|5.rész|

434 30 0
                                    

-YU szedd magad elkésünk!!!-ordít barátom akivel sikeresen minden rendeződött
-Okézsoké!!!!-ordítom le neki és rohanok le a lépcsőn-Na itt vagyok Tinie...-szólítom becenevén
-Neeee!!-röhög hisz mindig így hívtam őt anno vagyis ezt mesélte nekem
-Valami mást kell akkor kitalálnoooom...-gondolkodom miközben tol ki az ajtón-Ki...ki...-töröm fejem
-Gyerünk gyerünk!!!!-vesz a hátára
-Hé!!!Kirange!!!-üvöltöm
-Kirange?-döbben meg
-Ez csúszott ki naaaa!!Meg ránéztem a hajadra és bummmm!-mondom nagy beleéléssel
-Tetszik!!-röhög-Na de Hölgyem meddig lesz a járat?-kérdezi
-Az autóig de cipelhetsz a suliig is ha gondolod...-röhögök
-Irány a kocsi...-mondja inkább az első opciót

Rohanunk a kocsi felé és Kihyun valami autó hangot hallatt talán vagy egy szenvedő fókát nem nagyon tudtam eldönteni de minden esetre nagyon jól szórakoztam rajta.

A kocsi út csöndben és nyugalomban telt vagyis Kihyun részéről ugyanis végig piszkált mint egy ovis,amit én nem nagyon toreláltam szóval inkább helyesbítek nem telt csöndben a kocsi út,hasonlítottunk inkább egy kis gyerekekre akik túl sok cukrot ettek, minthogynem egy középsulis diákokhoz.

Sofőröm nagy örömére megérkeztünk a börtönhöz így kiszálltunk és elindultunk a nagy vas kapuhoz.

Végig röhögtünk a semmin.A diákok meg döbbenten néztek ránk de főleg gyilkos pillantásokkal illettek engem.

Beérve az osztály terembe Kihyun leült Wonho mellé aki mosolyogva köszönt nekem amit halkan viszonoztam majd én is helyetfogalaltam és szokásosan vártam a tanárt.

És most jött életem legeslegszörnyübb órája:testnevelés.

Feszengve mentem be az öltözőbe ahol a lány osztálytársaim már egy szál semmiben álltak és érkezésemre csak lenézően megbámultak.

Én lehajtott fejjel mentem a sarokba öltözni.Már a pólóm vettem mikor az egyik osztálytársam,Jihye elvette azt és nevetve dobta be a kukába és még rá is köpött.A többiek csak sírtak a nevetéstől,jó nekik,mert én nem a nevetéstől könnyeztem be,hanem a megalázó szituációtól.

Odamentem a kukához megnézni milyen állapotban van a pólóm mire egy vaku kattanását hallottam és rögtön oda kaptam tekintetem.
-Ha nem akarod hogy kikerüljön akkor szállj le Wonhoról és Kihyunról,ribikém...és csak hogy tudd tudom mit jelent a rib@nc szó ohhh pontosan tudom mit jelent...-néz rám nevetve-te vagy rá az élő példa!!SoonYun!!-rúg a lelkembe egy utolsót majd mind kimennek

Összerogyva ülök a földön és patakokban folyik a könnyem.Meghallom a csengő éles hangját így remegve felállok és felveszek egy másik pólót amit a táskámba találtam majd bemegyek a nagy torna terembe.
-Nos kedves osztály kérem torna sorba!!!!-üvölt a tesi tanár,Mr Jung amit természetesen teljesítünk-Remek és most a lányok gerenda míg a fiúk kötél gyakorlatokat fognak csinálni!-üvölti át a torna termet és bele fúj sípjába hogy mindenki menjen a dolgára

Mikor elő pakoltunk mindent ami szükséges az órához mindenki elkezdte a gyakorlatokat,én leghátra álltam hogy még véletlenül se kelljen csinálnom.Nagy bánatomra a tanár észre vette ezért előlre paterolt.

