|25.rész|

324 21 0
                                    

-Szia JiHye...-integetek a lánynak, amint meglátom a megbeszélt helyen
-Nem hittem volna, hogy el jössz!-viszonozza a gesztusom és szoros ölelésbe von, amin meglepődök, de fázis késéssel viszonzom
-Közel van a hely?-kérdezem mikor kiszabadultam szoros karjai közül
-Pár perc séta innen.-biccent-Nem vészes...-von vállat
-Akkor mehetünk szerintem!-indulunk meg a megfelelő irányba

Útközben sokat beszélünk, sőt be sem áll a szánk.Sosem gondoltam volna, hogy egyszer JiHyevel fogok ilyen gondtalanul beszélgetni.

Meg érkezve a célpontunkhoz meglepődtem, hisz valami puccos helyre gondoltam, hisz még is JiHyeről van szó.De nagyot csalódtam, persze jó értelemben.
Egy aprócska kis kávézó volt előttünk, semmi drága, csili-vili bútorral, teljesen családias és hétköznapi volt, így külsőre elnyerte a tetszésem.

-Szia Minhyuk!-nyitja ki az ajtót a lány és hangosan köszön
A pult mögül egy Wonhoval talán egyidős srác kukkant felénk, majd aranyosan elkezd mosolyogni
-JiHye!!Rég láttalak!-érünk hozzá közelebb, a srácból árad a színtiszta boldogság, ami engem is mosolyra késztet-És a másik hölgy?-néz rám mosolygós szemeivel
-HaYun bemutatom neked Minhyukot, a családjáé a hely.-mutat be egymásnak, így meghajolok előtte egy aprót
-Örülök, hogy megismertelek HaYun!Foglaljatok helyet és mindjárt megyek!-hesseget minket az egyik asztal felé, majd eltűnik a pult mögött

Mikor kikaptuk a kért italainkat, nyugodtan kezdtünk el újra beszélgetni, amire rátett a lapátra a hely nyugodtsága is.
-Nagyon kipihent vagy ma, csak nem történt valami?-latolgatja szemöldökét huzogatva a lány
-Olyan nem történt nyugi!-nevetek fel, mire csak egy fancsali képet vág
-Nagyon szeret téged...nem akarlak elszomorítani, inkább érezd magad meg tisztelve, mert amelyik lánnyal együtt volt, azzal először mindig lefeküdt..., de te úgy látszik különleges vagy számára!-küld egy halvány mosolyt
-Gondolod?-fogom idegesen a pohárat-És mi van, ha nem is akar velem...
-HaYun, ilyenre ne is gondolj!!Hidd el!Nagyon szeret és azért nem feküdtetek le, tuti eljön az ideje annak is!-kacsint, mire csak aprót bólintok és belekortyolok az innivalómba

-Ezt nem mondod komolyan?!!-azt hittem kiesik a kezéből a csésze, témát váltottunk, hisz számomra eléggé kínos volt, így ezt megérezte gondolom és rögtön faggatni kezdett, mígnem elmondtam, hogy lehet összeköltözünk
-Ömm...de...-mondom zavartan
-Azta....-dől hátra a székében-Nem cécozik..., de Uristen!!!!!-sikit fel, mire mindenki felénk fordul
-Nyugi!!!-csititom le a lányt sikertelenül
-Mi lesz itt még?!!!Megkéri a kezed Uristen!!!-sikkant újra
-Azért az szerintem messze van még...-nevetek fel
-Honnan tudod?!-vonja fel a szemöldökét mindentudóan
-JiHye...eléggé fiatal vagyok és ezt Wonho is tudja.-kortyolok egy utolsót a finom löttyből
-Hmm...-néz rám sunyin
-JiHye!-csattanok fel nevetve, de el is hallgatok a sok tekintettől
-Mehetünk?!-pattan fel energikusan a lány, így követve őt indulunk meg fizetni

-Haza találtál?-nevet anya, amikor kinyitottam az ajtót
-Anya...-eresztek el egy halk nevetést
-Hogy halad a lakás keresés?-kérdezi, miközben nézi a kedvenc sorozatát
-Hmm egész jól...-huppanok le mellé
-A pénz nem baj kincsem jó?Ha szeretnétek...-kezdi, de nem hagyom befejezni
-Anya...megoldjuk rendben?-mosolygok rá biztatóan
-Hogy nőhettek fel ilyen gyorsan?!-sóhajt drámaian
-Ez már csak így megy...-vonok vállat nevetve
-Egy bizonyos Yongguk doktor téged keresett...-szontyolodik el, mire a levegő is megállt bennem-Mondhattad volna HaYun...borzalmas anya vagyok!Istenem!-temeti arcát kezeibe
-Nem vagy az...kérlek nyugodj meg.-simitok reszkető hátára
-Meddig jársz még hozzá?-kérdezi szipogva
-Nem tudom..., de egyre jobban érzem magam.-mosolygok zavartan
-Ha elfogadsz egy anyai tanácsot, akkor én, azt mondanám, hogy ő csak egy löketet adott és a többit már Wonhonak köszönheted...-törli meg a szemét, bizonytalanul bólintok és tényleg elgondolkodom, amit mondott, egy ölelés után elindulok a szobámba, hogy visszahívjam a férfit

