Az élet egy másik faluban

XXII. rész: KÜLDETÉS VESZÉLYBE TORKOLLIK, SÁRKÁNY MÓD MŰKÖDŐKÉPES

Mivel megígértem Tsunade-nek, hogy a küldetést véghez viszem, így végig is csinálom. A kétejeim ezzel kapcsolatban elmúltak. Sakuráékat féltem egy kicsit, de ha együtt maradnak minden rendben lesz. Zabuza nem igazán akar tovább engedni minket úgy veszem észre. Viszont arra is kíváncsi vagyok, hogy hol hagyta a társát, Hakut. Nélküle nem megy sehova soha.
- Inory. Minden rendben?- kérdezte Yamato.
- Igen. Harcolnom kell ellene. Egyedül. Yamato. Te és a többiek védjétek meg Tazunát, menjetek tovább. Vigyázzatok majd, mert van egy társa is. Csak az a kérdés, hogy hol. Vérörökséggel rendelkezik. Legyetek résen.- mondtam.
Mindannyian bólintottak és tovább mentek. Igaz Zabuza nem akarta átengedni őket, így egy kunai-t dobtam felé, hogy lássa én vagyok az ellenfele. Észre is vett. Engem nem igazán akart megtámadni, de én viszont igen. Azért is akartam megtalálni, hogy megölhessem. Így megtámadtam. Kivédte. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű.

Yamato 'POV'
Azt tettük a többiekkel, amire Inory kért. Tovább mentünk. Most gondoltam bele, hogy egy vérörökséggel rendelkező az ellenfelünk. Nem lesz egyszerű legyőzni, ha megtámad, de mindent meg kell tennünk. Tazuna elég jól tartja velünk a lépést. Inory-val szemben nem ellenkezik. Nem csodálom. A hírtelen természete lehet benne a dologban és persze a rangja is, miszerint Jonnin. Naruto maradni akart segíteni, de nem engedtük neki.
- Miért nem maradhattam ott?- szólalt meg Naruto.
- Mert Inory intézi el és te csak útban lennél.- válaszolt Sasuke.
- Nem téged kérdeztelek.- mondta.
- Ne itt csináljátok a balhét!- kiáltott rájuk Sakura.
Látni lehetett Sai-on, hogy aggódik a barátnője miatt. Nem akarta ő sem ott hagyni, de mivel bízik benne eljött.
- Szerintem jobban bízhatnátok Inory-ban nem gondoljátok?- szóltam.
- Ez igaz. Bíznunk kell benne.- válaszolt Sakura.
- Ha végig akarjuk csinálni a küldetést rá kell hallgatnunk. Több küldetésen volt már, mint azt mi hinnénk.- mondta Sasuke.
- És ezt te honnan tudod?- kérdezte Naruto.
- 10-11 éve legeslegjobb barátok voltunk. Szerinted nem beszéltünk meg egymással mindent? Dehogy nem. Még a családi problémáinkat is megosztottuk egymással. Nem volt titkunk egymás előtt. Mivel elhagytam a falut vele sem tudtam többet találkozni. Elkerült nagy ívben.- mesélte.
- Nem csodálom.- szólalt meg Sai.
- Tudod. Nagyon nehezen bízik meg bárkiben is. Mesélt nektek az 5 évvel ezelőtti emlékét?- kérdezte Sasuke.
- Nem mondott semmit a múltjával kapcsolatban.- válaszolt Sakura.
- Hát akkor bennetek nem bízik meg annyira, hogy elmondja nektek. Még a barátjában sem.- nevetett fel.
- Mi volt?- kérdezte Naruto.
- Azt hiszed, hogy elmondom? Rossz embertől kérdezed. Tudom mi volt, de nem mondok semmit.- mosolygott.
- Inkább menjünk tovább.- mondtam.

Inory 'POV'
Használom kell a sárkány módot. Behunytam a szemem és koncentráltam. Innentől kezdve rendes harc.-mondtam magamban.
- Itt a vége Zabuza. Nincs esélyed ellenem.- szóltam.
- Majd azt meglátjuk.- válaszolt gonosz mosollyal.
Folytattuk a harcot. Egyszer én, egyszer ő támadott. Már a chakra szint végén jártunk, de minket ez nem érdekelt. Harcoltunk tovább, míg ő ki nem feküdt. Ezt kihasználtam. Egy kunai-t a szívébe szúrtam. Megöltem. Még Haku sem tudna rajta segíteni. A testét egy tekercsbe zártam, ami pont erre volt kitalálva. Eljöttem. Mentem a többiek után. Pár kilométer futás után beértem őket. Egy kis vér volt rajtam. Sőt inkább az egész ruhám vérben úszott. Nem igazán érdekelt. A kezemre is rászáradt.
- Sikerült?- kérdezte Yamato.
- Persze.- válaszoltam.

