Bele szerettem egy Teknőcbe? (+18)

Titkok

Az este többi részét Miki meséivel töltöttük. Szinte az egész életüket el mesélte. Azt is hány heget szerzett egész tojás kora óta, meg azt is hogy a testvérei miben különböznek egymástól.
Így tudtam meg, hogy Doni szereti a Country zenét és a mai slágereket. Leo félénk volt kis korában, amit igazán kétlek és Rafnak mindig is nagy szíve volt. Miki egyszer el vesztett egy nagyon szeretett játékát ezért Raf ki ment a felszínre és hozott neki egy plüss mackót. Olvadtam a történttől. Viszont Leot a harc ügyessége miatt dicsérte Miki. Sok példát mondott hányszor mentette meg őket a bajtól.
Én pedig el mondtam Szecska mesternek hogy találkoztunk és milyen romantikus SMS ekkel beszélgettünk. Leo úgy hallgatta végig mintha a fogát húzták volna.
Azért olyan szaftos részleteket nem árultunk el. Fürdőszoba szex, az ágyban, az elő szobában az asztalon, a tetőn. Majdnem 2-3 órás menetekkel.
Jobbnak láttam ezekről bölcsen hallgatni. Közben Doni meg érkezett a vacsorával. Ha jól számoltam, 10 doboz pizza. Le ültünk az asztalhoz, kettővel több szék volt, mint amennyien vannak a srácok. Le ültem az egyikre,Raf az egyik felemen, Miki a másikon. Leo a leg távolabbi helyre ült, még véletlenül sem nézett rám.
Szecska mester úgy viselkedett velem, mint a többiekkel. Még rám is szólt, hogy ne úgy egyem a pizzát, ha jót akarok. Olyan tekintélyes volt, hogy nem mertem máshogy enni. Még apámnak sem fogadtam így szót!
-Huuu köszönöm a vacsorát. - dőltem hátra teli pocakkal.
-Na végre! - csámcsog Mike. - Gyere! - cibál magával egy pizza szelettel a kezében.
-Hé! - szól Raf, de már nem tudott mit csinálni, a kanapéra huppantam le.
-Tudsz játszani? - néz rám Miki a személyes teret nem ismerő közelségben.
-Attól függ mit.
-Assassin! - dobja hozzám a kontrollert.
-Mike nem ennek van itt az ideje. - jön oda Doni. - Meg kéne találnunk azt a fickót, aki az egészet elindittotta.
-Ráadásul nem sajátíthatod ki. - trappolt oda Raf. - Az én csajom! - lökte arrébb Mikeot és be ült közénk.
-Ez nem ér! - duzzogott a kis teknős.

-Srácok! - hallottunk egy ijedt női hangot. Oda néztünk, én legszivesebben fel robbantam volna ahogy meg láttam azt a kis libát.
-Szia Apryl! - futott elé Doni. - Mit keresel itt? Történt valami?
-Csak a történtekről szeretnék veletek beszél... - látott meg. - Miért hoztátok őt ide?
-Kezdődik. - súgta Raf, meg simítva a combom. - Ne húzd fel magad.
-Úgy, ahogy te?
-Őőő...
-Apryl! De jó, hogy jöttél! - ujjong Miki. - Ő itt Jenn, az új csapat tag.
-Már ne haragudjatok. Ő nem ide való. - néz rám meg vető szemekkel.
-Végre, aki ezt észre vette rajtam kívül is. - állt Apryl mellé Leo.
-Már miért nem lennék ide való? - húztam fel magam. Fel kelek a díványról, a fekete szoknyában mezítláb oda léptem elé. Túl kicsi vagyok, ahhoz, hogy a megvető pillantásom hatásosabb legyen. A pasiknál jobban működik.
-Nem kéne a kis céged irányítani, hogy mindent fel faljon és romba döntsön?
-Miről beszélsz?
-A kis munkásságodról. Tönkre teszed a többi fegyver gyárat, majd autó kereskedést csinálsz belőlük és úgy csempészed ki a fegyvereket.
-Várj. Az a része nem az én felelősségem.
-Fegyver gyártó cég? - néz nagy szemekkel Leo.
-Igen. Apám cége. De én csak az autó kereskedő részt csinálom belőle. A fegyverekhez semmi közöm.
-És Rob Vincer?
-Arra apám kért meg.
-Mindegy ki kért meg. Cinkos vagy az ügyben.
-Dehogy vagyok cinkos! Nem is tudtam ezekről! - már fel emeltem a hangom. Nem bírom ha vádaskodnak. Tényleg nem tudtam erről.
-Hívom a zsarukat! Fiúk,vigyétek fel a King street sarkára!
Egy jól irányzott mozdulattal orrba vágtam a csajt. Raf fogta le a kezem.
-Nem visznek sehova, mert semmi közöm sincs ehhez. Ezt meg meg érdemelted! Ne vádaskodj!
-Na jó ezt fejezzétek be! - állt közénk Leo. - Ha tényleg semmi közöd az ügyhöz, fel adod magad a rendőröknek, aztán majd ők elengednek.
-Jólvan nem vérzik. - hallom Doni hangját, ahogy ápolgatja Aprylt.
-Nem megyek a rendőrségre. Nincs kedvem. Meg nem mondhatod meg, mit csináljak. Kérlek vigyél haza. - nézek Rafra.
-Rendben. - fogta meg a kezem, úgy vezetett merre menjek.

