Bébiszitter? Na azt már nem!

Elárulva...

A zöld papirost böngésztem már percek óta....nem akartam elhinni amit látok...akkor állt össze egy részlet...a zöld motoros akivel láttam....ez a zöld színű szerződés...a furcsa viselkedése....
„Jade és Nathan társak...."
A mellkasomhoz kellett kapjak...az a sok beszélgetés...áldozat amit a kiszabadításáért tettem...az időm...az energiám....a kezdődő érzéseim....mind romokban...hazudtak nekem és becsaptak....és leesett még egy dolog...erről mind....Roger tudott...és nem mondta el senkinek...
Forgott velem a világ...nem tudtam mi tévő legyek...a földre csúsztam és elöntött a keserűség....csak arra eszméltem, hogy Emily rohant be és a szerződést szorongatva órdibál valakivel...mikor felnéztem jöttem rá hogy már vagy 2 óra eltelhetett...én ültem a sarokban Roger állt a barátnőmmel szemben aki épp üvöltözött vele, Arty szólongat de nem hallom mit mond....megráz de semmi...az ajtóból felbukkan Brian aki menyasszony pózba vesz és bevisz a fürdőbe....nem tudtam reagálni...nem hallottam csak láttam a történéseket....nem tudtam parancsolni a testemnek....Brian belehelyezett szépen a kádba és langyos vizet engedett rám és mosta az arcom...Arthur kétségbeesetten kalimpált....lehunytam a szemem és vártam....

Emily szemszöge:
-TE ROHADÉK SZEMÉTLÁDA!!! NEM ÉRTED MEG HOGY MEGÖLHETTÉK VOLNA???!! HA ÁTADOTT JADENAK BÁRMILYEN INFÓT JENIRŐL AKKOR SIMÁN MEG IS ÖLHETI!!!!MI A FASZÉRT NEM SZÓLTÁL???!!!!
-NEM TUDTAM RÓLA ÉRTSD MÁR MEG!!!
-NA NE HÜLYÍTS!!! TE MAGAD MONDTAD HOGY MINDENT TUDSZ NATHANRŐL!! AKKOR EZ MEG MI A FASZOM??!!-nyomtam az arcába a köteget. Csak ült és bámulta...
Nem jutottunk előrébb az este folyamán így kidoptam a házból. Barátnőmet még mindig a két fiú próbálta magához téríteni....Épp Nathez készült mikor hallottam hogy zokog. Beléptem, ült és egy papír köteget szorongatva sírt....
Azóta órák teltek el...így reménykedve léptem be a fürdőszobába....de hiába...Jenifer ott ült a kádba...teljesen összetörve...gyengén...elöntött a sírógörcs a látványától...
-Arty?-törölgettem az arcom.
-Kint sír az egyik szobában....nem bírta tovább...-Brian szemei is fátyolosak voltak.... -Olyan sokkot kapott hogy nem bírjuk magához téríteni....

Azzal hogy Nathan megjelent az életében...mident tönkre tett....
Egy menedzserrel kevesebb....a karrierje veszélyben...egészsége tropán...és még a személyiségét is megtörte....

Jenifer:
Mintha téglát ejtettek volna a fejemre...nem voltam előtte eszméletemnél ...feküdtem...nagy nehezen megpróbáltam felülni és vissza emlékezni mi is történt...szemhéjam ólom nehézségű volt....fájt az arcom, az orrom,a szám...az ágyamban eszméltem fel. Emily békésen aluszkált a lábamnál...Kimásztam a meleg és biztonság érzetet nyújtó ágyból. A szekrényemről lógó tükerben igazán rémisztő látványt mutattam. Karikás, fekete, erősen véreres szemek, sápadt arc, lila száj....mint egy horror film szereplő....
A barátnőm mozgolódására már léptem volna hozzá mikor egy ismerős...és egyben fájó férfi hang csendült fel....
Rogerrel, Arthurral és Briannel kiabáltak...
-Jeni ne!-sikított fel Emi...de későn...én már száguldottam lefele a lépcsőn...és mikor megláttam beesett, fáradt szemeit...lefogyott testét és arcát....minden eszembe jutott....
-Jeni...-fordult felém.-Félre érted...-de nem tudta folytatni mert Brian alám nyúlt és felsegített a szobámba.....
De elegem volt....elegem volt abból hogy mindig én vagyok a gyenge lány kit pátyolgatnak....
Leráztam magamról a fiú meleg kezeit és vissza szaladtam. Majd egy határozott mozdulattal betörtem az orrát....de nem csak neki...elegem volt...mire Rogg észbe kapott már az ő orrából is ömlött a vér.
-TAKARODJATOK KIFELE!!!!!-órdítottam telitorokból.
-Jeni kérlek...-folytatta Nat mint akinek nem épp az előbb mostak volna be.
-TAKARODJATOOOK!!!!

