A Long Time Ago | jikook [befejezett]

12.rész

Taehyung köszönt, majd egy szoros ölelésbe zárt engem.

-Taehyungie... -hangom enyhén remegett, ahogy köszöntöttem barátomat.

-Valami baj van? Furcsa vagy... -jegyzi meg Tae miután elengedte Jimint.

-Semmi fontos -rázza meg a fejét hamisan mosolyogva.

Taehyung furcsán méregette, majd azt javasolta, hogy menjenek el egy kávézóba, így el is indultak. Egy ideig egymás mellett sétáltak, de később Taehyung átvetette karját Jimin vállán, és így mentek el a Peaches 'n Cream nevű kávézóba.

Amint beléptek a krémszínű falak, a sötét bútorok, a kellemes illat és a lágy zene fogadta őket. Ez némileg megnyugtatta mindkét fiatalt, de Taehyungot nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy mégis mi történt legjobb barátjával és, hogy miért nem mond el neki semmit.

Leültek az egyik kétszemélyes asztalhoz, ami egy ablak mellett foglalt helyet. Kezükbe vettek egy-egy itallapot, és átnézték, hogy mit rendelhetnek. Pár perc múlva egy kedvesnek tűnő felszolgáló lép oda hozzájuk.

- Üdvözlöm önöket nálunk, esetleg már választottak? - mosolyog rájuk kedvesen.

- Nekem lesz egy...- kezdi Taehyung és egy utolsó pillantást vet a felsorolt italokra - vaníliás-barackos forrócsoki.

A lány feljegyezte amit Taehyung mondott aztán pedig felém fordult. Én viszont csak pislogtam párat, majd rekedtes hangon megszólaltam.

-Én nem szeretnék semmit, köszönöm...

-Na ne szórakozz! -vág bele Taehyung- neki is ugyan az lesz, mint amit én kértem. Köszönjük.

Beletörődve sóhajtottam. Tudtam, hogy értelmetlen lenne vitába szállni barátommal. Miután a lány elment, Taehyung két kezét az asztalra rakta és előrehajolt, amíg már csak pár centiméter választott el minket. Pislogás nélkül bámult a meglepődöttséget sugárzó szemeimbe. Hosszú másodpercek után végre megszólalt.

-Ez így nincs rendben - rázza a fejét.

-Mire gondolsz?

-Arra, hogy szomorú vagy és nem mondod el, miért -csattant fel idegesen Tae.

Nem mondtam neki semmit.

-Van egy ötletem, Chim! Ez után elmegyünk a plázába, és teszek róla, hogy boldog legyél! -lelkesedett.

3.személy szemszöge

Jimin és Taehyung immár Seoul legnagyobb bevásárlóközpontjának boltjai között nézelődtek.

-Oh, meg is van! Először be fogjuk festeni a hajad! -fogja meg az alacsonyabb csuklóját Tae és választ sem várva viszi az újonnan felfedezett fodrászszalon felé.

Ahogy beértek Taehyung szemei felcsillantak.

-Már tudom is, hogy milyen színű lesz a hajad!

-A-azt is te fogod eldönteni? - ha ebben is Taehyung dönt, abból semmi jó nem lesz Jimin szerint.-Jajj, ne aggódj már. Csak bízz bennem. Most pedig ülj le.

Jimin kissé bizonytalanul, de helyet foglalt az egyik széken.

-Hoseok! Pont jókor dolgozol! Most van időd egy gyors hajfestésre, igaz? Remek, Chimnek kellene rózsaszínre -hadarja el Taehyung.

-Most pont van egy kis időm -mosolyodik el.

-Hali, Jimin -megy oda Hoseok az említetthez.

-Te itt dolgozol? -kérdezi meglepetten Jimin.

-Aha -bólogat.

-Akkor rózsaszín, igaz?

Körülbelül 40 perc múlva végeztek, és amit Jimin látott, az enyhén ledöbbentette. Sokkal jobban nézett ki, mint hajfestés előtt -ezt tanúsította Taehyung is. Miután elmentek a fodrászatból, rengeteg ruhás üzletet bejártak és persze ettek is. Mikor végeztek, Jimin szinte tejesen megújulva indult haza. És talán egy kicsit boldogabban is.