Get Loki'd 3 - Ragnarök

Kiskapuk

142-es még mindig mosolygott, miközben kinyitotta az ajtót. Mi hárman ledöbbentünk, főleg én, azt hiszem. Az ajtón túl egy rendetlen lakás közepén egy megkötözött Loki fogadott minket.
-Meglepetés - mondta, majd rám nézett, szinte bocsánatkérően. Köpni-nyelni nem tudtam. Mindenre számítottam, csak erre nem.
-Miért.. - kezdtem, de Thor közben felvett az asztalról valami alkatrészt és Lokinak dobta.
-Aú.
-Csak ellenőrizni akartam... - magyarázta Thor.
Miközben Banner közelebb ment hozzá, én még mindig ott álltam egyhelyben.
-Helló, Bruce. - szólt neki Loki.
- Nahát. Legutóbb, amikor találkoztunk, mindenkit meg akartál ölni. Most miben mesterkedsz? - De nagyon régen volt már az!
-Ez percről percre változik. - Loki a titokzatos válaszával sikeresen halálra remítette Bannert.
A többiek beszélgetni kezdtek és olyan volt, minhta Lokival ketten maradtunk volna a lakásban.
- Hello, Édes. Nem erre számítottál? - kérdezte.
- Én...miért? Mit csináltál? Megtámadtad?
- Meg bizony! - szólt a nő. - Megpróbált megölni.
-Engem is. Egyszer még gyerekkorunkban... - kezdte Thor. Közelebb mentem, hogy jobban halljam.-... Nyolc évesek voltunk. Loki kígyóvá változott, mert tudta, hogy imádom a kígyókat. A kezembe vettem, hogy megcsodálhassam, erre visszaváltozott, elkiáltotta magát, hogy 'ÉN VAGYOK!', és belémdöfött egy tőrt.
Elmosolyodtam. Milyen érdekes lehetett Lokival felnőni... A többiek persze csak szörnyülködtek, Loki meg szintén mosolygott.
Thor közben felvett valami kardot az asztalról. - Ez egy Sárkányfog? A valkűrök híres pengéje. - ámulattal nézte a szinte már fehér kardot.
- Te...Te valkűr vagy?? - kérdeztem a nőt.
- Már megint kezdődik.... - sóhajtott ő. - Csak nem te is valkűr-rajongó vagy? Állj be a sorba. - miközben beszélt, felbontott egy üveg világoszöld színű italt, aztán beleivott. Érezni lehetett a szagán, hogy nem víz... - Sakaar és Asgard az ismert kozmosz két ellentétes végén van. A legegyszerűbb, ha egy közeli féreglyukon át lépünk le. Tankolunk Xandaron, így eljutunk Asgardba olyan másfél év múlva.
-Nem - szólt Thor - azon a nagyon át megyünk - mutatott a Sárkányfoggal a legnagyobb kapura.
-Az Ördög Segglyukán?! - kérdeztünk szinte egyszerre Valkűrrel. Mindenki ismerte ezt a nevet a Sakaaron.
-Mi?? - kérdezte Banner, miközben evett valamit - Milyen segglyuk?
- Nem tudtam, hogy így hívják, amikor kiválasztottam. - magyarázta Thor.
-Pontosan úgy néz ki mint egy összeomló neutron csillag egy Eisten-Rosen-hídban.- mondta Banner, miközben közelebb ment az üveghez.
-Mi? - csúszott ki a számon a kérdés. De választ nem kaptam rá.
- Kell egy másik űrhajó. Abban az enyém ripityára törne.
-Olyan kell, ami ellenáll a szingularitás okozta erőhatasoknak.
-És aminek a vezérlőrendszere a fedélzeti számítógép nélkül is képes működni.
-Legyen benne pohártartó is, mert meg fogunk halni, szóval iszunk!
-Na jó, itt mindenki fizikazseni?? - kérdeztem hirtelen. - Egy szót sem értek abból, amit beszéltek.
Valkűr unott arccal nézett, Banner szerintem azon agyalt, hogy egyáltalán én hogy kerültem ide, Thor meg kezdtett volna beszélni, de Loki félbeszakította:
- A Nagymesternek rengeteg űrhajója van. - Ne már, Loki, mire készülsz? - És elképzelhető, hogy elloptam a biztonsági rendszer kódjait.
- Mivan, hirtelen késztetést érzel arra , hogy valami jót csinálj? - kérdezte Valkűr mérgesen.
- A kódokért cserébe csak annyit kérek, hogy vigyetek magatokkal...