𝚘𝚛𝚙𝚑𝚊𝚗 ,𝚝𝚑𝚎 » 𝚋𝚘𝚢𝚡𝚋𝚘𝚢 *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

. t i z e n h é t .

-ASH-

Kifújtam egy nagy levegőt.

"Van valami baj?" Kérdezi Ms Daria. Nagyon örülök, hogy mindig tudni akarja rendben vagyok-e, de néha szeretném, ha nem lenne ennyire kíváncsi.

"Nincs," Válaszolok lassan.

"Mert úgy tűnik, valami történt." Mondja. Ezúttal a szemembe néz.

"Nem igazán. Jól vagyok, azt hiszem -- csak egy kicsit fáradt vagyok. Ez minden."

"Igazán?" kérdezi szarkasztikusan, miközben felvonja a bal szemöldökét, majd folytatja a könyv olvasását.

Hagyjuk, hogy néhány perc csend elteljen az egyetlen dolog, amit hallhatunk az a légzésünk.

"Mi az a dolog, amiért Mr Rogerbe szerelmes lettél?" Megkérdezem hirtelen.

Ms. Daria felemeli a fejét a könyvéről. "Mi?" Kérdezi, mintha nem hallotta volna.

"Úgy értem," Megállok és nyelek. "Miért érezted úgy, hogy ő lesz az az ember, akivel letöltöd életed hátralevő részét."

Száján kis vigyor keletkezik.

"Már sok éve velem van, Ash." Mondja nevetve, és kuncogok megjegyzésére.

"Oh wow," Elkezdi. "Azt hiszem, csak tudtam." Széles mosollyal néz rám. "Az érzésekkel dönthetjük el, milyen egy ember."

"Milyen érzések?" Kérdezem kíváncsian.

"A boldogság többnyire. Amikor felismertem, hogy ez a személy boldoggá tesz, mellém áll tudtam mit akarok." Mondja, miközben áradozik egy kicsit.

"És az összes érvel együtt hullámvölgyeitek lesznek, tudni fogod, ha megtalálod azt a személyt."

Csak ülök hallgatva, mit mond.

"Miért akarsz ennyit tudni, Ash?" Kérdezi.

"Nem tudom. Csak azt akartam tudni, hogy érzed magad valakivel, akivel együtt akarsz lenni."

"Értem," "Eljön az az időszak, amikor találkozol azzal a valakivel." Mondja nagy mosollyal.

"Valójában" Elkezdem idegesen mondani. "Találkoztam valakivel."

Kikerekedik a szeme. "Igazán? Ismerem?" Kérdezi.

Természetesen. Ki gondolta, hogy másnap Mikeal csókolóztam? A fiú, aki feltételezem a barátom.

"Nem." Megráztam a fejem.

Hogy kéne elmondanom neki?

"Oké. Mióta tart?" Kérdezi.

"Nagyon össze vagyok zavarodva, Ms Daria." Mondom neki. "Nem tudom. Nem feltétlenül kellett volna megtörténnie." Hirtelen abbahagyom és szédülni kezdek. Ms Daria rám néz, mint aki nem érti.

"De megtörtént." Befejezem a mondatot.

"Hogy érted, hogy nem kellett volna megtörténnie?"

A gyomrom összezsugorodik. Csak azt akarom, hogy elfussak. Nem mondhatom el neki. Nem is tudom. Úgy érzem, cserbenhagyom. Bár tudom, hogy szeret engem.

"Mi -- nagyon különböző karakterek vagyunk." Mondom. Éreztem a hideg izzadságot a homlokomon.

"Nos, ilyen az élet. Adok neked egy kis gondolkozási időt, míg nem tudod, mit kívánsz." Mondja, bólintok, miközben lenézek.

Nem tudom, hogyan fogom megtalálni a helyes szavakat, hogy elmondjam neki az igazságot. Hogyan érzek Mike iránt.

::