-Határozottabban!!!Szólj vissza!!Ne hátrálj!!!-mondja erélyesen Yongguk
Ma felhívott hogy nem lenne e kedvem folytatni a dolgot.Én persze bele mentem mert úgy voltam mi bajom lehet...Ahaa...rosszul hittem!
-Figyelj koncentrálj!!És próbálj valamit mondani!-adja a következő instrukciókat mire csak bólintok-Na rajta!!-jön közelebb
-Menj..menj innen...-a végére el halkulok
-Majdnem...-sóhajt mélyet-Újra!-néz rám
-Menj...-kezdem de abba hagyom
-Mi az?-kérdezi fel vont szemöldökkel
-Az hogy...-nézem a cipőm
-A szemembe mond...-fogja meg vállam mire rá vezetem tekintetem
-Az hogy..-kezdem újra
-Hangosabban...-mondja
-Az ho...-a mondat feléjig sem jutok de újra félbe szakít
-Határozottan...-mondja
-ENGEDED HOGY VÉGIG MONJAM EZT A K*RVA MONDATOT?!!-kelek ki magamból mire fél oldalasan mosolyog és karba teszi a kezeit
Pár percnek bele kellett telnie mire rájöttem hogy kivel is beszélek.
-Jézusom...-teszem kezem a szám elé-Sajnálom...sajnálom...nem akart...-hajlongok mikor tapsra leszek figyelmes így felkapom a fejem
-Na erről beszélek!!!!-tapsol elégedetten és mosolyog
-Tessék?!-akadok ki
-Olvadozik a jég!!-jön közelebb és megfogja két vállam
-Ömm igen?-kérdezem bizonytalanul
-Büszke vagyok rád!!Ha így haladunk hónapok alatt olyan határozott leszel hogy elnök lesz belőled!!-néz túl tengett boldogsággal szemeimbe
-Azt azért ne...-nevetek
-Nevetsz!!!-néz rám kiguvadt szemekkel-Nevetsz!!Hát ez hihetetlen!!-túr a sötét hajába-Tudod hogy most mit csináltál?-ráz meg és körbe körbe járkál a szobába
-Nem?-kérdezem-Ne menj körbe körbe mert én szédülök el..-fogom a fejem
-Visszaszólsz!!!-ráz meg
-Ömm Yongguk félek...-hátrálok
-Huhh bocsánat csak örülök hogy haladunk!!Ez hatalmas nagy előlre lépés ugye tudod?!-mosolyog rám
-Az lenne?-kérdezem izgatottan
-Az...-sóhajt mélyet-Na menj pihend ki magad!És ne feledd amit ma tanultunk!!-emeli fel mutató ujját jelzés képp
-Értettem...köszönöm...-hajolok meg
-Mit mondtam?-mosolyog
-Hogy majd később köszönjem meg?-kérdezem
-Igen...-mosolyog lágyan
-Akkor szia!-intek majd boldogan hagyom el a kórházatBoldogan rohanok haza.Teljesen újult erővel.
Olyan megkönnyebbült vagyok!Hogy az leírhatatlan!De tudom hogy még csak most jön a java!-Szia Kicsim!-ásít anya-Megint kórházban voltál?-kérdezi
-Igen...-veszem le a cipőm
-Mit mondtak meddig kell még járnod?Esetleg ennyire nagy a baj?-aggódik
-Nincs baj csak...csak megfigyelés alatt tartanak biztos ami biztos!-bólintok
-Huhh rendben de most nyomás aludni!Holnap iskola aztán ne hozz haza rossz jegyet!!-fenyít meg
-Értettem...-sóhajtok-Jó éjt...-adok neki egy puszit majd bemegyek szobám menedékébe nyugovóra térni|Wonho szemszöge|
Unottan megyek az iskola felé JiHyevel szokásosan.
-Szerinted a rózsaszín vagy a babarózsaszín áll jobban?-kérdezi de ez érdekel a legkevésbé
Megkeseríti az életem.De mit tehetnék?
-Wonho?-szólít mire hümmögve rá nézek-Szóval?-teszi karba a kezét
-Ömm mi is volt a kérdés?-vonom fel a szemöldököm
-Az hogy...-kezdi de a barátnői akik inkább a talpnyalói ide jönnek és visonganak meg egymás szavába vágnak
-Állj!!-ordít JiHye-Mit beszéltek?!Egyszerre csak egy!!Megfájdul a fejem!!Tudjátok mennyi munka van ezzel a bőrrel?-legyezi arcátEzeket a beszólásokat már jól kezelem.
Egyik fülemen be másikon ki.-SoonYun...-lihegi az egyik
-Mi van vele?!-fúj egy buborékot a rágójával JiHye
-Nézd meg!!!-mutogat a lány hevesen mire oda nézek amerre mutat és eláll a lélegzetem...A lánynak a kék árnyalatban úszó haja hullik egészen a dereka aljáig.Így kivívva minden tekintet.A hűvös szél finoman kap fürtjei köze és simogatja.Egyszerűen csodálatos.
