Get Loki'd 2 - A múlt keresése és felejtése

Bosszú

Loki Thor elé állt.
- Még mindig nem bízol bennem? - kérdezte.
-Te bíznál? - Thor kinyitotta Loki bilincsének zárát. Jane aggódó arccal figyelte.
-Nem. Nem bíznék. - mondta Loki, majd oldalba szúrta Thort. Jane felkiáltott, közben Thor elvesztette az egyensúlyát és elkezdett lefelé gurulni a dombon.
Lokival összenéztünk, majd utánasiettünk.
-Azt hiszed, érdekel Frigga vagy bárki közületek? - ordította Loki. Nagyon jó játszotta a szerepét. Engem meggyőzött.
- Nincs más vágyunk, mint látni, hogy te és Odin holtan fekszetek! - mondtam keserűen. Mire odaértünk, Thor feltápászkodott.
- Ugye nem gondoltad, hogy bízhatsz bennem? - kérdeztem. Mivel én értem oda előbb, Thor megpróbált megütni, de amikor a karját lendítette, előrántottam a tőrömet, oldalba szúrtam, aztán gyorsan elléptem onnan. Persze, a tőrnek nem volt pengéje, így Thor nem sebesült meg, de olyan hihetően rogyott a földre, hogy azt hittem, megöltem.
Kinyújtotta a karját a pörölyéért, de Loki levágta a kezét a csuklójánál. Olyan valóságos volt, hogy egy pillanantra megsajnáltam Thort.
Jane akkor ért oda, szegényt már a sírás kerülgette. Letérdelt Thor mellé, de Loki a karjánál fogva felrángatta, és elindultunk Malekith felé, otthagyva Thort a földön.
A sötét tündérek előtt megálltunk. Malekith mellett állt a kursed, és még legalább tizenöt fehér maszkos tündér. Nem igazán úgy néztek ki, ahogyan az ember elképzeli a "tündéreket". Már meg se lepődtem.
- Loki vagyok, Jötunheimből. - szólt mellettem Loki.
- Én pedig Avgary, Midgardból. Ajándékot hoztunk. - mondtam, mire Loki odalökte a rémült Janet a tündérek elé. Már kezdtem sajnálni.
- Cserébe nem kérünk mást - folytatta Loki - csak hogy páholyból nézhessük végig Asgard bukását.
A kursed mondott valamit a vezérének, olyan nyelven, amit nem értettem. Malekith kifejezéstelen arccal nézett végig rajtunk, majd kinyújtotta a kezét Jane felé, mire a nő emelkedni kezdett a talajtól. Loki közben magához húzott. Mintha védeni akart volna valamitől.
Jane bőréből apró, vörös szemcsék váltak ki, majd összeálltak egy nagy vörös felhővé és megindultak Malekith felé. Elképedve néztem, mi történik.
- Loki most! - hallottuk Thor kiáltását. Loki erre kinyújtotta felé a kezét. Furcsa zöld villanás látszódott, Thor pedig felpattant, a pörölye pillanatok alatt a kezében termett, és egy hatalmas villámot irányított az Aetherre.
Lokival elfordultunk, Jane-t pedig felhúztuk a földről. Amikor kihunytak a fények, visszanéztünk: az Aether millió apró darabja újra egyesült és megindult gazdájuk felé. A sötét tündér kinyújtotta kezeit, mintha csak meg akarná ölelni az Aethert, ehelyett az pillanatok alatt eggyé vált Malekithtel. Feszült csend támadt. Próbáltam felfogni, mi is történt az előbb.
Malekit elégedetten hátat fordított és elindult az űrhajója felé, a kursed pedig levett valamit az övéről és felénk dobta. Loki erre ellökött magától. A földre estem, de amikor visszanézve láttam, hogy Lokit mindjárt elnyeli a gránát, gyorsan felpattantam. Thor viszont megelőzött: a pörölyével repülve elsodorta Lokit onnan.
Mérgesen léptem oda hozzájuk, és a kezemet nyújtottam Lokinak.
- Ilyet nem játszunk, világos? - mondtam neki, miközben felhúztam a földről.
- Ugyan már - szólt, miközben elővette a tőrét a közeledő sötét tündérekre figyelve. - Csak majdnem haltam meg -  vigyorgott.
- Még egy ilyen és...
- ...megölsz?
Közben odaértek a tündérek. A kursed pedig visszafordult és Thorra támadt.
- Fogd be. - motyogtam, miközben elhajoltam egy tündér ütése elől, és hátbaszúrtam.

Úgyt tűnt, Lokival egész jó csapat vagyunk. Harc közben folyton fedeztük egymást, a tündéreknek pedig esélyük se volt a lőfegyvereikkel a tőrök ellen. Percek alatt végeztünk minddel.
Fáradtan néztem körbe. Malekith addigra eltűnt az űrhajójával együtt.
- Most ha megbocsátasz - szólt Loki - megyek és megölöm azt a mamlaszt. - bökött Thor és a kursed felé.
- Adj egy percet és megyek utánad - mondtam.
Ő bólintott és elszaladt.
Odamentem a földön fekvő Jane-hez.
- Jól vagy? - kérdeztem a legkedvesebb hangon, ami tőlem telt.
Nem mondott semmit, ezért csak a kezemet nyújtottam neki és fehúztam a földről. Lokiék felé pillantottam, de Lokit nem láttam sehol, csak a kursedet, ahogyan elnyeli egy gránát, meg Thort, aki... térdel? Nagyon rossz előérzetem támadt.