Miután Wade elment és végre egyedül maradtam megjelent Dylen és eszembe jutott a reggel.
-Szia Sara! -köszönt Dylen.
-Szia Dylen!
-Mizu?
-Tudom, hogy szeretnél valamit szóval térj a lényegre. -mondtam.
-Igazad van! Tényleg szeretnék valamit.
-Mond!
-Hát van egy lány.. -és itt közbevágtam
-Em.
-Igen, de honnan tudod?
-Reggel vettem észre, hogy hogy nézel rá és abból ahogy néztél rá levágtam, hogy mi van.
-Értem. És mit tanácsolsz?
-Hívd el randizni. Vidd el sétálni is azt imádja és még eddig senki nem vitte.
-Köszi örök hála.
-Nincs mit szia.
-Szia.
Ezek után végre egyedül maradtam. Gyorsan eltelt a nap már utolsó óráról csöngettek ki. Elindultam ki a teremből és a folyosón Nick hirtelen megfogta a derekam és maga felé fordított.
-Szia hercegnő! -köszönt majd adott egy puszit.
-Szia kicsim! -köszöntem majd én is megpusziltam.
-Milyen napod volt? -kérdezte és elindultunk a folyosón.
-Egész jó neked? -kérdeztem és összekulcsoltam az ujjainkat.
-Szia Nick!! -bárhonnan felismerem ezt a hangot. Ez Rachel.
-Szia Rach. -köszönt Nick
Rachel ránézett a kezünkre aztán átsétált közöttünk, hogy elengedjük egymás kezét ezek után Nick nem fogta meg újra a kezem. Miért?
-Pénteken buli lesz nálam. -mondta és rákacsintott Nickre.
Ránéztem Nickre, de csak Rachelt figyelte. Miután észre vettem, hogy magasról leszar elmentem. Kirohantam a suliból és csak mentem nem tudtam hova megyek, de olyan ideges voltam, hogy gondolkozni sem tudtam. Egy parkban kötöttem ki egy kis tó mellett. A tó körül egy kis út volt így körbe lehetett járni. Én csak leültem az egyik padra és gondolkoztam. Sírtam pedig tudtam,, hogy nem érdemlik meg. Csak későn mentem haza. Nick nem keresett. Nem írt és nem hívott és még utánam sem jött. Mikor haza értem nem mondtam semmit csak felrohantam a szobámba és magamra zártam az ajtót.
-Hercegnőm! -mondta Nick a zárt ajtó túlsó oldalán.
-Mi a baj? Engedj be.
Nem válaszoltam csak feküdtem az ágyamon és néztem a plafont. Még kiabált egy ideig, de nem válaszoltam neki. Éjjel mikor már Nick nem volt az ajtóm előtt kimentem a szobámból a fürdőbe, hogy gyorsan letusoljak. Letusoltam és lemostam a sminkem, megmostam a fogam és elindultam vissza a szobámba mikor beléptem volna az ajtón egy kéz visszahúzott.
-Mi bajod?
Nem válaszoltam és még rá se néztem. Be akartam menni a szobámba, de túl erősen fogta a csuklóm.
-Engedj el! -csak ennyit tudtam mondani.
-Mi a bajod?
Nem válaszoltam ezért elengedett. Bementem a szobámba és lefeküdtem.
YOU ARE READING
A Végzetünk
RomanceSara egy 17 éves lány aki nagyon jól énekel és ezért eldönti,hogy jövő évtől egy híres művészeti gimibe fog járni. Jelentkezik és fel is veszik. Ezek után következnek a bonyodalmak, fiúk,bulik, szerelem!!!