2019. Március 26.

26 2 0
                                    

Nora: Még ott sem voltak a rendőrök, de máris elkezdték a nyomozást, ami engem szörnyen feldühített. Még hogy egy rendőr fejezi be azt, amit egy hős már elkezdett.
- Te az apádat hívtad? - kérdeztem O-t.
- Ez a te ügyed volt. - kezdte el magyarázni. - Lekapcsoltad. Ezért a többi a Gothami rendőrség dolga. - amikor elvitették Vadászt, Gordon odalépett hozzám. Végig mért, majd megkérdezte:
- Batman új társa?
- Ez volt a végső próba. - mondtam. - Most lettem a társa.
- Csak legyél óvatos! - figyelmeztetett. - Ez a munka nem olyan jó...
- Mint ahogy azt én gondolom. - fejeztem be helyette a mondatot. - Tudom. Barbara már elmondta.
- A te füledbe is súg? - én erre a kérdésre csak bólintottam egyet, majd amikor hátrafordult eltűntem.
A barlangba érve mindenkit ugyan ott találtam. Végig nézték az akciómat. Odaléptem Bruce-hoz.
- Gratulálok! - mondta Bruce. - Bebizonyítottad, hogy készen állsz... - várt egy keveset, majd folytatta. - Batgirl! - ez után a beavatás után mindenki indult lefeküdni.
Éppen fürödtem amikor Dami belépett a fürdőbe.
- Te mit csinálsz itt? - érdeklődtem.
- Ez az én fürdőm is. - jelentette ki Dami miközben hallottam, hogy elkezdett vetkőzni.
- Te már megfürödtél! - mondtam mosolyogva.
- Igen! - helyeselte. - De ez még nem ok arra, hogy bemenjek a saját zuhanyzómba. - jött be mellém. Én éppen elzártam a csapot, hogy kiszálljak. De ő a hátam mögött elkezdte csókolgatni a nyakamat és a vállamat. A kezét a derekam köré csavarta és hozzám bújt. Én megfordultam és megcsókoltam. Elkezdtünk csókolózni.

Reggel Damihez bújva ébredtem. Nagyon jól éreztem magam vele. Úgy éreztem, hogy minden tökéletes. Mégis. Volt egy dolog. Amit még nem fejeztem be.

Aznap este felvettem a rucimat és elindultam a kapitányságra. Gordon irodájában, a székén ülve elkezdtem keresni Vadász aktáját, amikor bejött a kapitány.
- Te mégis mit keresel? - kérdezte meg tőlem. Egy kicsit sem volt meglepve. Már megszokta.
- Vadász aktáját. - feleltem.
- Azt épp most készítettem el. - mutatta fel a kezében lévő vékonyka kis aktát. Aztán átadta nekem. Én belenéztem és felolvastam, ami benne állt.
- Vadász Ak. ?. Ujjlenyomat: nincs? Szemszkenner eredménye: negatív? Lakás, búvóhely: nincs? És a bűntettet: Pingvinnek átadott pénzért valami veszélyes dolgot? - lepődtem meg. - Ennyi? - néztem kérdően a kapitányra.
- Semmi érdemlegeset nem tudtunk meg. Most szállítják a Black Cave-be. - jelentette.
- Arkhamban lenne a helye! - mondtam.
- Arkham még nem nyílt meg. Az elmegyógyintézet minimum 2 év múlva tud fogadni őrülteket.
- Hát ez Pazar! - kapok a fejemhez. - Mindegy! Ez nem ér meg annyit, hogy felhúzzam magam. - mentem az ablakhoz. - Amúgy is csak ennyit akartam. Ja! - jutott eszembe még valami. - És Pingvin előkerült?
- Egy osztagom még mindig keresi. - közölte velem. - De hamarosan meg lesz!
- Nekem szóljon elsőként, ha megtalálta! - mondtam neki. - Ez az én ügyem lett. Meg kell oldanom. - és ezzel kiugrottam az ablakon. Nagyjából ennyi volt az első küldetésem sztorija.

Dick: Nem egészen!
Nora: Ezt, hogy érted?
Dick: Úgy, hogy amikor elaludtatok Damiannel. Én is éppen a szobámba indultam lefeküdni, amikor megláttam Bruce-t. Éppen be akart nézni Damianhez.
- Te mit csinálsz Bruce? - kérdeztem tőle.
- Minden nap jó éjt-et kívánok neki, de tegnap elmaradt, ezért most kétszer szeretnék kívánni neki. - magyarázta meg, majd benyitott. Az ajtóból láttuk, hogy te és Damian összebújva alszotok. Olyan édesek voltatok. Nem akartunk megzavarni titeket. Ezért Bruce becsukta az ajtót.
- Azta! - nyögtem ki az elsőt, ami eszembe jutott. - Úgy látom ezek feljebb léptek a kapcsolatukban. - ekkor megláttam, hogy Bruce egy kicsit szomorúan néz. - Jól vagy? - tettem a kezemet a vállára aggódóan.
- Igen, csak! - kezdte el. - Nem gondoltam volna, hogy...
- Hogy ilyen jól halad a kapcsolatuk? - fejeztem be a mondatát.
- Igen! - helyeselt.
- De ugye ez nem gond? - kérdeztem tőle.
- Nem! - válaszolt. - Dehogy baj! Sőt! Örülök nekik! - mondta mosolyogva. Ez után mind a ketten lefeküdtünk aludni.

Egy életre szóló szerelemWhere stories live. Discover now