Arthur szemszöge:
JC nagyon félelemetes volt....a keserűség és a fájdalom olyan erőt adott neki hogy ilyedtemben hátrálnom kellett egyet. Brian a lépcsőn se mert lejönni...nehogy ő is kapjon egy kis ízelítőt....de a két fiú nem mozdult....ezután végképp eldurvult....teljesen elszállt az agya....Roger pökhendi képe láttán oda ment, hasba vágta olyan erővel, hogy Roger össze görnyed. Abban a pillanatban belemarkolt a nyakába éles körmeivel, kivitte és szó szerint a seggénél, lábbal, kirúgta a kapun.
Mi csak tátott szájjal figyeltük a jelenetet. Nathan közben letérdelt, azokra ráfeküdt és egyik kezével az orrát másikkal a fejét védte....
-Kérlek...ne üss meg...-hangja elcsuklott. Félt...de nem a fájdalomtól...hanem attól hogy Jenifer üti meg....és akkor megértettem valamit....valamit amire Nathan már egy ideje célozgatott....

Jenifer:
Felbattyogtam a papírért és az arcába nyomtam.
-Ez...meg...mi a fasz? :) -kérdeztem tőle nyugodtan a kedvenc cinikus mosolyommal.
-Megengeded hogy elmondjam az igazat?
-Nem....nem érdekel...itt van előttem minden...ennyi volt...csak hogy tudd....minden összeállt...a szüleimnek nem szólok...de ha elmennek....be nem teheted ide a lábad míg újra nem jönnek....megértetted?
-Igen....-lassan felállt és megindult a kijárat fele...büszkén és semleges arccal. Majd a kapuban egy könycsepp gurult le az arcán....sajnálhatta...nem érdekelt....

Anyáék egy nappal később érkeztek. A nappaliban vártuk őket szép csenben, mint a jó gyerekek. Nat orra be volt vattázva és le volt ragasztva. Szemei vörösek voltak és karikásak....fájhatott a törés..de megérdemelte...
-Sziasztok édeseim!-lépett be anya örömködve. De mikor meglátta Nathant megállt benne az ütő.
-Jézusom! Veled meg mi történt Nat drágám?!
-Edzési baleset.
Anyu szorosan magához ölelt és akkor belépett apu is. Az ő nyakába is bele ugrottam, majd jöhetett az együtt hétvégézés. Együtt filmeztünk, egy csomót meséltek, sütit sütöttünk, együtt főztünk, apuval együtt motoroztunk, kosaraztunk a kertben, és nagyon boldogok voltunk.
Ez időt Nathan, mű mosolyt magára eröltetve töltötte...néha szívből is felnevetett vagy elmosolyodott a családom dolgain....de a légkör feszült volt köztünk...
Eljött a búcsú napja....nehezen de elváltam a szüleimtől....
Eljött a a hétfő. Enyém volt az egész ház.
A suli előtt leparkoltam majd beszaladtam a folyosóra....és elképedtem...Naten egy szalma szőke, gebe, libafos színű szemű lány csüngött....azt hittem ott hányom össze magam...gyorsan ki vettem a szükséges könyveimet a szekrényből és bepakoltam a maradékot, majd el is húztam a csíkot a termünk felé.
Egész jól teltek az óráim. Mindenből mindent értettem, ötösökre feltettek...szóval tényleg...minden rendben volt...de egy dolog nagyon zavart....az a hülye liba...az osztálytársnőm volt Alice. Hol ő járt Nathanhöz hol fordítva...a csaj állandóan a szájában járkált....és "sose vett észre"....jó is volt így...legalább már csak az iskolában kellett vigyáznom hogy meg ne öljön vagy ölessen....hisz...Jadeval volt szerződése...