Az élet egy másik faluban

XII rész SAKURA MEGFIGYELÉSE

Reggel hat órakor keltem. Nem véletlenül. Ma csak annyira akarok kilépni a lakásból, hogy jelentek Tsunade-nek a tegnapról és ételt veszek. Nincs semmi kedvem a társasághoz. Elvégeztem a szokásos reggeli rutinom és elhagytam a házam. A Hokage irodája felé vettem az irányt. Az ajtaja előtt megálltam és bekopogtam.
- Gyere!- kiabáltak ki.
Benyitottam és beléptem.
- Szia Inory. Mi a helyzet?- kérdezte.
- Szia. A tegnapi küldetést szeretném jelenteni.- válaszoltam.
- Rendben. Hallgatlak.- tette le a tollat.
- A tegnapi küldetés az volt, hogy kapjuk el vagy öljük meg Uchiha Sasuke-t. Elkapni semmiféleképpen nem tudtuk volna, viszont megölni sem sikerült. Bevetettünk minden lehetőséget, amit tudtunk, de elbuktunk. A két karját sikeresen lebénítottam, így nem tudja használni, míg meg nem gyógyítják neki. Viszont erre csak három személy képes.- jelentettem.
- Értem. Hát annak, hogy nem sikerült rendesen a küldetés nem örülök, de most ezzel nem problemázok. Ki az a három személy?- tudakolta.
- Te vagy az egyik, a másik aki lebénította neki vagyis én és Sakura a harmadik, mivel a tanítványod. Attól tartok, hogy ha ezt megtudja, akkor nem hozzánk, hanem Sakurához megy azonnal. Mivel szereti biztos, hogy meggyógyítaná neki.- magyaráztam.
- Ez viszont baj. Mikor jöhet rá, hogy meg lehet menteni a karját?- kérdezte.
- Ezt csak akkor tudja meg, ha esetleg Kabuto megvizsgálja a karjait.- válaszoltam.
- Értem. Ma figyelni kéne Sakurát, nehogy baj legyen.- gondolkodott.- Ha megkérhetlek lennél ma Sakura mellett?- kérdezte.
- Igen persze - mondtam.
Ezzel eljöttem tőle. Mentem Sakurához. Még jó, hogy nem akartam ma csinálni semmit sem.- mondtam magamban.

SASUKE *POV*
Miután megküzdöttem Inory-val Ő lebénította a két karomat. Kéz jeleket nem tudtam formálni. Visszamentem a rejtekhelyre. Azonnal Kabuto-hoz vettem az irányt.
- Kabuto!- kiabáltam neki.
Nem nyílt az ajtó. Idióta. Még vagy háromszor kiabáltam neki. Végre kattant a zár. Kabuto végre az ajtóhoz jött.
- Sasuke-kun. Miért kiabálsz?- tudakolta.
- Szerinted? Vizsgáld meg a karom és mond, hogy meg tudod gyógyítani.- mondtam flegmán.
Arrébb állt, hogy be tudjak menni. Miközben vizsgált tett fel pár kérdést.
- Mit csináltál, hogy ez lett az eredmény?- kérdezte.
- Inory ellen küzdöttem.- válaszoltam.
- Értem. Hát akkor erős lehet.- mondta.
- Mert?- faggattam.
- Mert én nem tudom meggyógyítani a karod.- válaszolt.
- Ki tudja?- tudakoltam.
- Kettő emberről tudok, hogy biztos meg tudja gyógyítani. Tsunade és Inory.- felelt.
- Kettőjükön kívül nem is tudsz mást igaz?- kíváncsiskodtam.
Megrázta a fejét.
- Semelyikük nem fogja meggyógyítani.- jelentettem ki.
- Van még valaki.- jött be Orochimaru.
- Ki az?- kérdeztem.
- Haruno Sakura.- mondta, majd kiment.
Tudtam, hogy mit kell tennem. Megyek 'meglátogatni' Sakurát.