-Szia HaYun!-köszön bele boldogan
-Szia, hogy hogy hívtál?Történt valami?-huppanok le ágyamra
-Gondolkodtam...és lenne hozzád egy kérdésem.-komolyodik el, ezzel a viselkedésével mindig a gyomorgörcsöt rám hozva, lehet ez valami orvosi cucc, vagy fene tudja
-Igen...?-kérdezem számat harapdálva
-Szeretsz táncolni nem?-kérdezi, mire gondolkodás nélkül vágtam rá a választ
-Igen, neked hála sokkal felszabadultabb vagyok, de mégis miért...-kezdek bele, ha nem vág közbe
-Nagy megterhelés lenne neked az iskola váltás?Beszéltem édesanyukáddal is erről és ő megadja neked a szabad utat, hisz mégis csak a te jövődről van szó.-a levegő is megáll körülöttem és testemben, csak meredten bámulok magam elé-HaYun...ezt nem muszáj, de gondolj a jövődre.Eltudnád magad képzelni divattervezőként?-térít észhez mély hangjával-Vagy inkább háttér táncosként?
-Fel sem vennének...-szólalok meg
-Ha nem próbálod meg sosem tudjuk meg.-érvel jogosan, de képtelen vagyok felfogni ezt az egészet, de mégis lehetőség, amit megkéne ragadni-Nem kell rögtön választ adni, beszéld meg Wonhoval biztos vagyok benne, hogy ő segít a döntésben.-hangja most lágyabb, így csak sóhajtok egyet, ezzel is nyugtatva magam
-Rendben...-remegnek kezeim, majd egy köszönés után bontjuk a vonalat

Talán pár percig ülhettem az ágyamon, mikor elhatároztam, hogy beszélek Wonhoval, így határozott léptekkel indulok meg a szembe lévő házhoz, de kellett megint egy mély levegőt vegyek, hogy ez ne szálljon el.
-HaYun...baj van?-kérdezi az ajtóban lévő barátom
-Beszélnünk kell...-modnom, mire értetlenül, de beenged
-Megrémisztessz!Mi történt?-áll meg velem szemben
-Ülembe hullott egy lehetőség, lehet nem fog sikerülni, de...nem tudom magam elképzelni a ruha iparban.-nézek sötét szemeibe, amit néhány kósza kék tincs eltakar
-Azt hittem szakítani akarsz velem...-teszi kezét mellkasára-Sulit akarsz váltani?-bólintok egyet, mire megölel-Ez a te jövőd Jagiya, amit te alakítasz, de én itt leszek melletted és támogatlak, mint a párod.Jó?-puszil hajamba

Megszólalni sem tudok, csak bólogatok mellkasába és közelebb bújok hozzá.
-Akkor felhívok valakit...-csak erre volt szükségem és már hívtam is fel Yonggukot
-Igen?-szólal bele, de van egy olyan sejtésem, hogy tudta, hogy hívni fogom
-Mikor kezdhetnek az új suliban?-kérdezem közben Wonhot nézem, aki szemrebbenés nélkül tartja a szemkontaktust
-Akár, már következő héten, ha elintézitek a papírt.-hangjában örömöt fedezek fel, ami megnyugtat, hisz lát bennem valamit
-Rendben, köszönöm még egyszer!-hálálkodom neki, hisz tényleg rengeteget köszönhetek neki
-Csak annyit mondok, hogy fighting HaYun...és ne feledd az a srác melletted lesz!-utal Wonhora
-Tudom...-mosolygok páromra, aki viszonozza és közelebb jön

-Na?-kérdezi izgatottan, miután letettem a telefont a fülemtől
-Következő héten...-még mindig el sem hiszem, de tudom a neheze még hátra van, hisz az is benne van a pakliban, hogy nem vesznek fel
-Az én Jagiiiimmm!!!-ordít fel hangosan és boldogságát nem is leplezve ölel meg szorosan, amit nevetve fogadok-Ha már itt tartunk...el kellene valamit mondanom...-suttogja, így érdeklődve nézek rá-Lehet nekem is van ilyen lehetőségem...vagyis Kihyunnak is.-néz rám bűnbánóan, mint egy kis kutya, aki valami rosszat csinált
-Milyen lehetőség?-kérdezem, de izgatottságom és kiváncsiságom nem leplezem előtte
-Elindult egy meghallgatás az egyik kiadónál, ahol velem egykorú srácokat toboroznak, hogy idolok legyenek...és...Kihyunnal csak viccből beneveztünk, de úgy tűnik érdekeljük őket és...-tördeli ujjait, de nyakába vetem magam
-Wonho, hát ez szuper!!!Gratulálok!!!!-szorítom szegényt, csodálkozom, hogy nem fojtottam meg
-Nem haragszol akkor?-lepődik meg, mire értetlenül nézek rá
-Miért haragudnék butus?!!-rázom a fejem nevetve
-Mert nem, így terveztük ezt az egészet és lehet kevesebbet lehetünk együtt, ha gyakornok leszek...-látom, hogy rosszul érzi magát emiatt
-Mérhetetlenül boldog vagyok és büszke rád.-simitok arcára-Bár sosem hallottalak énekelni...-gondolkodom el, mire végre felnevet
-Hihetetlen vagy Jagi!!!-puszil meg
-De hát tényleg!!!-mondom nevetve, mert nem hagyja abba, sőt egyre több puszival halmoz el




Sziasztok😊Remélem elnyeri a tetszésetek a mai rész^^Tudom kicsit latymatag lett meg rövid, de remélem elfogadható😊További szép hétvégét mindnekinek!Fighting❤️És jó ovasást!💕

💖:_YU_97

Pillanatok alatt|Wonho ff.| /BEFEJEZETT!/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang