A Hősgyilkos lánya - Boku no hero fanfiction

18. rész - Utóhatások

Aika szemszöge:

Amint a térkapu megnyílt előtte, érezte, hogy a vére elszakad tőle, és ő belerepült a fekete lyukba. Egy másodperc múlva kemény fa padlón koppant a feje, és csillagokat látott az ütéstől. Az élni akarás viszont teljes gőzzel hajtotta, ezért felpattant, és szédülten körülnézett.

A helyiség, amibe érkezett, hasonlított egy bárhoz. Furcsa, állott szag volt, mintha évek óta nem került volna friss levegő a helyiségbe. Egy monitor állt a bárpult mellett. A kijelzőn a "Sound only" felirat volt olvasható. A bárpult másik oldalán egy csukott ajtó volt. Aika fel se fogta, hogy mi van körülötte, csak automatikusan megindult a lehetséges kijárat fele.

Szédült, és a vérveszteség miatt rázta a hideg. Tudta, ha most elájul, nem tudja a vérkeringését megtartani, és a sebein keresztül elvérzik. Már bánta, hogy a teljes limitjét kiengedte annak érdekében, hogy megszabaduljon a térkapus gonosztevőtől. Ha így is úgy is beleesik egy fekete lyukba, inkább vérével, mintsem anélkül. Viszont a térkapu szétszakította a vérével való kapcsolatot, így most elég nagy volt a veszélye annak, hogy a sejtjei nem kapnak elég oxigént, elkezdenek elhalni. Villámgyorsan mozgásba helyezte a lépében lévő tartalék vért, hogy legalább az izmai és az agya rendesen működhessenek.

Már majdnem elérte az ajtót, mikor valami a hajánál fogva visszarántotta.

- Ó egek, nem mehetsz el! - hallotta meg Magne idegesítő hangját.

Hátraütött, de a gonosztevő gyorsabb volt nála, és a földre dobta. Aika alaposan beverte a hátát, és a szervezete kezdett felmondani. Dögöljek meg, most nem ájulhatok el! - gondolta idegesen, és mozdulatlanná dermedt a padlón. Már felállni sem volt ereje. Ha így marad, akkor nem veszti el az eszméletét, és nem hal meg. Jelenleg ez volt számára az egyetlen járható út.

Hirtelen Spinner képe került be a látószögébe. Homályosan, de látni vélte a tőle távolabb álló Magnet, majd egy harmadik arc is a szeme elé került.

- Mi a fene történt vele? - kérdezte a kékes hajú, vörös szemű ember, akiben felismerte a fiút aki majdnem megölte Midoriyát a bevásárlóközpontban. - Ha jól emlékszem, egyértelműen megmondtam, hogy a célpontokban minél kevesebb kár essen.

- Nem tudtunk mit tenni, Shigaraki! - vinnyogott Magne.

- Erős harcos - mondta komolyan Spinner. - Megmutatta, hogy tényleg Stain lánya.

- Nem érdekel a véleményed! - sziszegte Tomura. - Inkább hozzatok valami fertőtlenítőt és gézt. Rohadt mélyek ezek a sebek. Habár nem igazán értem, hogy miért nem vérzik. Ez lehet a képessége...

Magne és Spinner eltűnt Aika látóköréből, Tomura pedig a nyakára fonta az ujjait, egy kivételével.

- Ha bármivel próbálkozol, megöllek - jelentette ki. Aika a semmibe bámult. Már a fókuszálás is fárasztónak hatott. Tomura lengetni kezdte a kezét a szeme előtt. - Hé! Magadnál vagy?

Aika idegesítőnek találta, és rögtön rá is szólt az integető fiúra. Az elméje ködös volt ugyan, de még érzékelte a fiú keze által keltett légáramlatot. Olyan ismerős volt neki.

- Hagyd abba... - suttogta alig hallhatóan.

- Mi van?

- Hagyd abba, Kasai-chan.

Tomura szemszöge:

A keze megállt a levegőben, ahogy a lány kiejtette a nevet. Köpni nyelni nem tudott. Mégis, honnan a fenéből ismeri ezt a nevét?