"Elég egy pillantás, egyetlen egy pillanat.
Mégis mihez?
Két szív egyszerre dobban, miközben elkapják egymás tekintetét.
Ez talán a szerelem?
Mikor a szív hevesen dobban és ráismerünk arra az érzésre ami belepi az egészünket egy másik személy miat...
Ma felhívott hogy nem lenne e kedvem folytatni a dolgot.Én persze bele mentem mert úgy voltam mi bajom lehet...Ahaa...rosszul hittem!
-Figyelj koncentrálj!!És próbálj valamit mondani!-adja a következő instrukciókat mire csak bólintok-Na rajta!!-jön közelebb -Menj..menj innen...-a végére el halkulok -Majdnem...-sóhajt mélyet-Újra!-néz rám -Menj...-kezdem de abba hagyom -Mi az?-kérdezi fel vont szemöldökkel -Az hogy...-nézem a cipőm -A szemembe mond...-fogja meg vállam mire rá vezetem tekintetem -Az hogy..-kezdem újra -Hangosabban...-mondja -Az ho...-a mondat feléjig sem jutok de újra félbe szakít -Határozottan...-mondja -ENGEDED HOGY VÉGIG MONJAM EZT A K*RVA MONDATOT?!!-kelek ki magamból mire fél oldalasan mosolyog és karba teszi a kezeit Pár percnek bele kellett telnie mire rájöttem hogy kivel is beszélek. -Jézusom...-teszem kezem a szám elé-Sajnálom...sajnálom...nem akart...-hajlongok mikor tapsra leszek figyelmes így felkapom a fejem -Na erről beszélek!!!!-tapsol elégedetten és mosolyog -Tessék?!-akadok ki -Olvadozik a jég!!-jön közelebb és megfogja két vállam -Ömm igen?-kérdezem bizonytalanul -Büszke vagyok rád!!Ha így haladunk hónapok alatt olyan határozott leszel hogy elnök lesz belőled!!-néz túl tengett boldogsággal szemeimbe -Azt azért ne...-nevetek -Nevetsz!!!-néz rám kiguvadt szemekkel-Nevetsz!!Hát ez hihetetlen!!-túr a sötét hajába-Tudod hogy most mit csináltál?-ráz meg és körbe körbe járkál a szobába -Nem?-kérdezem-Ne menj körbe körbe mert én szédülök el..-fogom a fejem -Visszaszólsz!!!-ráz meg -Ömm Yongguk félek...-hátrálok -Huhh bocsánat csak örülök hogy haladunk!!Ez hatalmas nagy előlre lépés ugye tudod?!-mosolyog rám -Az lenne?-kérdezem izgatottan -Az...-sóhajt mélyet-Na menj pihend ki magad!És ne feledd amit ma tanultunk!!-emeli fel mutató ujját jelzés képp -Értettem...köszönöm...-hajolok meg -Mit mondtam?-mosolyog -Hogy majd később köszönjem meg?-kérdezem -Igen...-mosolyog lágyan -Akkor szia!-intek majd boldogan hagyom el a kórházat
Boldogan rohanok haza.Teljesen újult erővel. Olyan megkönnyebbült vagyok!Hogy az leírhatatlan!De tudom hogy még csak most jön a java!
-Szia Kicsim!-ásít anya-Megint kórházban voltál?-kérdezi -Igen...-veszem le a cipőm -Mit mondtak meddig kell még járnod?Esetleg ennyire nagy a baj?-aggódik -Nincs baj csak...csak megfigyelés alatt tartanak biztos ami biztos!-bólintok -Huhh rendben de most nyomás aludni!Holnap iskola aztán ne hozz haza rossz jegyet!!-fenyít meg -Értettem...-sóhajtok-Jó éjt...-adok neki egy puszit majd bemegyek szobám menedékébe nyugovóra térni
|Wonho szemszöge| Unottan megyek az iskola felé JiHyevel szokásosan. -Szerinted a rózsaszín vagy a babarózsaszín áll jobban?-kérdezi de ez érdekel a legkevésbé Megkeseríti az életem.
De mit tehetnék?
-Wonho?-szólít mire hümmögve rá nézek-Szóval?-teszi karba a kezét -Ömm mi is volt a kérdés?-vonom fel a szemöldököm -Az hogy...-kezdi de a barátnői akik inkább a talpnyalói ide jönnek és visonganak meg egymás szavába vágnak -Állj!!-ordít JiHye-Mit beszéltek?!Egyszerre csak egy!!Megfájdul a fejem!!Tudjátok mennyi munka van ezzel a bőrrel?-legyezi arcát
Ezeket a beszólásokat már jól kezelem. Egyik fülemen be másikon ki.
