A szobámba voltam. Bámultam a plafont, mintha csak olyan érdekes lenne. Nem éreztem semmit. Se gyűlöletet, se szerelmet... csak voltam. Én és a gondolataim. Már megint.
Valaki kopogott. Felkaptam rá a fejem. Talán azért, mert ritkán hallani nálunk ilyet.
-Ki az? - vettem erőt magamot, hogy feltegyem a kérdést.
-Blackk - felelte a nyers lányhang.
Még mindig nem hiányzott. Mondjuk mondta, hogy később megbeszéljük. Akkor is, ki ő már, hogy folyton anyáskodjon felettem?
-Nincs kedvem beszélgetni - kicsit erőszakos akartam lenni, de azt a kicsit sikerült túltolni.
Pár másodpercig nem jött válasz. Nem is szólt semmit, csak elment. Hallottam a létpeit.
Furcsa volt a csend. Vagyis nem furcsa, inkább érdekes. Már hozzászoktam, hogy Ben videójátékán alszom el, de most még az se volt. Lehet, hogy Slender beleunt?
Vagy csak simán kimentek gyilkolni...
Belegondolva, elég régóta nem voltam úgy gyilkolni, hogy nem kellett bevetésre mennem. Még talán valamikor Jeff elfogása előtt.
Ja. Pont hogy nem.
Miért van az, hogy bármit ami történik hozzá tudok kötni? Annyira egy kibaszott szar érzés... mindenről az az áruló kurva jut eszembe.
Mi van ha tényleg Zalgoéknál volt? Hány pasi mehetett végig rajta az infókért? Talán az összes? Biztos ez is csak egy kibaszott fogadás. Biztos az volt a tárgy, hogy megfektetem, közben ő addig beépül több infóért, aztán visszamegy az alvilági faszkalapokhoz, akik sírva dobják neki oda a lóvét.
-Toby, mi a faszomat csinálsz? - csapta meg egy hang a fülem.
Végre valami átlagos... már azt hittem megbolondultam.
-Mit akarsz? - morogtam egy sóhaj kíséretében, szemet se vetve rá.
-Szedd már össze magad a kurva életbe is! Már megint mi a faszomtól vagy ennyire depressziós? -
Aha. Fű volt ott. Éreztem azokban a szavakban. Akkor nem csak engem akasztanak ki a nők.
- Hagyjá' már - sóhajtottam, és az oldalamra fordultam hogy lássam.
Tiszta piros volt a szeme. Már meg se lepődök.
-Toby - szólított meg mérgesen, és közelebb jött.
Lassú és kordinálatlan volt a mozgása, kicsi lépésekben jött, és utána egyet hirtelen előre lépett, és felém kapott a kezével. Összehúztam magam.
Hogy röhögtünk mi ezen régen..
-Masky, menj aludni - ültem fel az ágyból felháborodva, kikerülve az újabb mozdulatot, ami szerintem egy pofon akart lenni.
-Jó hallottam, hogy valakit elküldtetek aludni? Ez az én szövegem!,- Jeff jelent meg az ajtóban.
Kezével kitámasztotta az ajtókeretet, és akkora lendülettel jött be mint egy hintázó kisgyerek. Mikor meglátta Maskyt, hátrált, utána visszajött, és elkezdte méregetni.
-Te úr isten - mélyült el a hangja - Timothy megint KO.
-KUSS - kiabált rá, és ugyanazokkal a mozdulatokkal indult Jeff felé, aki mellesleg nem hátrált, csak lenéző pofával nézte.
Aztán bekövtkezett az ilyenkor mindig elkerülhetetlen dolog, amikor is Masky újra megismerkedik a padlóval. Jeff ahogy hallotta a koppanást felröhögött, és talán én is megtettem volna, ha nem lennék kibaszottul padlón. Talán mélyebben is, mint Masky.
ESTÁS LEYENDO
Killing Desire (Creepypasta ff) /HU/✔️
Terror"Sokan mondják, hogy nem vagyunk emberek, csak azért, mert másak vagyunk. De ez egy elhamarkodott ítélet, amit senki sem bír megérteni. Túlreagálják, pedig csak egy dologról van szó. Egy - úgymond - tulajdonságról, amiről mi nem tehetünk, de mégis...
