Slender megállt előttünk. Ajaj. Ez a vihar előtti csend. Itt balhé lesz.
Kicsivel később Hoodie jött be az ajtón, akinek a kabátjának az ujja véres volt. Maga előtt összefonta a kezét, és nagyterpeszben beállt Slenderman mellé. Elégedett pofával meredt ránk.
Nem tudtuk, mi ez a nagy csend. Egyikőjük sem szólalt meg, csak álltak, és nézték a cuccokat az asztalon, vagy éppen minket.
-Mi olyan érdekes? - tettem fel végre a kérdést.
Jeff halkan felröhögött. Akkor már ő is tudja, hogy mi fog itt következni.
-Mi ez a kártya party? - csapott a csápjával idegesen az asztalra, amitől a kártyák egy része leesett a földre, az asztalon lévő cuccok meg megemelkedtek.
-Mi lenne? - kérdeztem vissza.
-MI KINNT SZERENCSÉTLENKEDÜNK AMEDDIG TI ITT BENNT NYUGIBAN KÁRTYÁZTOK? - hajolt közelebb, és a fülembe kezdett üvölteni.
De már megszoktam, ez általában így szokott lenni.
-Elhúztatok Hoodieval. Mit csináljunk? Menjünk utánatok, amikor engem leszúrt? És ha a többieket is bántja? - kérdeztem halál nyugodtam, aminek a hatására kicsit visszahúzodott.
-Veszélyben van a rangod, helytartó - szólalt meg Hoodie.
Slenderrel egyszerre kaptuk rá oda a fejünket. Kissé meglepődtem a kijelentésen, mondjuk pont tőle nem kéne, hogy meglepjen.
-Csak szóltam - emelte fel a tenyerét, és elment a lépcső felé.
Vissza néztem az asztalra, ahonnan eltűntek a tétek, Jackkel és Jeffel karöltve. A kis mocskok... Harminc dollárt nyúltak le...
Masky ült az asztal mögötti széken, arra ráfekve, és figyelte a köztünk lejátszódó jelenetet.
Értetlen fejjel néztük egymást, amire ő lazán meghúzta a vállátt.
-Masky, neked meg megmondtam, hogy ebben a házban nem drogozol! - jelentette ki most már halkabban.
-Oké! - nézett rá mosolyogva, és felmutatta a hüvelyk ujját.
-Ugye ezt nem gondoltad komolyan? - jegyeztem meg, amire ő megrázta a fejét.
-De istenem! - csapott az asztalra, majd mint a részeg, megint rá borult - ha már szopok, mert szopok, mert hagyom hogy csicskáztass, akkor hadd szívjam! Addig örülj, ameddig tudom és betartom a sorrendet! - fejezte be.
Ösztönösen röhögtem volna, de Slender jelenléte miatt lenyeltem, ezért csak a kitörő, fél sikerrel lenyelt nyögést lehetett hallani, ami perverzebb dologra hasonlított a röhögésnél, és legnagyobb szerencsémre Masky nem tartotta vissza magát.
-Amúgy jól vagyok, kössz a kérdést - mosolyogtam mint egy idióta.
-Na jó - nyújtotta ki a kezét az anyagért, amit még nem játszott el, majd rácsapott mint egy légyre, és zsebre vágta - azt hiszem én megyek. Nincs kedvem a balhéhoz - indult a lépcsőhöz, majd eltűnt.
Durva lett volna azt mondani, hogy Slenderman szemébe néztem, de igazából valami olyan jelenet játszódott le köztünk. Csak a szeme helyét bámultam ameddig ő... hát...
-Lenne egy kis papírmunka - nyögte ki, és abban a pillanatban elteleportált.
Gondolom ezzel az égesszel arra célzott hogy húzzak az irodájába, mert ha már a beszervezésben nem vagyok jó, legyen valami hasznom, és írjam össze helyette az adatokat.
YOU ARE READING
Killing Desire (Creepypasta ff) /HU/✔️
Horror"Sokan mondják, hogy nem vagyunk emberek, csak azért, mert másak vagyunk. De ez egy elhamarkodott ítélet, amit senki sem bír megérteni. Túlreagálják, pedig csak egy dologról van szó. Egy - úgymond - tulajdonságról, amiről mi nem tehetünk, de mégis...
