Problémáim vannak az alvással, mostanában meg főleg. Ha egy napig eludnék, akkor se pihenném ki magam. Slender okoskodása pedig egyrészt felcseszett, másrészt elálmosított, szóval ahelyett hogy gyilkolással kiadnám a mérgem, inkább elmentem aludni.
Hogy mi baszott fel ennyire? Jeff. Ki nem gondolná? Már értem, hogy Masky miért utállja ennyire. Bárcsak hogytam volna kiugrani azon a kurva ablakon... Slender dícsérete felért számomra egy öngyilkossággal. De ezt ő is tudta, pont ezért sózta rám az edzéseket, amit akkor kezdünk, miután holnap elment az az idióta. Minden éjszaka, elbaszva a gyilkolásra szánt időnket... de nem is ez a legrosszabb. Slender szerint az, hogy ideküld valakit, egyenlő egy hadüzenettel, és még el sem mondta, ki jön. Eddig nem ismertük nagyon az ellenséges csapatot, viszont amit... Clockwork mondott, az talán elég lesz a legyőzéshez. Közönséges spicli...
Annyira fáj ezt mondani. Valami megváltozott. Mást érzek, de ugyanazt. Látni akarom, csak félek, hogy nem töltene el pozitív érzéssel. Ugyanakkor az a csók... most többet jelentett, mint bármikor.
Addig gondolkodtam mindenen, ameddig - mint máskor - lassan elnyomott az álom.
~~~
Reggel kávéhiányom volt. Milyen meglepő...
Kimásztam az ágyból - ami a kávé gondolatától könnyebb volt, mint gondoltam - és levánszorogtam a lépcsőn. Azt hiszem, ezt mondják reggeli rutinnak. Túl monoton, de szükség van rá.
Meglepetésként ért látni, hogy Slender a két heverő mellé beszerzett egy új kávékiöntőt, vagy mi a neve. Egyszerűbb dolgom lesz, ha le akorom főzni azt a húsz adagot, amit a csapat megyiszik. Proxy csicska? Bizonyos esetekben jogos, főleg ilyenkor reggel, amikor szar kedvem nincs verekedni.
-Jól elintézted tegnap Jeffet - ütötte meg a fülem L. J. idegesítő röhögése. Talán az óta nem beszélt velem, amióta elvettem a kártyáját.
-Neked is szia - ültem fel a pultra, amire ő velem szembe leült az asztalhoz.
-Mennyi meló ennyi bigét összeszedni? - erre a kérdésre felkaptam a fejem, bár tudtam, hogy nem jó szándékkal kérdezi.
-Milyen bigét? - horkantottam fel - a lányokra gondolsz? - ráncoltam össze a homlokom.
-Azt hittem, te tudsz valamit - nevetett perverzen - reggel Slender egy barna hajú nővel ment ki az erdőbe. Elég jó teste volt, remélem még látjuk.
Azt hiszem, itt volt az ideje szembesülnöm a dolgokkal. Slender megmondta, hogy nem nyírja ki, viszont akkor miért mentek az erdőbe? Gondolom nem ott akarja róla leszedni a proxy jelet, tekintve arra hogy Zalgo szövetségese volt, így veszélyes lenne... Valami itt nem oke.
-Toby, beszélnünk kell! - tépte fel az ajtót Masky háta mögött Hoodieval. Hangja felháborodott volt.
Azt hiszem sejtem, miért.
Felemeltem a kezem, célozva a mellettem lévő kávéfőzőre. Tekintetük ez úttal L. J.-re vándorolt.
-Jól van, jól van - csapott az asztalra - értettem! - jelentette ki, és azzal eltűnk, szürke füstfelhől hagyva maga után. Kikerekedett szemekkel bámultam a hűlt helyét.
-Ugye tudod, hogy itt a nőd? - támadt le Masky, miközben Hoodie a háta mögött becsukta az ajtót. Ahogy gondoltam.
-Tudom - bólogattam erősen. - de nem a nőm - tettem hozzá. Értetlen fejet vágtak.
-Miért nem mondtad? - kérdezte a másik.
-Talán mert tegnap reggel beszívtál, véreres szemekkel állítottál be a szobámba, és még meg is akartál verni? - forgattam ellentmondóan a szemem.
YOU ARE READING
Killing Desire (Creepypasta ff) /HU/✔️
Horror"Sokan mondják, hogy nem vagyunk emberek, csak azért, mert másak vagyunk. De ez egy elhamarkodott ítélet, amit senki sem bír megérteni. Túlreagálják, pedig csak egy dologról van szó. Egy - úgymond - tulajdonságról, amiről mi nem tehetünk, de mégis...
