A középsuli kémei - Befejezett -

13. Rész

Ahogy meghallottuk lentről a zajt, Jack egyből lemászott rólam. Felkeltem az ágyról és az ujjam a szám elé raktam, hogy maradjon csendben. Elő vettem a pillangó késem és egy fegyverem is, mert ki tudja, hogy melyikre lesz majd szükségem... Lassan és halkan elindultam lefele, de a lépcső közepén megálltam és onnan figyeltem és hallgatództam. Elcsendesült minden... mikor már indultam volna tovább lefele a konyhából kigurult valami, először nem ismertem fel, de ahogy leesett, hogy mi az, elkiáltottam magam.

- Jack fogd be az orrod és ne vegyél levegőt! - Ahogy figyelmeztettem a hátam mögött lévő fiút, a szerkentyű egyből elárasztotta az egész lakást azzal a szar füsttel, amit világ életemben utáltam. - Maradj itt! - Fordultam Jackhez miközben elő vettem a nadrág zsebemből kettő kendőt és még egy kést amit Jack kezébe nyomtam, a másikat a saját arcom elé raktam. Elő vettem a fegyverem és lassan elindultam a konyha felé. Ekkor hirtelen egy kar nyúlt ki onnan, mire kilökte a kezemből a fegyvert, ezért gyorsan cselekedtem és megfogtam a karját, majd kirántottam a fal takarásából. Egy lány volt az, arcát nem láttam, mert egy maszk volt rajta, de a hosszú barna hajáról egyből tudtam, hogy az. Hirtelen mozdult és elindult felém és felemelte a kezét, de gyorsabb voltam és kitértem előle, majd mielőtt még visszafordulhatott volna felé, megfogtam a karját és hátra csavartam, majd leszedtem róla a maszkot. Szeretem tudni, hogy kivel állok szemben, szeretem az arcát látni az ellenségemnek, akivel aztán végzek. Eddig egy olyan harcom sem volt, amiben veszítettem volna, vagyis halál szélére kerültem volna. Ahogy elengedtem a lánynak a karját, megfordult. A maszkját eldobtam valahova. Nem tudtam teljesen megnézni a lány arcát, mert hirtelen mozdult és nekem esett, amit nem tudtam kivédeni és a falnak estem, de egyből észbe kaptam és még épp időben álltam fel, mikor a következő ütést adta volna, de gyorsabb voltam, behúztam neki egy nagyot, amitől elesett, de gyorsan talpra állt. Rúgtuk, karmoltuk, ütöttük egymást, míg nem meguntam ezt az egészet és neki löktem a falnak, amibe hallottam, hogy nagyot koppan a feje, összeesett előttem. Elvesztette az eszméletét. – Jack! – Szóltam neki, mire azonnal megjelent a lépcső alján. Én szapora lélegzetvételek között néztem fel rá. – Gyere ide légyszíves! – Mondom neki mikor csillapítottam a szapora légzésemet. Mikor Jack odaért mellém, rá nézett a csajra, aki eszméletlenül feküdt előttem. – Segítenél nekem? – Kérdezem mire kérdőn néz vissza rám.

- Miben tudnék segíteni? – Kérdezi szemöldökét a magasba emelve.

- Például abban, hogy segítesz felvinni a szobámba és kikötözni őt egy székhez, majd kihallgatni, hogy mégis mit keresett itt és hogy ki küldte. – Mondom neki, miközben bemegyek a fürdőszobába és kihozok onnan az egyik fiókomból szigetelőszalagot, közben Jack meg jött utánam, mint egy hűséges kutya. Ahogy kimentünk oda, ahol a lányt hagytuk, már nem volt a helyén. – Bassza meg! – Szólalok meg.

- Janet! – Szólal meg a hátam mögött Jack, mire egyből megfordulok. A csaj most Jack mögött állt és egy kést fogott a nyakához.

- Maradj ott és ne merészelj közelebb jönni, különben elvágom a torkát!! – Szólalt meg a lány, miközben elkezdett vele előre fele jönni... tudtam mi a terve, ki akar szökni az ajtón... én csak elmosolyodtam, mikor megláttam Jack kezében azt a kést, amit még akkor adtam oda neki, mikor jöttünk lefele a lépcsőn. – Most még is min mosolyogsz? – Zavarodott össze a lány.

- Oh... én ugyan semmin! – Válaszolom még mindig mosolyogva.

- Mire készülsz?! – Kérdezte miközben szorosabban fogta magához Jacket.

- Én semmire! – Vonom meg a vállam. Ekkor döntött úgy Jack, hogy megfogta a fogva tartója kezét és löki ki belőle a kést, majd azt, ami az ő kezében van szorítja oda a nyakához. Hm... ügyes! Nem rossz! Lassan oda sétáltam melléjük, majd kivettem Jack kezéből a kést. – Innentől átveszem! – Mondom neki, mire ő csak bólint és hátrébb áll, hogy helyet adjon nekem. – Nagyon remélem ugyan ilyen elszánt leszel akkor is mikor kihallgatunk és nem csak akkor mikor Jacknek akartad elvágni a torkát! – Mosolygok rá édesen.