//Kóbormacska// befejezett

//3 Ez az éjjel melegebb mint máskor//

Sehun szemszöge

- Befáradnál végre szerény hajlékomba? - mormogom fogaim között kiszűrve.

- Mit fogsz velem csinálni? Miért akarsz engem elrabolni? - toporzékol az ajtómtól másfél méterre.

- Hányszor mondjam el, hogy nem elrabollak, és nem én akartam, hanem az eszement barátaim. - most mi a francot kezdjek? Fordított pszichologia? Beválna? - Hát...ha ennyire nem akarsz bejönni, akkor azt mondom, hogy nem is léphetnéd át ezt a küszöböt! - mutatok erősen a földhöz szegezett műanyagdarabra.

- Nem léphetem át? - tette csípőre a kezét, közben nem voltam benne biztos, hogy szemeivel pontosan engem néz-e, és nem-e pár centivel arrébb.

- Nem hát. Megtiltom, hogy átlépd. - nem is lépte át... megindulva, megbotlott a saját lábában, és szó szerint beesett az ajtón. Mégsem tisztította ki teljesen a fejét a hideg levegő. Mondjuk ilyen fenékkel az ágyamba is beeshetne...

De..miért nem mozdul? Beverte a fejét, és elájult? Vagy SZÖRNYET HALT ESÉS KÖZBEN?!? Hiszitek vagy sem, hál' Istennek, egyik sem történt meg. Ugyanis a mi kis részeg idegenünk...bealudt az előszobám kellős közepén.

Nagy sóhaj után, leguggoltam mellé, egy karját átvetettem vállam felett, és mint egy krumplis zsákot elkezdtem húzni a "vendégszoba" felé. Na jó becézzük azt a szobát nappalinak. Jobban illene rá a "részeg-szálló", vagy "agy és gyomormosó labor" név. De valami nagyon szemet szúrt nekem. Nem is. Inkább orrot. Ugyan is a srác úgy bűzlött, mintha három napja nem fürdött volna. Tehát, útvonal tervezés, úti-cél a fürdőszoba.

Úgy megpördültem a tengelyem körül, hogy az egyik ajtófélfa nem túl illedelmesen bemutatkozott az idegen fiú fejének. De az, mint akit agyon vertek, aludt tovább...vagy pont most tettem meg vele...upsz...

Leültettem a WC-re, ami a sarokban volt, szóval a srác teste csak bedőlt a sarokba. Elkezdtem engedni a vizet, bele jó sok habfürdőt tettem, még véletlenül se csináljak olyat, amit holnap meg fogok bánni...bár vele nem sok olyat lehet tenni, amit később megbánnék. Maximum ő fog egy őrült, szatír, zaklató, erőszakos valakinek nézni. Nem lenne jó kezdés. De Oh Sehunnak mindig ott az esze! A habfürdő a megoldás. Oh Sehun, te lángész és félisten...vagy egész...egy isten arcával és egy félisten testével...vagy fordítva. Plusz az elmém egy sámáné, vagy Einstein utódja vagyok...jaj a víz kicsit sok lett...

Nem tudom ti hogy lennétek vele, de nekem egyre jobban tetszik ez a kiszolgáltatott vetkőztetős~ JÉZUS MÁRIA! OH SEHUN SZEDD ÖSSZE MAGAD! NEM VAGY SUNYI PEDOFIL!

És most mit csináljak? Mossam meg a haját? Ja...ráférne...

Hoztam egy két literes műanyagkancsót a konyhából, majd a kiengedett vízből merítve nyakon öntöttem szegényt. Gondolom a pillanatnyi levegőhiány miatt felébredtek benne az ösztönök vagy mik, és felébredt...várj mi? FELÉBREDT! 

- MI AZ ISTEN? TE...hol vagyok?!? - nézett körül ijedten.

- Hát...itthon...vagyis nem. Neked nem ez az otthonod. - motyogtam. - Üdvözöllek az Oh Sehun lakáson! - tártam szét karjaimat, hogy megmutassam neki...a fürdőszobát...

- Tudtam! Mondtam hogy elraboltál!!! - vergődött a kádban. Jobban tetszett míg aludt vagy agyon volt verve.

- Nem. Figyelj! Elaludtál az ajtómban...még az ajtót sem tudtam volna becsukni! Na mindegy. Szóval büdös voltál, és gondoltam míg alszol addig-

- Te... - húzta össze szemeit, és úgy nézett velem farkas szemet. - Fogalmam sincs miért, de fáj a fejem... Talán te ütöttél le?

- Fogalmam sincs mi történt a fejeddel. - vágtam fapofát. Talán kicsit meg kellett volna lepődnöm, hogy hatásosabb legyen?

- ...eszedben sincs, hogy magamra hagyj, hogy talán megfürödhessek? - könyökölt a kád szélére.

- Ah. Majd elfelejtettem. Elnézést kérek, az udvariatlanságom miatt. - tettem fel védekezően kezemet, majd kihátráltam a fürdőből. Magam után behúzva az ajtót, annak támaszkodva elkezdtem gondolkodni. Én most tényleg szót fogadtam egy részeg gyereknek? 

Emberek. Áldjuk az eget meggondolatlanságom miatt!

A felkapott hév miatt reflexből fordultam meg, és nyitottam be szegény, akkorára már meztelen fiúra.

- Hm? - ennyi hangot adott ki, mert attól a pillanattól kezdve, az egész utca az én hangomtól visszhangzott.

- JÉZUS MÁRIA!!! NEM LÁTTAM SEMMIT, ESKÜSZÖM!!! - hadonásztam egyik kezemmel a kijárat felé, másikkal a már kicsit sem szűz szemeimet takartam. Igen. Mindent láttam. És URAM ATYÁM!

Oh Sehun imája:
Köszönöm Atyám, hogy nem születtem vaknak, vagy ért olyan baleset, ami miatt kihagyhattam volna ezt a látványt.

Nem tudom miért, de a még mindig ismeretlen fiú levette a pólóját és a boxerét isss. Éppen állt a kádban és én miért idézem fel ezeket az igen csak idilli pillanatokat? Hogy biztos bajok legyenek délen? Hülye Sehun...

Bementem a konyhába, hogy csináljak valami ennivalót. A mikróra pillantva megláttam, mennyi az idő. 01:32 MII?!? Na azóta JongIn biztos lerendezte KyungSoo popóját. Bár lehetnék JongIn helyében. Mondjuk...inkább nem. Így mások előtt elég csendes KyungSoo, de az ágyban lehet egy vadállat. Ki tudja? Talán JongIn teste tele van harapás és karmolásnyomokkal. Aztán majd huncutkodás helyett kenegetheti a sebeit. Inkább nem szeretnék az ő helyében lenni.

- Öm...tudnál adni valami ruhát? Tudod. Amiben hazamehetek. - jelent meg hátam mögött egy szál törölközőben. Igaz a törölköző az egész testére rá volt tekerve. Milyen fura. Biztos csak idegen neki a hely, és így biztonságosabban érzi magát. 

- Figyu, lehet nem fogsz neki örülni, de a barátaim rám bíztak téged. Reggelig...

- Akkor itt kell aludnom? - sóhajt minden reményt feladva.

- Igen. - préseltem egy vonallá ajkaimat.

- És hol fogok aludni? - mi? Nem is ellenkezik?

- Öm...hát...a nappaliban. De ha szeretnél, aludhatsz az én szobámban, és alszok majd én a kanapén...ha úgy jobb lenne neked... - mi ez a túlmagyarázott válasz? Én...zavarban vagyok?

- Most...aludjak az ágyadban? - túrt bele csapzott hajába. Tuti direkt csinálja.

- Csa-csak, ha szerinted kényelmesebb lenne. De nem muszáj.

- Igen. Szerintem is jobb lenne a te ágyadban. - mi? Aludni?

- O-oké. Akkor megyek és húzok új ágyneműt. - indultam meg a nappali komódja fele, hogy tiszta fekhelyet biztosíthassak vendégemnek.

- Ne...én...a te illatodban szeretnék...aludni... - tette tenyerét mellkasomra, mikor mellé értem.
HOGY MICSODA?!?

Ez a pillanat még izgató is lett volna, ha nem hallom meg visszafojtott nevetésének kitörését.
Kösz baszki...

- Megyek lehúzom az ágyat. - löktem el kezét. Remélem észre vette, hogy milyen kibaszott rosszul esett.

- Neh...ne haragudj, de muszáj volt. - hallottam meg mögülem a hangját.

- Mi volt muszáj? - csattantam fel, mire összerezzent. - Bohócot csinálni belőlem? Gratulálok, sikerült hülyére venni. - ordítottam vele, mire egyre jobban szégyellte el magát - Türelmem határtalan. Egy valami viszont piszkosul fel tud bosszantani. Ha valakinek a szexualitásával szórakoznak. - sétáltam hozzá közelebb, és szinte köptem neki a szavakat.

- Bo-bocsánat. Én hetero vagyok. Nem tudom az ilyeneket átérezni. - sütötte le szemeit.

Luhan szemszöge

Életem legnagyobb hazugsága, életem legelső szerelmének.