Get Loki'd 2 - A múlt keresése és felejtése

A fantasztikus terv

Már vártak ránk egy másik, oszlopokkal teli csarnokban. Két nő volt ott, az egyikük éppen az, akivé Thor változott pár perce. A másik egy alacsonyabb, világosbarna hajú nő volt. Nagyon különböztek egymástól.
- Maga? - jött közelebb döbbent arccal az alacsonyabb, amikor meglátta Lokit. Ő ártatlanul nézett rá.
- Loki vagyok, bizonyára már hallott... - kezdte, de a nő lekevert neki egyet.
- Ezt New Yorkért! - mondta harciasan. Loki elmosolyodott, és rám pillantott.
- Megérdemelted. - mondtam neki szórakozottan.
- Induljatok. - szólt a másik nő, miközben előrántotta a kardját.
- Köszönjük, Sif - mondta Thor és tovább indult. Mentünk utána, de észrevettem, hogy Loki lemaradt. Mire megfordultam, már utól is ért.
- Ki ez a nő? - kérdeztem tőle.
- Sif. Valamiért azt hiszi, el fogom árulni Thort. - mondta szórakozottan.
- És igaza van?
- Majd kiderül. - válaszolt komoly, titokzatos hangon.
Közben egy újabb csarnokba értünk. Ez más volt, mint az eddigiek: mintha bomba robbant volna benne. A közepén pedig egy fekete repülőszerűség pihent. Valahogy nem illett a díszes csarnokba.
Egy nagydarab, vörös szakállas fickó várt ránk, csatabárddal a kezében, talpig páncélban.
- Feltartóztatom őket, amíg lehet. - mondta Thornak mély, elszánt hangon.
- Köszönjük, Volstagg. - biccentett Thor és elindult a jármű felé. Loki megint lemaradt.

- Csak nem akar ő is megölni téged? - kérdeztem, amikor utolért.
- Mondtam neki, hogy álljon be a sorba.
A repülő előtt megtorpantam.
- Ugye nem akarjátok, hogy beszálljak ebbe? - három kíváncsi szempár szegeződött rám. - Klausztrofóbiás vagyok. - a két testvér továbbra sem értette, mi bajom van. - Rosszul leszek a bezártságtól. - magyaráztam.
- Hát akkor majd kapaszkodj Lokiba. - mondta Thor gúnyosan. - Nincs erre most időnk.
Tétován léptem a jármű irányítóközpontjába. Szerencsére tágasabb volt, mint amilyennek kívülről látszott.
- Ez is csak egy űrhajó... - Thor elkezdte össze-vissza nyomkodni a gombokat az irányítópanelen.
- Az egyiket kihagytad. - jegyezte meg Loki.
- Minden egyes gombot megnyomtam - emelte fel Thor a hangját.
- De ne csapkodd. - szóltam neki.
-Hanem nyomd finoman. - tette hozzá Loki.
Thor addigra már tiszta ideg volt.
- Azt csinálom, de nem történik semmi! - dühösen a panelre csapott, mire kigyúltak a fények, a jármű pedig életre kelt. Thor diadalmasan felnevetett.
Éreztem, ahogyan lassan emelkedünk, majd hangos robajjal megfordulunk. Közben minden egyes oszlopnak nekimentünk.
- Kihagytál egy oszlopot. - jegyezte meg Loki.
- Fogd be Loki - mondta Thor, látszott rajta, hogy nagyon koncentrál.
A repülő egyre gyorsabban haladt, majd kitörtünk a palotából. Mivel képtelenségnek tűnt, hogy megálljak a saját lábamon, Loki karjába kapaszkodtam. Úgy tűnt, nincs ez ellen semmi kifogása.
Pillanatok múlva pár asgardi repülő üldözőbe vett minket.
- Mi a francot csinálunk? - akadtam ki.
- A nyomunkban vannak. - szólt előre Loki Thornak.
- És tüzelnek is ránk. - tettem hozzá.
- Köszönöm, nélkületek nem tudnám. - morogta Thor.
Közben Jane, aki eddig szótlanul hallgatta, hogyan idegesítjük Thort, váratlanul összeesett.
- Ó jajj. -szólt Loki aggodalom nélküli hangon. - Talán meghalt?
- Jane! - pillantott hátra Thor.
- Jól vagyok. - mondta a nő halkan.

Amikor Thor rájött, hogyan tud visszalőni, pillanatok alatt végzett az összes üldözőnkkel. Közben elrepültünk egy boltív alatt, ami előtt két szobor állt. Az egyiket sikeresen lefejeztük.
- Gratulálok. -jegyezte meg Loki. - Épp most fejezted le a nagyapánkat.
- Fogd már be. - úgy tűnt, Thor már kezdi unni.
- Egyébként - folytatta Loki, fittyet hányva Thor beszólására - Brilliáns ötlet! Lopjuk el a legnagyobb, legfeltűnőbb űrhajót, röpködjünk vele körbe-körbe, menjünk neki mindennek! Zseniális!
Thor erre hirtelen megfordult és meglökte Lokit. Mivel a karjába kapaszkodtam, vele együtt zuhantam ki a nyitott ajtón át. Gyakorlatilag szívinfarktust kaptam.
Kiáltozva érkeztünk egy nyitott tetejű sikló fedélzetére, egymás hegyén-hátán.
Ha ez nem lett volna elég, valaki még nevetett is rajtunk. Gyorsan feltápászkodtam, aztán nyújtottam a kezemet Lokinak. A bilincs miatt gondoltam, neki nehezebb lesz felállnia.
Közben Thor landolt mellettünk, Jane- el a karjaiban.
- Látom, a börtönben töltött idő semmit sem változtatott rajtad, Loki. - nevetett az idegen.
Thor Jane-t a sikló végébe fektette, majd odaszólt a férfinak, a minket követő járműre nézve.
- Fandral!
- Igenis. - mondta az, majd megfogott egy kötelet, aminek a vége a hajóhoz volt erősítve. - Asgardért. - kiáltotta, majd leugrott a minket üldöző siklóra.
- Jól van, Loki. Most tartsd be, amit ígértél. Mutasd meg az átjárót.
Loki odaállt a kormányhoz, és egy sziklafal felé irányította a hajót.
- Lokii...- szólt neki Thor.
- Megőrültél? - kérdeztem.
- Nem kizárt! - felelte őrült mosollyal az arcán. A sziklafalon egy repedés tátongott, egyenesen belehajtottunk. A sikló csikorgott, ahogyan súrlódott a sziklával. Kicsit olyan volt, mint amikor a Földről Asgardba érkeztem.
Lokira pillantottam. Úgy tűnt, Ő élvezi az utazást.