INORY *POV*
Ahogy odaértem Sakura házához felmentem a lépcsőn és becsengettem. Vártam egy kicsit, de nem nyílt az ajtó. Lehet még nincs itthon?- kérdeztem magamtól.
- Inory. Hát te?- kérdezte mögülem valaki.
Megfordultam és Sakura állt velem szemben.
- Szia. Hozzád jöttem.- válaszoltam.
- Gyere. Menjünk be.- mondta és kattant a zár.- Anyumék dolgoznak.- tette még hozzá.
Levettem a cipőm és beljebb léptem. Szép tágas lakás.
- Miért kerestél?- puhatolta.
- Mint tudod és láttad, hogy lebénítottam Sasuke karjait.- kezdtem.- A bénulást csak három ember tudja visszafordítani. Aki megsebezte, tehát én és még kettő szanitéc ninja. Tsunade és te.- magyaráztam.
- Értem.- bólintott.
- Viszont ezzel az a baj, hogy se én se Tsunade nem fogjuk meggyógyítani. Itt jössz te. Sasuke biztos, hogy ide fog jönni csak azért, hogy visszafordítsd neki. Nem tudni mikor jöhet.- magyaráztam.
- Arról tartotok, hogy meg is teszem neki?- tudakolta.
- Hát... Inkább Tsunade tart tőle. Én ne ismerlek még olyan szinten, hogy aggódom kellene. Azt tudom, hogy szerelmes vagy belé, csak azt nem, hogy mit meg nem tennél, hogy viszonozza is.- mondtam.
- Mióta elment innen a faluból és beállt az Akatsukiba is azóta nem közelebb, hanem távolabb érzem őt magamtól. Miután kilépett az Akatsukiból visszament Orochimaru-hoz. Azóta se jött vissza egyszer sem.- mesélte.
- Értem. Figyelj veled maradjak, ha esetleg tényleg ide merészkedik?- kérdeztem.
- Igen légyszives.- válaszolt.
- Akkor ezt megbeszéltük.- mosolyogtam.

SAKURA *POV*
Nem hiszem el. Inory szólt, hogy Sasuke-kun valószínűleg meglátogat, de nem a jó értelemben. Azt akarja majd, hogy meggyógyítsam a karját, de azok után, amit tett ne is számítson rám. Mindent megtettem volna, hogy vele lehessek, mindenben segítettem volna neki. Viszont most. Inkább kerüljön el egy életre, míg meg nem változik. Nincs kedvem azzal a Sasuke-vel egy térben lenni, akit nem is ismerek. Azt a szerelmemet szeretném benne látni, akit először láttam. Igaz akkor sem szólt hozzám, vagy ha igen, akkor is csak gúnnyal a hangjában. Mindent szó szerint bármit megtettem volna, hogy ő boldog lehessen. Még a bosszújában is segítettem volna neki, de inkább nem kért belőle. Itt hagyott. Örülök, hogy most itt van velem Inory. Ő ismerte azt a Sasuke-t, akibe szerelmes lettem és az ő legjobb barátja volt. Az is neki, mint Naruto-nak. Szeretem és szeretni is fogom Sasuke-t, míg élek, de a modorán változtatnia kellene és észre kellene vennie engem, ha azt akarom, hogy együtt lehessünk. Majd lesz, ami lesz.

INORY *POV*
Tekercseket olvasgattunk. Örülök, hogy megismerhettem Sakurát. Ő is valamilyen szinten ugyanolyan, mint én. Szeretünk olvasni, segíteni másokon és természetesen harcolni a jó ügyért. Ha az Uchiha tényleg ide tolja a képét nem fogok habozni. Sakura ide vagy oda a szeme előtt fogom megölni. Erre felkészítem.
- Sakura.- szólaltam meg.
- Hm?- nézett rám.
- Sasuke-vel kapcsolatban.- kezdtem.- Most nem fogok habozni. Előre szólok, hogy megpróbálom megölni. Ha nem sikerül nyugodt lehetsz, de ha sikerül ne fojts meg légyszi.- fejeztem be.
- Azt teszel Sasuke-vel, amit szeretnél. Most nem nagyon foglalkoztat az épsége a bűnei miatt. Nem mondom, hogy nem vagyok szerelmes belé még mindig, de amiket tett az megbocsáthatatlan számomra.- válaszolt.
- Rendben.- mondtam.
- Na és veled mi van?- tudakolta.
- Mire gondolsz?- néztem rá.
- Hát... Fiúk terén. Tetszik neked valaki?- faggatott.
Az ilyen kérdésektől mindig a falra tudnék mászni.
- Igazából.- kezdtem.- Igen.- válaszoltam.
- Ki az?- kíváncsiskodott.
Nem nagyon tudtam még bevallani magamnak sem.
- Igazából még magamnak sem vallottam be igazán a 'vonzalmamat' iránta. Még számomra friss. Sosem éreztem oazot ilyet senki iránt.- vallottam be.
Mikor városban éltem, akkor volt egy fiú, akibe szerelmes lettem. Viszont szeretett, így összejöttünk. Csak abból a 'járásból' szakítás lett, mert nekem el kellett jönnöm és ő meg akarta tiltani, hogy eljöjjek. Ezen akkoriban elcsodálkoztam. Mondtam neki, hogy nem tilthat meg nekem semmit. Ha ezt akarja játszani felőlem oké. Szakítottam vele. Az volt az első és utolsó, hogy szerettem valakit. Nem törtem meg nagyon.
- Értem. Elmondod ki az?- kérdezte.
- Inkább találgass.- nevettem.
- Te akartad. Naruto?- kérdezte.
- Ő az öcsém is lehetne.- nevettem.
- Shikamaru?- folytatta.
Megráztam a fejem.
Ezt egy darabig folytatta.

Következő rész címe: Sasuke 'látogatása'