-SoonYun...-lihegi az egyik -Mi van vele?!-fúj egy buborékot a rágójával JiHye -Nézd meg!!!-mutogat a lány hevesen mire oda nézek amerre mutat és eláll a lélegzetem...
A lánynak a kék árnyalatban úszó haja hullik egészen a dereka aljáig.Így kivívva minden tekintet.A hűvös szél finoman kap fürtjei köze és simogatja.Egyszerűen csodálatos.
-Wonho!!-üt meg JiHye mire párat pislogok és rá nézek -Miért bámultad?!-teszi csípőre kezeit -Mindenki HaYunt nézi...-veszem vissza jeges maszkom,nem akarom hogy balhé legyen ebből -És?!Ha mindenki levetkőzne te is megtennéd?!-vonja fel szemöldökét -JiHye nyugi...csak egy pillanatra néztem meg...-sóhajtok
Bár csak több óráig nézhetném...
-Chhh..-agyja a frappáns választ majd kicsit sem finoman belém kapaszkodik majd sietősre véve a formát megy befelé Mindenkit félre lök majd halad fel a lépcsőn egészen az osztály teremig ahol kicsapja az ajtót. -SoonYun...-köpi a szavakat és kimért léptekkel halad a lány padja felé majd rácsap az asztalra
Istenem...HaYun..miért nézel ki ilyen eszméletlenül?!
Sóhajtva megyek gyorsan oda hozzájuk mielőtt bántaná a lányt. -Mi ez a haj?!Hm??!-üvölti JiHye HaYun nyugodtan felemelte a fejét. És kivette a fülhallgatóját. -Miért nézel így ki?-akad ki JiHye -Hogy?!-kérdezi a lány -Miért?!!-lesz idegesebb a lány A lány csak értetlenül néz és már nyitná a száját de közbe avatkozom. -JiHye...gyere menjünk...-ragadom meg mire majdnem elesik de most HaYun biztonsága jobban érdekelt -Ezt miért csináltad?!-akad ki mikor leült a székébe és duzzogva néz rám -Mert egy ilyen szép arcnak nem szabad mérgesnek lennie...-hazudok
Már magamtól undorodtam de nem tudtam mit tenni.
-Ahhww szeretlek...-nyávog Én csak "mosolygok"rá.
Órán a szemeim akaratlanul is hátra akartak nézni ezzel is enyhítve a bennem levő vágyat ami most még erősebb. Észre se vettem hogy annyira koncentráltam arra hogy uraljam magam hogy a ceruzám ketté tört mire a tanár furán lejjebb csúsztatta a szemüveget. -Minden rendben van Shin úrfi?-kérdezi rekettes hangján a tanárnő aki mindig a vezeték nevűnkön hív,kivitelezést tanít -Igen Mrs Kim.-mosolygok -Akkor kérem koncentráljon a gallér szabásának csodálatos világába ne pedig a harcművészetébe,azt megköszönném!-fordul vissza a tábla felé ahol tovább rajzol Én sóhajtva veszek elő egy másik ceruzát és folytatom tovább.
Megszólal a csengő és már pakolnánk el mikor a tanár rikácsoló hangja újra bezengi a termet. -Egy kis figyelmet!!!Kérem!!-ordítja túl a hang zavart-Köszönöm...-mondja-Lesz házi dolgozatuk is szóval ne olyan sietősen!!!-Emeli fel a tollát és füzetét-Párokban fognak dolgozni...-kezdi és már mindenki megy akivel szeretne lenni megbeszélni hogy mi lesz,JiHye is így tett és belémkarolt-Nem nem!!Nem kívánság műsor!!-emeli fel a hangját mire mindenki egyszerre fejezi ki nem tetszését-Iskolában vagyunk azért vannak hogy tanuljanak nem pedig barátkozni!!!-mondja eme kedves mondatát-Hmm...nézzük...-nézi a füzetet és sorolja a párokat mikor végre meghallom a nevem-Shin Hoseok....és legyen...valami tehetséges hölgy...Ohh igen...-bólogat helyeslően-Cha HaYun...-csapja be a füzetet mikor beírt mindent-Két hetük van rá!Vázkatokat!Anyagokat!Terveket kérek!!Csak egyest és ötöst adok!Szóval így dolgozzanak!!!További szép napot!!-megy ki a teremből Hangzavar egyre nagyobb és nagyobb ahogy kifejezik a többiek a nem tetszésüket.
Nagyot nyelek és hátra fordulok. HaYun is ugyanolyan kétségbe esett fejez vág mint én. Rá nézek most JiHyere akinek a szemei dühben izzanak.
Mit tegyek? Mi lesz itt?
Nos ígéretemhez híven itt a karácsony előtti rész!☺️Még jelentkezem☺️❤️Remélem elnyeri tetszésetek és nem bánjátok a dupla részt!😋 Mindenkinek kellemes ünnepeket!!❤️❄️🎄
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.