Rossz fiú (Befejezett)ÁTÍRÁS

"váratlan vendég"

Levegő hiány miatt lihegve váltunk el egymástol. Kezemet végig simítottam fèlső testén és akaratom ellenére is elmosolyodtam azon ahogy izmai megfeszültek. Egy hangos ajtó csapódásra lettünk figyelmesek. Adam gyorsan felült és lesietett a lépcsőn . Követtem példáját és közben azért imádkoztam , hogy ne anya legyen az. Ki rohantam és Bobbyval találtam szembe magam. Végig nézett rajtam és Adamel nem törődve jön egyre közelebb hozzám.
-Lisa ! Mi a francért nem tudsz válaszolni nekem? Aggodtam érted .-Kezét az arcomra tettem amit lesöpörtem magamról és hátrébb léptem pár lépést. Bobbyval még tavaly jóban lettünk közös matekfeladaton dolgoztunk amihez nekem nem volt semmi kedvem, de Bobby rávett , hogy milyen jó móka lesz. Igaza volt sokat nevettünk meg minden, de én sosem éreztem barátságnál többet. Lehet, hogy ő igen?
-Tűnj el Bobby ez nem épp a legmegfelelőbb pillanat . Kérlek menj el nincs itt semmi keresni valód .-Kicsit megemeltem a hangom mikor még mindig elöttem állt, de aztán inamba szált a bátorság mikor elmosolyodott és közelebb lépett hozzám.
-A baromarc miatt igaz? Lisa te sem gondolhatod komo..-mondta volna tovább ha Adam neki nem esett volna . Már a földön volt mind ket fiu mikor Bobby már vért köpött.
-Ha még egyszer Lis közelébe mész vagy csak rá nézel akkor nem csak ennyit fogsz kapni. NA TŰNJ EL INNEN.-üvöltott Adam Bobbyra és szó szerint kidobta a házbol. Adam ökölel bele utött a falba de olyan erőssen , hogy a kezéből folyni kezdett a vér. Oda rohantam Adamhez és hátulról átöleltem szaporán vette a levegőt és izmai eríntesem alatt megfeszült neki. Adam el tolt magátol és szemével akár ölni is lehetett volna.
-Adam..-szólaltam meg síros hangon .
-Most hagyj.-mondta mogorván.
-Adam kérlek..
-Azt mondtam hagyj.-üvöltött rám. Hogy őszinte legyek meg ilyedtem de Adam sose bántana . Legalább is remélem. Össze szedve összes bátorságom bujta ujra hozzá utat engedtem könnyeimnek.
-Adam kérlek ne taszíts el magadtól kérlek ne építs magad köré falakat! Mondj el mindent ami bánt ne félj őszínte lenni velem könyörgöm. -rogytam le a földre és keserves zokogásba kezdtem Adam hírtelen mozdulatal gugolt le és emelt fel és felvitt a szobámba.
-Shh sajnalom én nem akartam így beszélni veled ne .. ne haragudj..-mondta szinte ő is remegő siros hangon és úgy ölelt mintha az élete múlt volna rajta. -Mond el kérlek , hogy honnan ismerted ezt a férget.-hangja ismet komora vált . Le ültem az agyra Adamet magammal huzva és egy nagy sóhajtás következtében kezdtem bele történetembe.
-Tavaly ismertem meg. Nagyon kevés emberrel voltam jóba és matekon csoportbontásba vagyunk. Pont abba a csoportba kerűltem amibe nem volt benne Tiffani csak Elisabeth és azok az emberek akik folyton kibeszéltek és persze Bobby . Ő volt az egyetlen aki hajlandó volt velem dolgozni csapatmunkába. Utáltam az egészet, de olyan kedves volt hozzám. Megkedveltük egymást én csak barátként tekintettem rá, de ő lehet többet érzett irántam, de sose mondta. És azon a házibulin mikor megcsókolt én lefagytam. Aztán jöttél te és onnan már tudod mi történt.-Adam keze ökölbe szorúlt és álkapcs megfeszült.
-Tudtam , hogy nagyobbat kellett volna adnom neki..már tavaly. Lisa ez az ember egy undoritó féreg ismerem.-Adam elharapta a mondatot és elforfúlt tőlem.
- Te, te tudod ki ő??
Adam még mindig nem nézett rám és folyamatosan káromkodott magába. Ez az egész egyre furább . Azt hittem , hogy nem fog válaszólni , de aztán még is megtörte a csendet
-Igen.-Nézett végre rám. A falnak dölt és olyan fájdalmas képet vágott mint akit rendesen megvertek volna. Pedig ő volt az aki rendesen elvert valakit.
-Honnan?.-közelebb sétáltam hozzá és megfogtam a még mindig ökölbe zárt kezét.
-Volt egy idő mikor az ő apja az én anyammal randizgatott. Minket is bemutattak egymásnak részben az én hibám, de az övé is . Ez a gyerek egy barom és nem hagyom, hogy egy ujjal is hozzád érjen.Sajnálom, hogy így beszéltem veled-Tudtam, hogy még egy csomo titkot őriz, de nem kérdeztem többet. Mikor a szemét lehunyta és kifolyt egy könnycsepp a szeméből magamhoz öleltem.
-Nem haragszom de kérlek mindent mondj el nekem.-mondtam és Adam azonnal lecsapott ajkaimra .
Aznap este már nem beszéltünk csak feküdtünk az ágyba és pihentünk . Sikerült végre átjutnom Adam falain és talán most már minden jóra fordúlhat . Az utólsó emlékem az , hogy Adam suttog a fülembe
-Szeretlek.