Pár nap elteltével Haku megjelent.
- Mit keresel itt Haku?- kérdeztem.
- Zabuza uramat keresem.- válaszolt.- Veled küzdött utoljára, így ide jöttem.- tette hozzá.
- Sajnálom, de nem fogod újra látni őt.- mondtam.
- Mi?- kérdezte.
A többiek sem értették. Kivéve Yamatot.
- Meghalt.- válaszoltam.
Lesokkolt.
- Megöltem mielőtt kérdeznéd. A küldetésem egy része kész. Második fázisom maradt vissza.- mondtam.
- A külön küldetésre gondolsz?- kérdezte Sasuke.
- Igen. A második fázisról még te sem tudsz.- mondtam.
- Miért?- kérdezte Haku.
- Sajnálom Haku. De egy S szintű emberről beszélünk, mint Zabuza. Kötelességem volt megölni. Ha te is ott lettél volna, mikor harcolunk téged is meg kellett volna hogy öljelek. Még mindig meg kellene. De a küldetésem az volt, hogy haza kísérjem Tazuna urat és eltávolítsam Gatot. Tazuna része megvan. Már csak Gato van vissza. De ő fel fog bukkani, ha folytatódik a híd építése, így segítünk neki. Ha az utamba állsz meghalsz.- mondtam.
- Akkor meghalok.- rontott nekem.
Felsóhajtottam. Ezzel nem megy semmire sem. A jég elemet használta. Harcoltunk. Nem igazán sikerült legyőznöm. Francba. Yamatora néztem. Fogta az adást. Azonnal segített a fa elemmel. A többiek is beszálltak. Kivéve egy embert, aki védte Tazunát és az Sakura volt. A srácok kellőképpen lefárasztották. A chidogan segítségével életét vettem Hakunak is. Az ő testét is eltettem.
- Rendben. Ezzel megvolnánk.- mondtam.
- Ilyen egyszerűen kimondtad ezeket a szavakat?- kérdezte Naruto.
- Miért kérded?- néztem rá.
- Most öltél meg egy embert, aki ráadásul vérörökséggel rendelkezett. Hasznát vettük volna még bajtársként. - mondta.
- Sajnálom Naruto. Lehet, hogy egy kicsit össze barátkoztatok, míg nem ismerted, de ez nem így működik. Egy ismét S szintű emberről beszélünk, aki a bingo könyvben is benne van. Nem tehettem mást.- magyaráztam.
- Tehát akkor, ha valakit ellenségnek gondolsz megölöd?- tudakolta.
Lehunytam a szemem. Felsóhajtottam és ránéztem a többiekre, akik előttem álltak.
- Igen. Szem rebbenés nélkül.- válaszoltam monoton hangon.- Engem így képeztek ki, mikor Homokban éltem. Nem csak egy Uchiha barátom volt. Sasuke bátyjával is nagyon jóban voltam. Mikor megtudtam, hogy elszökött ő is a faluból akkor használták ki leginkább ezt a természetemet. A küldetésekre egyedül küldtek, miszerint minden ellenséget, aki velem szembe jön öljem meg. Többszázezer ember vére tapad a kezemhez és mégsem vagyok a bingo könyvekben. Egyikben sem. Erről senki sem tud, csak Homokrejtek és én.- meséltem.
- Ezt nem hiszem el.- mondta Sakura.
- Pedig el kéne.- mondta Sasuke.
- Te sem tudtál róla. Most mondta Inory. Mit akadékoskodsz?- kérdezte Sai.
- Tudtam róla. Minden léptét figyeltem abban a 10-11 évben, míg nem beszélt velem vagy esetleg teljesen elkerült. Még 5 éve is megfigyeltem. Emlékszel Inory?- kérdezte.
- Mondtam, hogy nem beszélhetsz arról senkinek sem. Mivel senkinek sincs semmi köze a múltamhoz.- válaszoltam.
- Még nekem sem?- kérdezte Sai.
- Erről még te sem. Sajnálom.- válaszoltam.- Legalábbis még nem.- tettem hozzá.- Most, ha ezzel végeztünk tegyük a dolgunkat.- mondtam.
Így is lett.