-Hagyd! -fogtam meg a lány karját, aki a dühtől pirosodva hajtogatta azt, hogy Thomast ki fogja nyírni. - Ne foglalkozz vele, tényleg. Hagyd.. -legyintettem unottan, hátha beveszi, hogy engem nem nagyon érdekel.
Az arckifejezéből ítélve sikerült is elhitetni vele, ígyhát nyugodt szívvel engedtem ki az ajtón.
Azt hiszem nem megyek a holnapi bulira, és ezt közölni is kéne valakivel, úgyhogy elindultam a nappali felé. Azon is gondolkodtam, hogy felhívom Shawnt, de jobb ötletnek tartottam, hogy a "barátaimmal" beszéljem meg. Szerencsére nem láttam Thomast, ezért megkönnyebbülten sóhajtottam, aztán átléptem a nappali küszöbét.
-Hello. -intettem a kanapén ülőknek.
-Szia. -köszöntek tökéletesen egyszerre. -Mizu? -kérdezte Gery, miután leültem mellé.
-Semmi érdekes, veled? -mondtam egy sóhajtással együtt.
-Nem sok, hallottam hogy Thomassal összevesztetek. -mondta lehajtott fejjel.
Emlegetett szamár épp aklor jött le a lépcsőn, rám nézett, aztán szomorúan bámulta a földet, majd bement a konyhába. Pont ránk látott, ahogy Geryvel beszélgetünk, és gondolom hallotta is.
-Igen. -mondtam csalódottan.
-Figyelj Megan, tegnap nagyon, nagyon sokat ittunk, és ezért csinálta azt, amit. -magyarázkodott..pont mint ő.
-Mire föl ittatok annyit? -húztam fel egyik szemöldököm, ami teljesen érthető volt, mert a fiúk nem szoktak csak úgy iszogatni, főleg nem annyit, hogy ez lesz a vége. Vagyis én így ismerem őket.
-Will becsajozott. -mosolyodott el, majd a mellette ülő fiúra pillantott, aki az xboxon játszott valami fifához hasonló játékot.
-Ja, értem. -bólintottam.
-Szóval, Thomas tényleg csak..-kezdte el, de félbeszakítottam.
-Nem érdekel! Ne védd már őt! -álltam fel a kanapéról idegesen, majd csípőre tettem a kezem. -Te is ugyanolyan hülye vagy mint ő! -kiabáltam, amire mindenki felfigyelt.
Hisztérikusan rohantam volna fel a lépcsőn, és ez össze is jött volna, ha nem kapja el a csuklóm Thomas, és kezd el magyarázkodni már vagy harmadjára.
-Értsd már meg hogy vége! -kiabáltam könnyes szemekkel.
-Jó! - elengedte a kezem, majd mind két kezét a tarkójára tette, és idegesen fordult egyet a tengelye körül.
Én csak ott álltam, és néztem. Fogalmam sem volt, miért nem rohanok már el, de egyszerűen nem tudtam elmenni. Csak néztem, ahogy idegesen és egyben szomorúan fürkészte az arcom, én pedig könnyes szemekkel néztem rá. Egyet lépett előre, én pedig egyet hátra. Aztán megint lépett egyet felém, de most nem hátráltam. Elővette azt a félmosolyt, amivel úgy letudott venni a lábamról. Hú de letörölném azt a mosolyt az arcodról-gondoltam, miközben egyre közelebb lépkedett felém.
-Nem! -kiabáltam, mikor már elég közel volt ahhoz, hogy megöleljen. Láttam, hogy ezt akarta. Megölelni(?)
Sarkon fordultam, és szerencsére ebben nem akadályozott meg senki. Felszaladtam az emeletre, és eszembe jutott, hogy éhes vagyok, és hogy azért mentem le, hogy közöljem velük, hogy holnap semmi kedvem velük menni.
Francba! Ez is miatta van.
Miután kikáromkodtam magam, hogy hogy lehetek ilyen hülye, hogy Thomas miatt összevesztem - már ha ezt lehet annak nevezni - Geryvel, de mondjuk így belegondolva jogosan akadtam ki, mivel ő is csak védeni akarta. Tipikus Gery. Na szóval, most biztosan hisztis kislánynak tart, amiért így felrohantam a szobámba. De néha valakinek is kell így viselkedni, meg amúgy is bal lábbal keltem fel. De még most sem tudom elhinni, hogy azért csinálta ezt, mert be volt rúgva...
