14. Rész

58 1 0
                                    

Mikor egyszer csak... megszakítottam a csendet.
-Komolyan gondoltad azt a kérdést és, hogy szeretsz? -néztem rá majd felkapta a fejét.
-Persze -nézet rám lepődötten gondolom csodálkozott, hogy hozzá szóltam.
Felállt és odasétált mellém és leült a mellettem lévő székre majd maga felé fordított. Néztem a tenger kék szemébe és nem tudtam mit mondani.
-Sara szeretlek és tiszta szívemből sajnálom amit tettem bárcsak visszafordíthatnám az időt vagy semmisé tehetném, de sajnos nem tudom.
Úgy érezten igazat mondt ahogy néztem a szemét láttam, hogy nem hazudik szóval tényleg szeret. A nyakába ugrottam és szorosan átöleltem kicsit csodálkozott, de mikor kapcsolt ő is átölelt.
-Nem haragszol rám? -kérdezte.
-Meg ne merd ezt mégegyszer csinálni értetted?!
-Soha! Szeretlek Sara!
-Én is!
-Sara? Kérdezhetnék valamit?
-Persze! Mit szeretnél?
-Honnan ismered Luke-ot?
-Aznap mikor elmentem itthonról te pedig elutaztál találkoztunk és jóba lettünk.
-Értem.
-És te honnan ismered? -vontam fel a szemöldököm.
-Hát a suliból. Abba az osztályba jár ahova te fogsz.
-Igen tudom. -mosolyogtam.
Ezek után együtt töltöttük a napot és nagyon jól éreztem magam. Este mikor épp filmeztünk kaptam egy üzenetet.
Luke üzenete: Szia törpe!
Sara üzenete: Szia Luke!
Luke üzenete: Hogy vagy? Egész nap nem jelentkeztél!
Sara üzenete: Bocsi csak....
Luke üzenete: Csak?
Sara üzenete: Kibékültünk Nick-kel és együtt töltöttük a napot. Tudom hülye vagyok, hogy megbocsáltottam neki, de szeretem és ő is engem.
Luke üzenete: Tudom, hogy szereted, de akkor is féltelek.
Sara üzenete: Tudom, hogy féltessz, de én nem félek, mert tudom, hogy te mindig itt leszel nekem😘
Luke üzenete: Ebben biztos lehetsz én mindig itt leszek neked törpe! Na jó éjt! Aludj jól! Holnap beszélünk!
Sara üzenete: Neked is jó éjt! Aludj jól! Mindenképp!!
Ezek után végig néztük a filmet és lefeküdtünk aludni. Nagyon fáradt voltam. Alig bírtam felállni a kanapéról ezért Nick megfogott és az ölében cipelt be a szobámba. Nagyon meglepődtem mikor felkapott. De nem bántam átkaroltam a nyakát takójánal összekulcsoltam a kezem és a fejem a mellkasára hajtottam. Mikor lerakott az ágyamra már csukva volt a szemem.De mikor megindult ki a szobámból...
-Nick nem feküdnél ide mellém? -erre arrébb csúsztam és megütögettem magam mellett az üres helyet.
-Ha szeretnéd. -és már be is feküdt mellém.
Szembe fordultam vele erre ő homlokon puszilt és átkarolta a derekam és simogatta azt. Ezek után be is aludtam.

A VégzetünkWhere stories live. Discover now