Get Loki'd 3 - Ragnarök

Nagymester

-Ó, nézd ki van itt! - a Nagymester hangjára elbizonytalanodtam. Nem tudtam eldönteni, hogy vidám, vagy mérges. 
-Meg tudom magyarázni...
Elnevette magát.
-Jujj, azt hiszed, mérges vagyok? Látom, a nagy bajnokom nem érdekel téged annyira, mint az a fickó - bökött Loki felé. - Mondd csak: ki is ez?
-Loki vagyok, Jötunheimből. - lépett előre Loki, mielőtt szólhattam volna.
A Nagymester percekig vizslatta őt. Belegondoltam, vajon mi járhat a fejében. Fogalmam se volt.
-Csak szeretném az időmet itt tölteni. - folytatta Loki. - És páholyból nézni a Bajnokok Viadalát.
A Nagymester odajött hozzám és halkan megkérdezte:
-Te bízol BENNE?
-Persze. - vágtam rá.
Visszament a pultja mögé.
-Akkor hát légy üdvözölve életed legnagyobb bulijában. A páholyt egyelőre nem ígérhetem, de... - beszéd közben mintha elfelejtette volna, mit akart mondani. - Buli van! Elmehetsz.
Lokival összenéztünk, aztán indultunk volna, de a Nagymester utánunkszólt:
- Összenőtettek? Oginak mondtam, hogy elmehet.
-A nevem Loki. - javította ki őt Loki.   
-Majd megkereslek. - mondtam neki, aztán visszamentem a Nagymester elé.
-Ki is ez?- kérdezte újra.
-A barátom. - vágtam rá.
-Ó, akkor értem...- vigyorgott. - De azért tartsd szemmel. Mint mindenki mást.
-Hogyne. De szerintem nem kell aggódnod emiatt.
-A túl sok aggódás öregít, nem igaz? Nehogy miattatok öregedjek meg... Este viadal. Hozd Logit is.
-Loki a neve.
-Én is azt mondom: Logi. - mielőtt szólhattam volna, Topáz érkezett hozzá, és mondott neki valamit olyan halkan, hogy ne halljam. Topáz az első pillanattól nem kedvelt, azóta sem bízik bennem. Otthagytam őket.

Jó negyed órába telt, mire megtaláltam Lokit. Már akkor úgy viselkedett, mintha mindig is ott lett volna. Egy kisebb társasággal beszélgetett, két pohár zöld itallal a kezében. Odaérve leültem mellé, az egyik poharat pedig nekem adta. Mindenkinek bemutatkoztam a társaságból és hamarosan régi barátokként beszélgettünk. Loki furcsán viselkedett. Vidám volt, sokat viccelődött és ivott.
Szabad, mint a madár...; gondoltam magamban.
Én, mint mindig, most is a háttérben maradtam, figyeltem, de sokat nevettem Lokival. Jó társaságban az idő gyorsan múlik, így az este gyorsan eljött. Addigra már fesztiváli hangulat uralkodott. Megtudtuk, hogy a nagy bajnok tegnap este négy kihívóval végzett. Hatalmas parádé volt utána hajnalig.

A viadal előtt úgy negyed órával mentünk át az arénába, egyenesen a kilátóba. A Nagymester még nem volt ott, ő szokta megnyitni a viadalt, így Lokival ketten foglaltunk helyet a többszemélyes fehér kanapén.
-Láttál már viadalt? - kérdeztem Lokit.
-Nem. - jött a rövid válasz. Közben meghozták az italokat, majd miután már mindenkinél volt egy pohár, megjelent a Nagymester felnagyított hologramja az aréna közepén.    
-Jó a buli?- kérdezte vidáman. Hatalmas hangzavar tört ki. -Ma két küzdelmet fogunk látni. -dörzsölte össze a tenyerét. - Négy remek harcos! Nem is húzom az időt, már itt is vannak!
Erre a hologram eltűnt, helyette kinyíltak szemben egymással a   kapuk, és egy három méter magas, agyaras fickó jelent meg, csatabárddal a kezében. A másik oldalon egy alacsonyabb, fehérhajú nő állt, két karddal. Mielőtt még egymásnak estek volna, megjelent a Nagymester a kilátóban.
-Kire fogadtatok? - kérdezte vidáman.
Lokival összenéztünk.
-Senkire. - mondta Loki.
-Nagy kár. Tessék fogadni. Én arra a nőre tettem fel vagy 20 000 krednidet.
Krednidek. A Sakaar pénze. Még mindig nem sikerült megszoknom, hogy itt ez a fizetőeszköz. 20 000 krenidért itt egy házat is lehet venni.
-Legközelebb mi is fogadunk. - dőlt hátra Loki.
Közben a viadal kezdetét vette. A magas fickó nagyon erősnek tűnt, nagy erővel lendítette a karját, de a nő fürge volt és érezhetően okosabb is. Lokival hátradőlve néztük végig a két meccset. Az elsőben a nő győzött, a másodikban két hasonló, nagydarab fickó harcolt, szintén az nyert, akire a Nagymester fogadott.