Remegve álltam a gerendán.Egyik lábamat a másik elé tettem és éreztem hogy nem is olyan nehéz,menni fog!Magabiztosan haladtam és szemem előtt lebegett a célom, hogy elérjem a gerenda végét!Mikor már majdnem ott voltam egyszer csak JiHye férközött be látóterembe.
-Nézd SoonYun!-mondja mire meggondolatlanságból odakaptam tekintetem és megláttam magam...egy tükörben...

Hirtelen forogni kezdett velem a világ és azt sem tudtam hogy melyik az előlre vagy a hátra,nehezen vettem a levegőt és egyre halványabban láttam mígnem a lábaim feladták a szolgálatot és minden teljes sötétségbe borult körülöttem.
Már nem hallottam Mr Jung hangos kiabálását és fülsüketítő sípjának hangját vagy a torna teremben lévő morajlást csak a csendet és nyugalmat.

|Wonho szemszöge|

Éppen hogy lejöttem a kötélről mikor is meglátom HaYunt a földön feküdni körülötte a lányok akik nevetnek.Gyorsan oda rohanok hozzá mire csönd telepszik le a teremben de ez érdekelt legkevésbé.
Megfogtam törékeny csuklóját és megnéztem pulzusát ami épp hogy alig volt.Szívem hevesen kezdett verni amiből a tanár hangja kelltett fel
-Mi történt itt?!Miért fekszik eszméletlenül Cha kisasszony?!-kérdezi a tanár és már a kirúgáson és az új munkán gondolkodik
-Leesett a gerendáról és beverte a fejét mert nem fogadta el JiHye segítségét...-mondja az egyik lány mire JiHyere nézek
-Igaz ez Seo kisasszony?!-kérdezi a tanár feleszmélve
-Pontosan így van!Segíteni akartam de nem fogadta el és addig oktatott ki engem amíg szegény megcsúszott és leesett...-mondja a lány aggódva amit cseppet sem hiszek el...
JiHye az exem, még mikor fiatalabb koromban ulzzang voltam akkor jártunk de az évfordulónkon megcsalt egy idollal így dobtam őt szerintem jogosan.Azóta rengeteget változtam és megváltozott a gondolkodás módom.
-Mr Jung majd én elviszem az orvosiba...-ajánlom fel
-Rendben fiam...vigyed...-mondja kábultan a tesi tanár

Karba kaptam az eszméletlen lány és rohantam a suli orvosához.

-Miben segíthetek?-kérdezi az iskola orvos majd mikor meglátja a lányt a karjaim közt kétszerére nő a szeme-Gyorsan ragd le az ágyra!!-kapkod mire óvatosan leteszem a törékeny lányt
-Hmm...-vizsgálja meg a lányt-Enyhe agyrázkódása van,szerencséje van.Minden esetre értesítem a szülőket és írok beutalót a kórházba...-nyomkodja a telefonját és már tárcsázik is

A hova??!!!!!!

-Azt mondta nem vészes!!-ijedek meg és rá nézek a porcelán bőrű lányra aki egyre kevesebbszer vesz levegőt
-Én csak iskola orvos vagyok drágám nem pedig szakorvos...-húzza el a száját a nő, majd elkezd beszélni egy orvossal

Teljes pánikban néztem a lányra és szorosan szorítottam apró kacsóját ami most jég hideg volt.
Keze elveszett az én nagy tenyeremben ahogy körül ölelte őt.

Ki csapódott az ajtó és mentősök jöttek be,de én képtelen voltam elengedni a lányt.
-Uram engedje el kérem...-szólít meg egy mentős de én üveges tekintettem le sem veszem összekulcsolt kezünkről-Ha segíteni akar neki akkor most elengedi...-teszi vállamra kezét mire remegve eleresztem a lány jéghideg kezét

Pillanatok alatt történt minden...
Csak néztem HaYun hűlt helyét és, ekkor döbbent rá valamire...pedig minden csak egy pillanat alatt történt.

Sziasztok itt a következő rész☺️Remélem tetszik!Ezt a részt szombaton akartam kitenni de mint ahogy kiderült holnap suli(😑) szóval előlrébb hoztam☺️Jó olvasást és akinek suli van holnap akkor kitartást😋❤️

💖:_YU_97

Pillanatok alatt|Wonho ff.| /BEFEJEZETT!/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora