Amikor megláttam Eric-et elállt a lélegzetem. Miért van itt? Minek jött ide? Annyi kérdés...
A pultról egyből leugrottam és próbáltam elbújni. De amilyen szerencsétlen vagyok, felborítottam egy pultszéket. Eric természetesen észrevett és...
Ami ez után történt nagyon gáz volt.
Eric nézett rám, és én is rá. Egymás szemébe néztünk. Én vetettem egy kínos mosolyt felé, majd annyira elbambultam rajta, hogy keresztül estem a felborult széken, és ezzel felborítottam a többit is. A bárszékek dominóként borultak fel, az utolsó pedig levert a mellette lévő asztalról egy tányért, ami igaz műanyag volt, de volt benne valami mag, és az összes a földön szétterülve... szétterült.
Nem is tudom máshogy mondani.
Miután felálltam, három srác nézett rám. Eric, az egyik haverja Ryan, és ... Cyrus. Az a dagi srác aki állandóan basztat.
-He, Josh, bejött egy patkány! - kiabálta Josh-nak, aki valószínűleg még az előszobába volt.
-Mi a fasz? Te ki vagy? - kérdezte Ryan összezavarodva,
-Minden oké? - mosolygott rám Eric. Eric. Mosolygott. RÁM. RÁÁÁÁM.
Ott álltam, mint egy szerencsétlen, nem tudjam mit csináljak, állítsam fel a széket, menjek el, káromkodjak, sírjak, nevessek. Rendesen befostam. Szegény Eric választ nem kapott a kérdésére, de idejött Ryan-nel és segítettek felállítani a székeket, amíg Cyrus elment, és ha jól hallottam Josh-sal beszélt.
-Mi történt? - toppant be a "ház ura" a konyhába. Lenézett a földre a sok magra, aztán rám, aztán Eric-re, aztán megint rám. -Bocsi fiúk, de most mennetek kell, mert épp... nem érek rá. Már megmondtam az előbb is, meg meg is írtam, ti ennyire képtelenek vagytok felfogni?
-Kussolj már! - vert rá a vállára Cyrus. - Miént az xbox, nem emlékszel?
-Mióta?
-Mi vettük neked, közös pénzből, hogy tudjunk majd játszani itt.
-Azt hittem ajándéknak szánjátok.
-Szerinted érdekelsz minket annyira, hogy egy ilyet adjak neked. - röhögött Cyrus. Akkora egy nyomorék. Ryan nevetett vele, Eric pedig lecsitította őket.
Cyrus elment a nappaliba Ryan-nel, és már neki is álltak keresgélni a kontrollerek.
Eric egy idő után utánuk osont, és ketten maradtunk Josh-sal.
-Tényleg bocsi. Nem tudtam őket megállítani. De kérlek ne menj el! - közelített felém a fiú.
-Nem gond, de kérlek hadd menjek. Nem akarok Eric-kel egy építménybe lenni. Meg ezzel a dagadékkal sem.
-Tudom, tudom. -megfogta a kezem és megpuszilta a homlokom. - Gyere a nappaliba, ha valamit szól Cyrus leütöm. Érted megteszem.
Nagyon jól esett ezt hallani, mikor Cyrus Josh-t is basztatja.
Hirtelen Ryan rontott be a konyhába. Joshua gyorsan elengedte a kezem, és elhúzódott tőlem. Ryan furán nézett ránk, aztán kivett három sört a hűtőből.
-Már ne haragudj, de az még mindig a mi hűtőnk. - fakadt ki Josh. Ryan csak megvonta a vállát és kérlelte Josh-t meg engem hogy menjünk a nappaliba. Végül is van egy két pozitív dolog ebbe, hogy itt vannak a fiúk. Heteró fiúkkal körülvéve, meg egy szexi meleg heterós fiúval... egy álom. Jó mondjuk Cyrus-nál rondább fiút nem nagyon láttam, de Ryan nem olyan rossz, Josh egy álom, Eric meg az ideálom.
Szóval ennyiből jó.
Nagy nehezen beleegyeztem, és lementünk a nappaliba. Joshua azt hazudta a fiúknak, hogy egy régi ismerőse vagyok, és már rég látott, ezért hívott át. A fiúk elhitték, és Josh megmondta Cyrus-nak, hogy ne szóljon be nekem. Ha Joshua ideges akkor eléggé félelmetes tud lenni. Cyrus be is kussolt, egy rossz szava se volt hozzám.
Természetesen Eric-et néztem a legtöbb ideig. Olyan türelmes. Állandóan veszített szegény.
A telefonomat nézegettem, és vártam, hogy Clary írjon, de semmi. Igaz elérhető volt. Ő is, Kenya is, Finn is, még Elly is. Úgy döntöttem hagyom a faszba, és ülök csendesen tovább.
Olyan négy órát lehettek itt a fiúk. Kb reggel 11kor jöttek és már háromkor nem voltak itt.
Amikor elhagyták a házat Joshua visszaült a kanapéjába, és azt mondta üljek az ölébe. Úgy voltam vele, hogy megviccelem ezért egy jó nagy mozdulattal ráestem a térdére. Josh akkorát sikított mint egy lány. Még én se tudok így, pedig nekem sokkal véknyabb hangszínem van mint Joshua-nak.
- Jaj, bocsi, nem akartam ilyen nagyot! - mentegetőztem, Joshua meg röhögve húzott hátra és őrült módon elkezdett csikizni. És én drága Brendan Michaels nagyon csikis vagyok, szóval nagyon hangosan röhögtem, visítottam, csináltam mindent.
Már annyira nevettem, hogy leestem a kanapéról magammal rántva Joshuát, aki elterült a padlón, de visszasietett hozzám és ismét csikolni kezdett. Már sírva a röhögéstől kértem, hogy hagyja abba, amikor azt vettem észre, hogy a kezével megfogta az arcom és mélyen a szemembe nézett. Most is elbambultam gyönyörű kék íriszeiben, amikben most is a vágy, és a boldogság ragyogott. Egyre közelebb hajolt az arcomra a fiú. Innentől már nem bírtam megállni. Valami olyan szikrát éreztem a szívemben, ami az egész testemen keresztül ment, mint még soha. Valami speciálisat.
Ajkaimat az övéire helyeztem, és már másodjára elkezdtük falni egymást. Joshua felállt, és felrángatott magára. Megfogta a lábaim és elkezdett hurcolni fel a lépcsőn. A kezeimmel a fejét szorítottam az enyémhez.
Nagyon lassan értünk fel az emeletre, majd Josh szobájába. Mikor beértünk, Josh ledobott az ágyra, levette a pólóját, és tovább csókolóztunk. Később az én felsőtestem is meztelen volt. Joshua az ajkaim után, a nyakamat kezdte szívni. Nagyon beindultunk mind a ketten, de nem bírtam megállni. Éreztem valamit, amire régóta vágytam. Amiről annyi ideig fantáziáltam. Egész idő alatt Eric eszembe se jutott, csak Joshua érdekelt. Vele akartam maradni örökké.
Nem sokára mindkettőnkről lekerült minden ruhadarab. Vad csókcsatáink után megtörtént aminek meg kellett történnie.
Elvesztettem a szüzességemet. Joshua Monsoon-nal.
YOU ARE READING
Struggle
RandomBrendan Michaels élete sose volt könnyű. A családja sosem állt mellette, a testvére szinte nem is tekintette testvérének, a suliban sose tudott beilleszkedni mentális betegségei miatt. Brendan kicsit sem átlagos, hiszen ezek mellett meleg, és ez még...