//Kóbormacska// befejezett

//11 (18+ CB) A tömegnyomor jó oldala//

🌚Figyelem!🌚
A rész túlnyomó része tömény erotikát tartalmaz! Saját felelősségre olvasd! (Csak nézz rá az első "szóra"! XD) 🔞

Chanyeol szemszöge

- Aaah...Chanyeol...miért vetted-AH...fel? - utalt az előbbi telefonbeszélgetésemre. Imádom, amikor alig tud beszélni az élvezettől. Mikor úgy megtömöm, hogy még a szavak sem jutnak az eszébe. Lényegébe kibaszom az agyát a testéből.

- Mindig fel szoktam venni. - hajolok füléhez közel, azaz a hátára. 

- De belenyögtem~. - teszi szája elé kezét szégyenlősen, közben akarva, akaratlanul is rám szorít.  

- Aaah... - ez volt az oroszlánféle nyögésem. - Ugyan már. Sehun lassan megszokja az ilyeneket.

- És ha a főnököd...ah...lett volna? - fordítja oldalra fejét, hogy "hatásosabb" legyen a beszélgetés.

- Akkor tudni fogja, milyen is az én asszonykám hangja az ágyban. - markoltam bele hajába, annál fogva fordítottam előre arcát. Ezután gyorsabb tempóban kezdtem lökni, amit egyre hangosodó, szinte siránkozó nyögésekkel díjazott. Elkezdte verni magának, amiből leszűrtem, hogy a csúcsra készülődik. Ellöktem kezét, és saját kezűleg kezdtem kielégíteni.

- AAAH~ Chanyeol... Vhéghem... - fúrta arcát a párnába, közben behomorította a hátát.
Pár halk nyögés és nyüszítés kíséretében markomba, illetve a kanapéra letakart törülközőre élvezett.

- Miért mindig te mész el előbb? - vontam kérdőre jogtalanul. Közben lassan kihúzódtam belőle, amibe egész testében beleremegett.

- Mintha...az én hibám...lenne. - szuszogott a kanapéra hasalva. - Nem én vagyok...méteres... kék eres... - fejezte be nagy nehezen mondani valóját.

- Ch...még jó. - kuncogtam. Baekhyun jó/rossz szokása, hogy elélvezés után szókimondó. Mindent körítés nélkül kimond mindent úgy, ahogy kigondolja. Pedig az olyan jó, mikor néha-néha én megyek el először, és a váladékommal teli seggével mozog rajtam, hogy ő is követhessen.

- Na? Akkor most tegyem vissza, vagy orál lesz? - tettem még mindig álló farokkal csípőmre kezem.

- Vi-vissza akarod dugni? - kérdezi félve válaszomtól.

- Uhum. - simítok oldalára lassan.

- De...ilyenkor már...fájni szokott. - térdelt fel.

- Nekem is az igazság, hogy nem engedsz vissza. - nem szeret nemet mondani, de nem is valami mazochista személy.

- Hát jó... - vonakodva bár, de a hátára feküdt, aztán széttette lábait a hozzáférhetőség érdekében.

Jó, azért az én szívem sincs kőből. Bejáratához hajoltam és belenyaltam a lyukába, mire hátrafeszítette a fejét, lélegzete szakadozott. Folytattam a nyelvmunkát, közben hosszamra fogtam, hogy magamat se hagyjam lankadni. Olyan tempóban mozgattam nyelvem, amilyenben a kezem, míg egy olyan gyors tempóra el nem értem, hogy nem bírtam tovább, visszatoltam férfiasságomat Baekhyunba, mire fájdalmasan felnyögött.

- Fáj? - támaszkodtam meg a kanapé támlájában feje fölött, úgy néztem szemeibe, közben lassan mozogtam benne.

Válasznak apró bólintásokat kaptam.

- Nemh nagyhon...deh... kellemethlenh. - csak ennyit tudott kibökni.

- Bocsánat. - sütöttem le tekintetem. Egyenesen mellbimbóira tévedtek szemeim. Két-két ujjal elkezdtem masszírozni azokat, mire a fájdalmas mellett a kéjes nyögések is megjelentek, nem folyamatosan, csak néha. Legalább ennyi élvezete legyen szegénynek, ha már ennyire megkínzom a seggét.