Éreztem hogy kell mennem aktát összerakni. Viszont Slender nem hívott. Mikor rákérdeztem azt mondta, megoldja. Most mondhatnám, hogy aggódom, mert amúgy általában szeret csicskáztatni, de most az egyszer örültem a dolognak.
Masky este kihívott gyilkolni, ami nála a "tudom hogy nőd van, most mindent kitálalsz" dolgokat jelenti, és direkt, hogy vissza ne utasítsam, a többiek előtt kérdezte meg. Ugyebár mivel balhé volt Jeff-el, ezek most itt vannak a környéken, figyelnek, és szart sem tudok mesélni, még ha akarnék se. Szóval, mikor huszadszor utasítottam vissza, kijelentette, hogy akkor csak gyilkoljunk. De ugye azt már nem a többiek előtt, mert ők nem tudják a háttérsztorit.
-Hé, Masky - ütöttem olyan hirtelen a hátára, mint amilyen hirtelen kimondtam a szavakat. Kicsit megugrott.
-Mondd - sóhajtott, miközben stabilan bámult ki az előttünk lévő fa mögül.
-Igazából nem akarok semmit, csak meg akartalak ijeszteni - ráztam meg a vállam.
Lassan hátra fordult.
-Kurva vicces - köpte rám a szavakat és visszafordult.
-Most mi bajod? - nevettem el magam, és a fának dőltem.
-Idegesítesz - vágta rá.
-Vagy inkább más idegesít - kulcsoltam össze a kezem magam előtt - jó nő, mi? - emeltem meg a fejem.
-Fogd be - válaszolta ugyanolyan hangsúllyal, amivel eddig - mert az órás nő jobb.
Most hogy belegondolok, Clock tényleg egy beteg, szopsichopata gyilkos. És veszélyes. És rejtélyes. De pont ez tetszik benne.
-Neki legalább van teste - próbáltam hergelni, de csak visszamorgott, amire felröhögtem.
-Lassan hajnaladik - fordult felém az egész testével - indulni kéne.
-Ne tereld már a témát. - az arcához kapott, és végighúzta rajta a kezét. Tuti ideges. Csak nem látom a maszktól.
-Toby, te csak maradj az órás nődnél, és hagyj a szerelmi tanácsaiddal. Ennyi idő alatt már többször átmegyek egy csajon, te meg csak egy kibaszott csókig jutottál vele - rugaszkodott el a fától, és a bázis felé ment. Vagyis inkább futott, vagy a kettő között valahol.
-Oké, abba hagyom! - kiabáltam utána, és a saját tempómban megindultam. Nem nagyon érdekelte.
-Szerinted jobb úgy, ha nem beszélsz róla? Te is ki szoktál faggatni - üvöltöztem tovább.
Nem voltunk olyan messze, viszont ő úgy a bázis feléig ezt a játékot játszotta. Akkor megállt, tőlem annyira messze, hogy pont a látóteremben volt.
-Feladom! - jelentette ki amikor odaértem.
-Reménytelen eset vagy - paskoltam meg a vállát - most már elmondod?
-Nem vagyok belé szerelmes - emelkedett meg a mellkasa - csak frusztrál a jelenléte.
Aha, én is ezt mondanám - gondoltam magamban, de helyette csak megforgattam a szemem.
-Ne nézz már így! - rázta meg a kezét - neked elég volt egy kávéfőzőt bedugva hagyni ahhoz, hogy jóba legyetek!
-Nem tehetek arról, hogy jobban komál engem, mint téged - mosolyogtam - én már csak ilyen vagyok. Tapadnak rám a nők - mondtam rájátszással az utolsó mondatot.
A fejéhez kapott, és hátratolta a haját.
-Vagy inkább csak megtalálod az idiótákat - morogta úgy, hogy szinte alig lehetett hallani, és elindult a házunk felé.
YOU ARE READING
Killing Desire (Creepypasta ff) /HU/✔️
Horror"Sokan mondják, hogy nem vagyunk emberek, csak azért, mert másak vagyunk. De ez egy elhamarkodott ítélet, amit senki sem bír megérteni. Túlreagálják, pedig csak egy dologról van szó. Egy - úgymond - tulajdonságról, amiről mi nem tehetünk, de mégis...