Egész haza úton nem szólaltam meg. Be lépve a lakásba, le dobtam a sarokba a cipőimet, le vettem a ruhám.
-Ezt nem hiszem el! - dobtam azt is a földre. - Hogy lehetett ilyen? - néztem Rafra. Meg illetődve állt előttem. Nem tudott mit mondani.
-Az a kis picsa bele akart keverni valamibe! Honnan tudjam mit csinál apám? Szinte semmi közöm már hozzá! A telefonom sem tudom hol van! Mmmm!!! - dőltem arccal az ágyba.
-Nyugodj meg. - ült mellém, puszilgatva a hátam. - Lehet, hogy tényleg be kéne menned a rendőrségre.
-Micsoda? - pattantam fel. - Már te is velük vagy? Miért nem lehet nekem hinni? - indultam el kifelé a szobából, de Raf vissza húzott, át ölelt.
-Nem vagyok velük. Csak tisztázni szeretnélek.
-Ez nem tisztázás kérdése, hanem a bizalomé. - dünnyögöm izmos karjai között.
-Hidd el, én meg bízom benned. Csak, hogy a többiek is le nyugodjanak.
-Nem! Nem hódolok be senkinek! Főleg egy nagy pofájú csitrinek nem! Na meg a tesódnak sem! Az is egy egoista!
Erre el nevette magát Raf.
-Az biztos! Tudod mit? Igazad van! Higyjenek amit csak akarnak. Te az én csajom vagy! - csókol meg. - És nem jöttél volna össze velem. Hiszen nem is tudtad, hogy létezem. Én érzem, hogy őszinte vagy.
-Köszönöm. Na, megyünk fürdeni? - mosolygok.
-Biztos fürdeni akarsz?
-Inkább nedves akarok lenni.
-Azt meg oldhatjuk. - kap fel az ölébe, majd el indultunk a zuhanyzó felé.

Egy csodás zuhanyzós szex után ki lépünk a fürdőből. Rajtam egy nagy póló és egy bugyi. Rafin csak egy nadrág.
-Várj csak! - állít meg. - hallok valamit. - mutatja, hogy maradjak csendben. El bújt az ajtó mögé. Én a háló szoba ajtajából néztem az egészet. Ki nyitódik az ajtó, valaki be lép. Raf neki rúgta a falnak, majd meg fogta a nyakánál.
-Hé tesó! - sziszegte Mike.
-Basszus már! - állt félre Raf. Be lépett az ajtón Doni is.
-Bocsika, csak kíváncsiak voltunk jól vagytok-e. - nézett körbe Doni.
-Aztaaaa - ámúlt Miki. - Itt tengetted napjaidat? El is hiszem miért maradtál itt. Ez nem a csatorna.
-Miért vagytok itt? - támaszkodok a falnak keresztbe tett kézzel.
-Mi csak bocsánatot akartunk kérni. - szégyenlte magát Mike.
-Igen. Nem szabadott volna hirtelen döntést hoznunk.-fejezte be Doni.
-Biztos? - megyek Mikehoz közel. Bele a személyes terébe.
-Őőő...-pirult el az arca. - Ha tovább bámulsz így rám, be kell menjek a mosdóba.
-Jajj Mike! - nevettem el magam. - Mindjárt szedek elő nektek valami ágy félét meg takarót. Segítesz Raf? - feledkeztem el a többiekről. Egy pillanatra meg álltam,hogy most rosszat szóltam-e.
-Persze, hogy segítek. - fogja meg a kezem. Meg nyugodtam teljesen. Nem semmi, hogy idáig eljutottunk. Feszengés nélkül lehetünk együtt a többiek nélkül. Igaz, nincs itt Leo és.... Apryl...
Miki el volt a zene gyűjteményemmel. Ültünk a kanapén, majd nem emlékeztem semmire.