-Sziaa, remélem van ruhád holnapra! -nyitott be a szobámba Lisa, ezzel megzavarva az eszmefuttatásom.
-Hát, igazából nincs sok kedvem menni. -szomorodtam el, de ahogy láttam ő is.
-Naa, ne hogy már Thomas miatt kihagyd a bulit! Meglátod jó lesz! -bíztatott, amitől elmosolyodtam.
-Hát, még meggondolom. -vettem fontolóra a dolgot.
-Szuper! Ja, és ha nincs ruhád szólj, szívesen adok. -mosolygott, majd válaszul csak bólintottam, aztán otthagyott a szobában így egyedül ültem az ágyamon és vártam, hogy végre rávegyem magam arra, felkeljek, és elinduljak a konyha felé.
Erőt vettem magamon, aztán felálltam. Egyenesen a kaják helységébe indultam, ahova odaérve kezdtem el falatozni a hűtőben talált franciasalátát.
Thomas szemszöge
——————————————
Igen, megcsókoltam az "alkoholista" barátaimnak köszönhetően; leitattak. Jó, értem, hogy Willnek csaja lett meg minden, de akkor se kellet volna ennyit innom/innunk. Fogalmam sincs, mivel békíthetném ki Megant, bár fogadom most egy darabig hanyagolná a társaságom, amit megértek. Nagyon mérges vagyok Annere, ismét, és magamra is, amiért ilyen baromságot csináltam. Nem tudom hogy jött össze ez az egész, mert alig emlékszek rá, de azt tudom, hogy iszonyatosan sokat piáltam, amit nem is értek, mert nem így ismerem magam. Általában keveset iszok, de most elszaladt velem a ló, amit nagyon bánok. Azt hiszem tanácsot kell kérnem Lisától, hogy mégis mit kéne csináljak, hogy egyáltalán szóba álljon velem. De van egy érzésem hogy most már ő is megutált.
~Taps, taps~ Csak így tovább, aztán barátaid se lesznek.
Mégis kéne beszélnem vele, hátha jutnánk valamire. Semmiképp sem akarok vele szakítani, de ezt már elmondta, de azt gondolom nem komolyan gondolta, vagyis remélem. Ezzel a gondolattal keltem fel az ágyamról, majd ballagtam le a nappaliba, hátha ott lesz ő. A konyhába evett valamit, de mikor meglátott, hogy felé közeledtem, gyorsan felállt az asztaltól, majd a kaját visszarakta a hűtőbe. Ötletem sincs mit mondjak neki, de ha meg nem mondok neki semmit, örökre elveszíthetem.
Megfordult, így felém fordult. Kb. 5 méterig közeledtem felé, aztán megálltam előtte. Egyikünk se szólalt meg, de úgy éreztem ideje lenne mondanom valamit. Egy lépéssel még közelebb merészkedtem, ő pedig ugyanúgy állt, ami szerintem egy jó jel, hogy még nem küldött el a picsába.
-Figyelj Megan..-túrtam bele a hajamba.-Én, szóval sajnálom. -dadogtam, kicsit zavartan.
-Én is sajnálom, hogy ekkora seggfej vagy! - Áucs, ez fájt.
Látom nem hatotta meg a dolog, ezért én hülye nem is mondtam semmit, hagytam hogy elsétáljon mellettem.
· · ·
Halihó!
Újabb rész, ami remélem elnyerte a tetszéseteket, annak ellenére hogy elég laposkás lett. Ha már itt vagy (és nem nagy kérés) bekövethetnél, hátha meglesz a 100 követő!
Ha megtetted köszönöm, és ha minden úgy megy, ahogy én szeretném nemsokára érkeznek a részmaratonok!
További szép napot! 💕🤞
ESTÁS LEYENDO
Létezik szerelem első látásra
Romance,,Mihelyt megpillantotta, rögtön tudta, hogy ő az igazi." Amikor egy pillantás elég ahhoz, hogy tudjuk, hogy Ő kell, hogy vele szeretnénk leélni az életünket, valami csodás... Valami elképesztően hihetetlen, mégis valós dolog. • • • ,,Mikor meglátta...
