Főszereplőnk Ai, egy átlagos gimnazista lány. Csöndes, de kiáll az igazáért. Elköltözött édesanyjával. Ezzel együtt járt nála az iskolaváltás, de egyszer az életében neki is betoppan valaki, aki megkavar mindent. Mind a ketten más személyiséggel és...
Még ott feküdtem az ágyban egy jó darabig. Akira mesélt még a törzsek történelméről, lakhelyükről.
- Ai.. sajnálom hogy ezt kérdezem de nem zavar hogy Wataru egy farkas, te meg vámpír? - súgta a fülembe.
- Nem.
- Csak mert a farkasok és a vámpírok elég rossz kapcsolatban vannak egymással.
- És? Mi jól megvagyunk, és ő megvéd engem ha kell!
Ezután a falfelé fordultam, és elaludtam. Wataru keltett. Közelebb jött. Befeküdt mellém, és átölelt. Éreztem hogy a fejem paradicsom piros. Elpirultam.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Odafordultam mellé és a homlokára adtam egy puszit. Nem tudok rá haragudni. Annyit tett értem, megvédett.
- Ne haragudj rám!.. - suttogta.
Éreztem valamit. Mintha valaki figyelne minket. Felkeltem, kinéztem az ablakon. Szerencsére nem keltettem fel Watarut. Az ablak előtt van egy fa. Amikor kinéztem az ablakon, a levelei hirtelen megmozdultak. Mintha valami nagy gyík szárnyakkal leesett volna a fáról. Lenéztem, és Asato ült a fa tövébe, mintha nem történt volna semmi.
Fogtam magam, kinyitottam teljesen az ablakot, és kiugrottam. Asato elkapott, és ha nem is kapott volna el, akkor se lett volna baj, mert nem volt messze a föld. Nyakába ugrottam, és átöleltem.
- Képzeld Asato, az egész csak egy félreértés volt! Az a lány csak az egyik ismerőse Watarunak és Isatonak. - mosolyodtam el.
- Hah? - nézett rám kikerekedett szemekkel.
Elmeséltem neki a dolgokat, és az egészet fapofával hallgatta végig. Mintha nem is ő lett volna.
- És egyébként mit akartál mondani?
- Ja semmi.. nem lényeges.
Elköszöntünk, és visszamentem a szobába ahol Wataru feküdt. Azóta se kelt fel. Nem zavartattam magam, átöltöztem.
- Hh.. mit vegyek fel..? - hangosan gondolkoztam.
Láttam ahogy Wataru szeme megcsillant, de direkt nem akart feltűnően nézni. Kicsit rám nézett, és visszafordult a falhoz.
- Ahh ez jó is lesz!
Leültem az agyra Wataru mellé. Felkötöttem a hajam lófarokba. Levettem a pólóm és a nadrágom. Elkezdtem átöltözni, halál nyugodtan. Felálltam miután levettem a ruhát, és Wataru fölé hajoltam.
