I. rész. TALÁLKOZÁS

1K 48 5
                                    

A nevem Inory Senju. A Senju klán tagja vagyok. Csak én és az unokatesóm Tsunade élünk. Miután megszülettem anyukám meghalt. Konohában születtem, de Homokrejtekben élek és nevelkedtem nevelő szülőknél. Három napos út várt rám 19 év után. Most Konoha előtt állok a főkapun kívül. Az ötödik Hokage vezeti a falut. Mivel én nem itt éltem eddig, így fogalmam sincs ki lehet ő. Nagyot sóhajtottam és beléptem a kapun. Kettő őrt vettem észre egy kisebb bódé féleségben. Épp elmentem volna mellettük, mikor megállítottak.
- Hé! Ki vagy te?- kérdezte az egyik.
Felé fordultam és végig mértem. Magasabb volt, mint a másik. Barna haja, a ruházata pedig ninja. Közelebb léptem hozzájuk. Tudni lehet rólam, hogy neked nem törődöm stílusom van néha de ezt most elrejtettem.
- Inory Senju vagyok.- mutatkoztam be.
- Az első Hokage lánya vagy? Lehetséges ez?- kérdezte az alacsonyabbik.
Elmagyaráztam néhány dolgot. A mondandóm végén a kapu felé fordultam, mert hangos beszélgetést hallottam. Kettő felnőttet és öt gyereket vettem észre. Fogalmam nincs a rangjuk felől, de inkább nem foglalkoztam ezzel. Az egyik felnőtt a másik hátán volt.
Rosszul lehetett.- gondoltam.
A férfi megszólalt.
- Első vagyok.- mondta.
- Én pedig a második.- jött az egyik gyerek.
Ugyanolyan ruházatot viseltek.
- Sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak Lee. Te csak a harmadik vagy, mert Kakashi a hátamon van, így ő a második.- mondta a férfi.
Én csak lesütött szemmel figyeltem a jelenetet. A többiek ezután értek be a faluba. Sajnos a lány, aki háttal állt nekem, mert magyarázott nem látta, hogy ott vagyok, így nekem jött. Viszont én meg az egyensúlyom elvesztettem és elestem.
Jól kezdődik.- gondoltam.
- Jaj, nagyon sajnálom. Nem volt szándékos.- nyújtotta a kezét.
Elfogadtam a segítséget. Miután felálltam leporoltam magam.
- Semmi baj. Nem történt semmi.- mondtam.
- Sakura vagyok.- mutatkozott be.
- Inory.- mondtam.
- Sakura! Gyere már!- kiáltotta a narancssárga ruhában a fiú.
- Te nekem ne mond meg mit tegyek.- mondta neki mérgesen Sakura.
- Menj csak. Nekem is mennem kell.- szólaltam meg.
Ezt elmondva neki mentem a saját dolgomra. Még hallottam a srác hangját.
- Sakura. Menjünk. Jelentenünk kell a banyának.- szólt a srác.
- Naruto. Ne nevezd banyának a Hokage-sama-t. Nem is öreg Tsunade-sama.- mondta Sakura.
Elcsodálkoztam. Az uncsitesóm, mint Hokage. Na erre kíváncsi vagyok. A nagy piros épület fele mentem, mikor Sakura és a srác beért engem.
- Szia.- köszönt Sakura.
- Mit szeretnél?- kérdeztem flegmán.
Elég erős a flegma stílusom is.
- Hé! Ne merj többet így beszélni Sakura-channal, különben bajok lesznek.- mondta a srác.
Felnevettem. Nem gondoltam volna.
- Tökös vagy gyerek. Ennyi szent.- mondtam neki.- Látom nem tanították meg hogyan kell viselkedni.- mondtam monoton hangon.
- Ki vagy te?- kérdezte.
- Valaki, akit nem érdemes felidegesíteni.- néztem rá.
- Chh.- válaszolt.
- Merre tartasz?- kérdezte Sakura.
- Hokage.- válaszoltam.
- Csak úgy egy vadidegen, mint te nem mehet csak úgy a közelébe. Amúgy Naruto vagyok. A jövőbeli Hokage jelölt.- mondta magabiztosan.
- Inory. Amúgy nem vagyok idegen.  Itt születtem, csak nem itt nevelkedtem. Hanem  Homokrejtekben.- magyaráztam.
