maga útonálló?

-Nekem aztán mindegy minek tart- vonta meg a vállát Will.

-Ugye nem képzeled, hogy engedelmeskedünk neked?-szólt közbe a fémkarú fiú. Will megint megvonta a vállát, majd hirtelen előkapott egy füstbombát és felrobbantotta. A fémkarú felé lendült, a többi fiú azonban csak botladozott. Lia ezt az alkalmat használta ki, hogy az aranyszemű mögé ugorjon és letépje róla a lándzsát. A fiú villámgyorsan megfordult és hasba rúgta amitől Lia hátrarepült pár métert. Hirtelen azonban egy kiáltás hangzott. Lia felismerte Will hangját. A füst lassan elszállt és láthatóvá vállt a fémkarú fiú ahogy rémülten bámulja Willt aki a szeme előtt tartotta a kezét. Amikor leengedte Lia érezte, hogy elakad a lélegzete. Will szemén és szeme körül néhány vörös sebhely éktelenkedett. Az egyik szeme vörösbe úszott, a másik szinte teljesen fehér volt. Egyértelmű volt, hogy örökre megvakult. Lia kétségbe eseten felkiáltott, és Willhez futott. A fiúk nem állították meg. Úgy tűnt ezt a csatát ők nyerték. A két pacsirta akik figyelmeztették őket a fiú vállára szálltak, és panaszosan füttyentettek párat. Will állítólag értette is őket. Lia hirtelen a legközelebbi árnyék felé rántotta Willt , hogy elárnyékutazon. A zöldszemű kapcsolt a leghamarabb és utánuk iramodott, de Will lábon lőtte. Liának fogalma sem volt, hogy honnan tudta, hogy jön mögöttük valaki, és hogy találta el vakon de most nem foglalkozott ezzel, hanem a legközelebbi árnyékba ugrott Willel, és elárnyékutazott a főhadiszállásukra. Amikor megérkezett sóhajtva lehajtotta a fejét:

-Ó, Will! Annyira sajnálom!-a fiú következő mondatára azonban felkapta a fejét.

-Nem kell. Különben is tudtam, hogy meg fogok vakulni ezen a küldetésen.      

Kitaszított félistenOnde histórias criam vida. Descubra agora