Hyorinban egy erős és független család anyát véltem felfedezni igazán kedves és intelligens nő.Ő is mint kiderült a divat szakmában dolgozik mint anyu,régen modell volt és azon döbbentem le hogy Wonho is.
Taeyang egy 100%ig férfi,akinek humora is van a komolysága mögött.Mint kiderült egy zenei kiadó tulajdonosa.És mint az előbb ledöbbentem,Wonhot nagyon is érdekli a zene de nem vették fel ezért maradt a modellkedés és a divat szakma.
Nagyon mi gyerekek nem szólaltunk meg csak néha eleresztettük egy mosolyt vagy bólintottunk míg a szülők vígan beszéltek.Majd mikor befejeztük az evést felálltunk a helyünkről és míg anya Wonho szüleinek mutogatta a lakást addig az öcsém a sráccal folytatta bájcsevelyét így nem láttam akadályát hogy ne öltözzek át valami kényelmesbe, bár ennél a ruhánál még egy szemeteszsák is jobb.Így elindultam fel a szobámba.
Gyorsan kész lettem nem nagyon cécóztam mit vegyek fel,szokásosan egy fekete kapucnis pulcsi ami talán XL-es lehetett így leért a térdem alá és legalább nem látszodott a combom,a hasam és a kezem mérete sem.Nadrágnak egy fekete cicanadrágot vettem fel hisz takart a pulcsi így nem láttam akadályát.
Zoknimban lecsoszogtam az emeletről egészen az erkély ajtóig ugyanis ki szerettem volna menni egy kicsit levegőzni.Nem sokáig haboztam,kinyitottam a nagy hideg üveg lapot és már amint kiléptem be is csuktam.
A hideg októberi szellő megcsapta arcom így kapucnim jobban lejjebb húzva haladtam a zárt kert felé ahol anya valami trópusi növények hadát tartja.
Belépve a meleg helyiségbe kicsit kirázott a hideg a hirtelen ért hőmérséklet változás miatt de nem sokáig fogalalkoztam vele mert elindultam anya egyik hinta ágyába és jól el helyezkedtem,telefon és füles társaságában szokásomhoz híven.
Nyugalmam az ajtó nyitódása zavarta meg.
-Ki zavarja meg a nyugalmam?!-sóhajtok mélyen
Az üveg visszaverte a léptek zaját ami még idegesítőbb és talán ijesztőbb is volt mígnem meglátom az öcsém alakját aki nagyban magyaráz.
Csak unottan fel vonom szemöldököm és inkább telefonomba mélyedek.
-És íme egy ritka faj,a nővérem.Faját tekintve hmmm eléggé kocka egy lény de megtalálható benne a lustaság leheletnyi aromája is...-magyaráz mire rá emelem dühben izzó tekintetem
Itt leégetni Wonho előtt?!Istenem vállnék a földdel egyelővé!!!
Wonho csak egy jót nevet.
Kösz öcsi most jól leégettél....
Tekintetem lehajtva állok fel a pihenő helyemről és inkább keresek másik helyet.
Kiérve a friss levegőre mentem elsülyedek.
-Most egy lusta és kocka lánynak gondol aki agyonméretezett ruhákba jár...-sóhajtok-Bár végül is ez az igazság kivéve a lusta része...asszem...-motyogom majd fel rohanva a szobámba ülök le nagy fehér ágyamra és táskám tartalmát ki borítva nézem meg a tanulni valókat és át pakolok holnapra.
Kezembe akad egy spirál kék füzet így jobban szemügyre veszem és rájövök hogy Wonhoé.
Remegő kezekkel nyitom ki és finoman lapozok.Nagy figyelemmel olvasom minden betűét,számat benedvesítem mert kiszáradt ahogyan nagy ámulattal nézem a fiú laza de mégis gyönyörűen formázott betűit.
Anya mindig azt mondja hogy az írás néha visszaadja milyen emberek is vagyunk.
Ha mondanom kéne hogy Wonho milyen is talán azt mondanám lehetetlen hisz mindig mosolyog és mindenkivel kedves de van benne egy kis lazaság is.De azt gondolom hogy ő egy igen is érzékeny férfi mégha néha nem is mutatja...
Futom a sorokat újra és újra.Mígnem egy kéz ér a vállamhoz mire megugrom így leesve az ágyról ha nem fogná meg az illető a derekam.Szemeim rávezetem és megint tekintetünk összekapcsolódik.
-Jól vagy?-kérdezi aggódó tekintettel mire aprót dobban a szívem
-Ig...igen...-mondom zavartan és a srác segítségével újra biztonságban ülök de kezeit egy pillanatra sem veszi el,szemei égetik bőröm ahogy végig néz rajtam
-Láttam nagyon bele vagy mélyedve valamibe,kopogtam de nem hallottam semmit ezért be nyitottam,ne gondolj egy kukkoló alaknak...-vakarja meg tarkóját zavartan
-Nem tartalak annak...-mosolygok rá halványan
Nem dadogtam?!!!Mi.folyik.itt?!
-Ennek örülök...-mondja mosolyogva-Mit néztél úgy?!-veszi fel a füzetet így zavartan fülem mögé tűrőm a hajam-Nem tudtad elolvasni?!-néz rám aggódva
-De...csak hogy a fejembe menjen azért olvastam ennyire...-nevetek kínosan
-Ahh értem...-mosolyog még mindig-És érted az anyagot?-kérdezi
-Ömm nagyjából...-nevetek
-A nagyjából mit takar?!-nevet
-Tudom mi a cím?!-kérdezem nevetve
-Ahh te lány...-nevet és apró puszit hint a fejem búbjára mire a levegő is megáll bennem
-Na gyere segítek...-mondja mély orgánumán így újra visszahozva az élők közé,és közelebb jön már ha lehet közelebb jönni majd elkezd magyarázni.
Itt lenne a következő rész picit rövidebb de a következőket megpróbálom hosszabbra írni☺️Remélem tetszett ez a rész!Szeretettel várom a kommentjeiteket❤️További szép hétvégét!:3
💖:_YU_97
YOU ARE READING
Pillanatok alatt|Wonho ff.| /BEFEJEZETT!/
Fanfiction"Elég egy pillantás, egyetlen egy pillanat. Mégis mihez? Két szív egyszerre dobban, miközben elkapják egymás tekintetét. Ez talán a szerelem? Mikor a szív hevesen dobban és ráismerünk arra az érzésre ami belepi az egészünket egy másik személy miat...