Ekkor értünk az épülethez. Felmentünk a lépcsőn és megálltunk az ajtó előtt. Sakura bekopogott. Vártunk egy kicsit, míg meg nem hallottam a Hokage hangját. Sakura belépett, őt követte Naruto. Én még nem voltam felkészülve a találkozásra. Így nem mentem be. Az ajtó viszont becsukódott előttem. A hangok kiszűrődtek.
- Hé banya. Adjon nekem olyan küldetést, ahol fejleszthetem a képességeimet is, de ne legyen D szintű.- jelentette ki bent Naruto.
- Naruto. Ne ezzel foglalkozz. Mester. Találkoztunk egy lánnyal. Úgy hívják,hogy Inory. Szerintem annyi éves lehet, amennyi mi lehetünk. Viszont a rangjában nem vagyok biztos. Chunnin lehet, de nem biztos.- hallottam Sakura hangját.
Á, ha tudnád kislány. Meglepődnél.-mondtam magamban.
- Azt mondta, hogy honnan származik?- kérdezte Tsunade.
- Valami olyasmit mondott, hogy itt született, de nem itt élt.- mondta Naruto.
Baka. Erre sem figyel rendesen. Jó észre vétel azért.- gondoltam.
- Idióta. Látom még erre sem figyeltél. Az igaz, hogy itt született, viszont Homokrejtekben nevelkedett. Most jött vissza.- mondta Sakura.
- Hol van most?- hallottam a Hokage-t.
Sakura válaszát meg sem várva bekopogtam.
- Gyere be.- mondták.
Egy kis idegességet lehetett észrevenni rajtam. Benyitottam, majd beléptem. Háttal nekik álltam. Megfordultam. Láttam Tsunade szemein, hogy felismert. Felállt és elém lépett. Viszont én nem szeretem, ha túl közel jönnek hozzám. Így hátrébb léptem egy lépést.
- Tsunade-sama. Ő kicsoda?- kérdezte egy 30 év körüli nő.
Tsunade válaszát meg sem várva válaszoltam.
- Inory vagyok. Rég nem láttuk egymást Tsunade.- mondtam neki.
- Én is így gondolom. Mi szél hozott?- kérdezte.
- A Kazekage mondta, hogy térjek vissza a falvamba.- válaszoltam.
- A Kazekage?- kérdezte Naruto.
- Nem. A Mikulás. Igen. A Kazekage. De szerintem ismeritek őt. Mivel én csak egy ninja voltam ott, így csak így nevezhettem őt. Ti sivatagi Gaara-ként ismerhetitek.- mondtam.
- Mi? Gaara Kazekage lett?- csodálkozott el Naruto.
Már azon voltam, hogy leütöm, de Sakura elintézte.
- Már meséltem neked.- mondta neki.
- Mit mondott pontosan miért gyere vissza?- szólalt meg Tsunade.
- Pontosan azt, hogy költözzek ide, mert mégis csak itt születtem. Viszont nekem nehezemre esett eljönni. Erről nektek nem kell tudni. Maximum annyit, hogy Gaara-nak gyerekkorában csak én voltam neki. Nem volt senki, aki foglalkozott volna vele. Vagyis a két testvére, de nekik az apja megtiltotta a Gaara-val való találkozást. Ha mégis találkoztak, akkor is csak maximum fél órát. Nekem is ezt kellett volna tennem, mivel Gaara apja nevelt fel. De nem azt tettem amit mondott. Nem is érdekelt mit mondana.- meséltem.
- Mit mondott?- kérdezte Sakura.
- Igazából semmit.- nevettem keserűen.
- Hát akkor?- rivallt rám Naruto.
Ez egy mély seb volt nekem.  A téma. Lehajtottam a fejem. Egy könnycsepp gurult le az arcomon. Nem bírtam visszatartani.
- Egyszer sem szólalt meg. Helyette megvárta, míg egyedül leszek a szobámban. Mindig megvert akkor. Még kiabált is velem. Nem tudtam mit tenni, mint, hogy tűrtem. Nagy nehezen. Másnapra tiszta folt volt a karom, vagy valamelyik test részem. Megtiltotta, hogy elmondjam bárkinek is. Ezek után elzárkóztam, kivéve Gaara-tól. Vele nem volt ez a helyzet. Sokkal közelebb kerültem hozzá.- meséltem zokogva.

Sziasztok. Ez egy újabb történet kezdete. Ez a második amit írok. Remélem tetszeni fog nektek.

Az élet egy másik falubanOnde histórias criam vida. Descubra agora