Concealed Emotions (Randy ff🐝🌵) BEFEJEZETT

📷11. rész📷

-Sajnálom-szólalt meg végül ,kis idő után
-Köszi? Vagy nem is tudom mit mondjak ilyenkor. Lehet egyáltalán ezt mondani?
A képen amit Elizabeth küldött Dorothy ült...és egy fiú. Dorothy lába a srác lábán volt és a fiú átkarolta Dorothyt. Elizabeth még fent volt szerencsémre ,ezért meg tudtam kérdezni.
Me:Ez meg mégis mi?😠
Elizabeth: Ma úgy volt ,hogy moziba megyünk. El is mentünk majd találkoztunk Markkal. Beültünk megenni egy sütit. Mark egész végig nyomult Dorothyra ,majd mondták ,hogy leülnek egy padra. Én meg lefényképeztem neked. Az egészben a lefurcsább ,hogy Dorothy veled van együtt ,és nem tiltakozott amikor Mark átkarolta. 😕
Me: Még ma felhívom. Azt mondta este beszélünk.
Me: Inkább még most felhívom. Szia!
Elizabeth: Rendben. Szia!
Megnyitottam a névjegyzéket,kikeresten Dorothy számat és megcsörgettem.
*Hívás*
D: -Halo
R: -Szia. Örülök ,hogy felvetted
D: -Mond amit szeretnél!
R: -Milyen volt a mozizás?
D: -Jó volt, de ha jól tudom nem ezért akartál velem beszélni.
R: -Na. Örülök ,hogy tetszett. Marknak is tetszett?
D: -Honnan tudsz róla ,hogy ott volt?
R: -Megbízható forrásokból tudom. Ha jól tudom nem szakítottunk. Hogy gondoltad te ezt? -kiabáltam el magam
D: -Vegyél vissza a hangodból. Örüljél ,hogy nem csaptam rád a telefont. -kezdte felemelni a hangját.
R: -Csak ,hogy én nem csaltalak meg amíg távol vagy.
D: -Én sem. Mark az egyik barátom. Semmi okod nem lenne féltékenykedni.
R: -Azért hagytad ,hogy nyomuljon rád mert az egyik barátod. Tök logikus
D: -Befejeznéd? Nem nyomult rám és ha ezt is tette volna se lenne semmi közöd hozzá. 190 km-re vagy innen és nem lehetünk együtt.
R: -Lehetünk titokba. Nem jönne rá senki
D: -Nem Rye. Nem lehetünk. Ennyi volt. Értsd meg! Attól szeretlek és lehetünk barátok. Nem veszítesz el és ugyanúgy tartjuk a kapcsolatot. Csak barátokként.
R: -De én szeretlek Dorothy.
D: -Én is. De a barátok is szerethetik egymást. Így élheted te is az életed és én is. Nem kell aggódnom melyik rajongód mászik éppen rád ,és neked sem kell aggódnod amiatt ,hogy rájövök.
R: -Ezt szeretnéd?
D: -Igen Rye. Mindkettőnknek jobb lesz így.
R: -Rendben. Azt akarom ,hogy neked jó legyen ,és boldog legyél. Ha ez az ára akkor legyen
D: -Soha nem leszek nélküled olyan boldog mint előtte. Ezért sem akarlak elveszteni.
R: -Nem fogsz. Szeretlek és mindig is szeretni foglak
D: -Én is szeretlek Rye. Szia
R: -Szia. Jó éjt!
D: -Neked is.
Majd bontotta a vonalat. Leraktam a telefont. Egy kis idő múlva Andy jött be a szobába. Gondolom amíg beszéltünk,kiment. Észre se vettem.
Odajött elém ,mert idegességemben fel-alá járkáltam telefonálás közben. Megállt velem szemben.
-Újra együtt?
-Nem-néztem le a földre.
-De hát azt mondtad szereted...és ,hogy mindig szeretni fogod.
-Mert igaz.
-Nem értelek.
-Azt mondta szeret...
-Szóval akkor mindketten szeretitek egymást de nem vagytok együtt...oh már értem-húzta el a száját.
-Igen. Nem akar velem lenni ,mert ez nem olyan dolog amit titokban lehet tartani ,és így legalább nem kell aggódnia ,melyik rajongóm mászik rám.
-Sajnálom haver. -ölelt át. Most tűnt fel milyen kicsi. Teste elveszett ölelésemben. Sérthető és törékenynek tűnt. Még jobban megszerettem. "Vajon szeretem? Nem akarom ,hogy hiú reményekben éljen... De én Dorothyt szeretem. A lányokat. Vagy mégsem? Mi van velem? Mióta megláttam mintha éreznék valamit iránta. Ha vele vagyok teljesen elfelejtem Dorothyt. Mintha...nem is szerelemből szeretném. Viszont Andy már ez első percektől kezdve érzéseket kezdett el kiváltani belőlem." Akkor tűnt csak fel ,hogy én még mindig ölelem. Elengedtem ,majd hátrált egy lépést
-Sajnálom. Fel sem tűnt...hogy...még mindig ölellek.
-Nem baj. Szükséged volt most erre. -majd rárakta a tenyerét. A mellkasomra. Pontosabban a szívemre. Jézusom. Nagyon dobog-De neki szóljál ,hogy egy picit nyugodjon le mert mindjárt kiugrik a helyéről-jelent meg egy széles mosoly az arcán. -Elmentem fürdeni-kezdte összeszedni a cuccait
-Ha gondolod segíthetek -mondtam hallkan.
-Nem kell. Megoldom
"Jézusom. Ezt hallotta? Ez nagyon ciki." Kifele menet az ajtóból még megejtett felém egy sunyi mosolyt ,és elindult a fürdőbe. "Hát ez remek. Hogy lehetsz ilyen szerencsétlen Rye? Nem tudtad volna befogni a pofád?" Kimentem a konyhába meginni egy pohár vizet,utána én is összeszedtem a cuccomat. Mire végeztem mindennel ,Andy jött be a szobába felöltözve.
-Elmegyek én is fürödni-mondtam neki.
-Rendben.
Gyorsan megfürödtem,felöltöztem ,és a szoba felé vettem az irányt. Andy nyomkodta a telefont ezért úgy gondoltam én is így teszek. Befeküdtem az ágyamba,bedugtam a fülhallgatómat ,és elkezdtem Youtubeozni. Egy videó közepénél tartottam mikor kezdtek lecsukódni a szemeim. Aztán egy Andy. Mi van?
-Andy! Esküszöm legközelebb leütlek -kezdtem el nevetni ,mivel már megint rámugrott.
-Mit csinálsz?
-Éppen azon gondolkoztam ,mikor fogsz már megint rámugrani. Olyan jó érzés.
-Tudom -mosolygott
-Amúgy videót nézek.
-Nincs kedved megnézni a Deadpoolt?
-Hát oké. Gyere!
Befeküdt mellém a takaró alá. A kezem feje alá raktam majd átkaroltam a vállát. Odaadtam az egyik fülest majd elkezdtük nézni a filmet. Nem sokat néztük belőle mikor hallottam valamit. Szuszogást. Bealudt. Hát ezt tényleg nem hiszem el...de annyira jó érzés ilyen közel tudni magamhoz. Óvatosan kivettem a fülest a füléből, majd az enyémből is,kikapcsoltam a filmet ,és leraktam a telefont. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve megfordultam ,így szembe találtam magam Andyvel. Átraktam a másik kezem is rajta ,és így szenderültem álomba.