-Wonho!!-üt meg JiHye mire párat pislogok és rá nézek
-Miért bámultad?!-teszi csípőre kezeit
-Mindenki HaYunt nézi...-veszem vissza jeges maszkom,nem akarom hogy balhé legyen ebből
-És?!Ha mindenki levetkőzne te is megtennéd?!-vonja fel szemöldökét
-JiHye nyugi...csak egy pillanatra néztem meg...-sóhajtokBár csak több óráig nézhetném...
-Chhh..-agyja a frappáns választ majd kicsit sem finoman belém kapaszkodik majd sietősre véve a formát megy befelé
Mindenkit félre lök majd halad fel a lépcsőn egészen az osztály teremig ahol kicsapja az ajtót.
-SoonYun...-köpi a szavakat és kimért léptekkel halad a lány padja felé majd rácsap az asztalraIstenem...HaYun..miért nézel ki ilyen eszméletlenül?!
Sóhajtva megyek gyorsan oda hozzájuk mielőtt bántaná a lányt.
-Mi ez a haj?!Hm??!-üvölti JiHye
HaYun nyugodtan felemelte a fejét.
És kivette a fülhallgatóját.
-Miért nézel így ki?-akad ki JiHye
-Hogy?!-kérdezi a lány
-Miért?!!-lesz idegesebb a lány
A lány csak értetlenül néz és már nyitná a száját de közbe avatkozom.
-JiHye...gyere menjünk...-ragadom meg mire majdnem elesik de most HaYun biztonsága jobban érdekelt
-Ezt miért csináltad?!-akad ki mikor leült a székébe és duzzogva néz rám
-Mert egy ilyen szép arcnak nem szabad mérgesnek lennie...-hazudokMár magamtól undorodtam de nem tudtam mit tenni.
-Ahhww szeretlek...-nyávog
Én csak "mosolygok"rá.Órán a szemeim akaratlanul is hátra akartak nézni ezzel is enyhítve a bennem levő vágyat ami most még erősebb.
Észre se vettem hogy annyira koncentráltam arra hogy uraljam magam hogy a ceruzám ketté tört mire a tanár furán lejjebb csúsztatta a szemüveget.
-Minden rendben van Shin úrfi?-kérdezi rekettes hangján a tanárnő aki mindig a vezeték nevűnkön hív,kivitelezést tanít
-Igen Mrs Kim.-mosolygok
-Akkor kérem koncentráljon a gallér szabásának csodálatos világába ne pedig a harcművészetébe,azt megköszönném!-fordul vissza a tábla felé ahol tovább rajzol
Én sóhajtva veszek elő egy másik ceruzát és folytatom tovább.Megszólal a csengő és már pakolnánk el mikor a tanár rikácsoló hangja újra bezengi a termet.
-Egy kis figyelmet!!!Kérem!!-ordítja túl a hang zavart-Köszönöm...-mondja-Lesz házi dolgozatuk is szóval ne olyan sietősen!!!-Emeli fel a tollát és füzetét-Párokban fognak dolgozni...-kezdi és már mindenki megy akivel szeretne lenni megbeszélni hogy mi lesz,JiHye is így tett és belémkarolt-Nem nem!!Nem kívánság műsor!!-emeli fel a hangját mire mindenki egyszerre fejezi ki nem tetszését-Iskolában vagyunk azért vannak hogy tanuljanak nem pedig barátkozni!!!-mondja eme kedves mondatát-Hmm...nézzük...-nézi a füzetet és sorolja a párokat mikor végre meghallom a nevem-Shin Hoseok....és legyen...valami tehetséges hölgy...Ohh igen...-bólogat helyeslően-Cha HaYun...-csapja be a füzetet mikor beírt mindent-Két hetük van rá!Vázkatokat!Anyagokat!Terveket kérek!!Csak egyest és ötöst adok!Szóval így dolgozzanak!!!További szép napot!!-megy ki a teremből
Hangzavar egyre nagyobb és nagyobb ahogy kifejezik a többiek a nem tetszésüket.Nagyot nyelek és hátra fordulok.
HaYun is ugyanolyan kétségbe esett fejez vág mint én.
Rá nézek most JiHyere akinek a szemei dühben izzanak.Mit tegyek?
Mi lesz itt?Nos ígéretemhez híven itt a karácsony előtti rész!☺️Még jelentkezem☺️❤️Remélem elnyeri tetszésetek és nem bánjátok a dupla részt!😋
Mindenkinek kellemes ünnepeket!!❤️❄️🎄💖:_YU_97
YOU ARE READING
Pillanatok alatt|Wonho ff.| /BEFEJEZETT!/
Fanfiction"Elég egy pillantás, egyetlen egy pillanat. Mégis mihez? Két szív egyszerre dobban, miközben elkapják egymás tekintetét. Ez talán a szerelem? Mikor a szív hevesen dobban és ráismerünk arra az érzésre ami belepi az egészünket egy másik személy miat...