A Végzetünk

13. Rész

Felmentem az emeletre és leültem Luke mellé az ágyamra. Beszélgettünk egy darabig, de aztán haza ment. Kérdezte, hogy maradjon-e, de mondtam neki, hogy nem szükséges, mert jobban vagyok. Miután haza ment elmentem letusolni. Fürdés után bementem a szobámba leültem az ágyamra amikor kopogott valaki az ajtómon és kinyitódott. Szerintetek ki volt az? Hát persze, hogy Nick volt az. Direkt elkerülöm, nem szólok hozzá és erre tessék bejön a szobába.
-Nick mit akarsz? -kérdeztem idegesen.
-Sara kérlek beszéljük meg! Ne haragudj igazad volt nem kellett volna csak így itt hagyjalak egy szó nélkül főleg, hogy előtte lévő nap azt mondtam szeretlek és megkérdeztem leszel-e a barátnőm. Sajnálom és nem akartam és nem akarom, hogy miattam sírj vagy, hogy miattam legyél szomorú.
Nem tudtam mit kéne mondanom ott ültem az ágyamon a könnyeimmel küszködve és azon gondolkozva mit mondjak.
-Sara kérlek mondj valamit!
Rengeteg kérdés keringett a fejemben. Miért ment el? Miért nem szólt? Miért volt olyan távolságtartó aznap? Komolyan gondolta azt a kérdést? Szeret? Ezek a kérdések nem hagytak nyugodni.
-Miért kérdezted meg, hogy leszek-e a barátnőd? -ez a kérdés már azóta a nap óta bennem van.
-Mert szeretlek Sara beléd szerettem és tudom, hogy egy barom vagyok amiért így viselkedtem veled és itt hagytalak.
-Kérlek most menj ki a szobámból. -nem bírtam tovább ezek után a szavak után nem bírtam ki.
A könnyeim hullani kezdtek megint bőgni kezdtem. Ő meg csak állt és nézett rám azokkal a gyönyörű kék szemivel.
-Menj ki! -utasítottam mostmár hangosabban.
-Rendben.
Majd kiment lehajtott fejjel. Mikor becsukta az ajtót belenyomtam a fejem a párnámba és nem bírtam abbahagyni a sírást. Nem tudom hány óra lehett mikor sikerült végre elaludnom. Reggel mikor felébredtem oda mentem a tükrömhöz és láttam a sírástól feldagadt, vörös és karikás szemim. Nem szoktam nagyon sminkeln, de nem akartam, hogy Nick meglássa, hogy ennyit bőgtem miatta ezért megmostam az arcom és felkentem egy kis korrektort is. Ezek után felöltöztem és lementem a konyhába. Persze Nicknek ott kellett lennie. Igaz, hogy egy lakásban lakunk, de nem akarom látni. A szokott helyén ült a konyha pultnál. Én is leültem a megszokott helyemre Nick-kel szembe miután öntöttem magamnak narancslevet. Minden mozdulatomat figyelte, de nem szólt semmit. Mikor egyszer csak....