Prológus

78 5 0
                                    

Tudod milyen magányosnak lenni? Milyen érzés eldobva lenni, milyen kihasználtan érezni magadat és milyen, mikor senkire sem számíthatsz a te rossz napjaidon? Második választásnak vagy összetörtnek lenni, senki nem emlékszik a nevedre, senkit sem érdekel mi van veled vagy éppen hogy érzed magad, mert mosolyogsz előttük. Felveszed a maszkot, és hagyod magaddal is elhitetni, hogy minden rendben, naivnak lenni és hülyének lenni, hisz ez a mai világ. Hiába akarsz változni, ha nem neked kell, a világ pedig nem fog megváltozni miattad. Amikor azt hiszed megtaláltad az igazi boldogságot, de rájössz hogy sohasem volt a tied, sőt csak éppen hogy belekóstoltál és már is véget ért, mert ilyen az élet. Hazugságban élni és boldognak mutatni magadat, azt ami nem te vagy mert, ha önmagadat adnád csak megköveznének, és a már így is nehéz súly, ami a válladon van, egyszer csak dupla olyan nehézzé változna és úgy éreznéd ennyi, összeesnél és nem kellnél fel, nem azért mert nem bírnál, hanem mert talán már nem is akarsz felállni, feleslegesnek gondolnád az erőlködést.
Mert talán az is.

Hiába nélküledWhere stories live. Discover now