10.rész

1.1K 86 9
                                    

Hogy... mi...? Sz-szakít... velem? 

-D-de... mi-miért? -látásomat máris eltompították a könnyeim. -Csináltam v-va-valamit? Megváltozok, es-esküszöm... T-túl csúnya vagyok? Vagy kövér? V-vagy idegesítő? El-elmehetek plasztikai sebészhez, vagy... vagy ha kell, akkor nem e-eszek... csak kérlek... kérlek ne hagyj el... -dadogom. Nem tudtam visszafogni a könnyeimet. Teljes testemben remegtem.

-Tudod, Jimin, ez nem a te hibád. Vagyis de, teljes mértékben a te hibád. Már az elejétől kezdve nem éreztem semmit irántad, érted, SEMMIT! Csak eljátszottam, hogy aztán TELJESEN ÖSSZETÖRJELEK. Tudod miért? Azért, mert OTTHAGYTÁL, RÉMLIK?! Én is pont ugyan így éreztem, mint most te! Kihasználva, megalázva és átverve! -kiabál velem, de hangja csak halk suttogásként ér el hozzám.

 Azt is csak később fogom fel és veszem észre, hogy egyedül maradtam. Se Jungkook, se kocsi. Csak én és az éjszaka csendjét megtörő zokogásom. Fél óra álldogálás után úgy döntöttem, hogy ideje lenne mennem, szóval lassú, vontatott léptekkel elkezdtem lefelé menni az ösvényen. Ki gondolta volna, hogy ez fog kisülni ebből a napból? Pedig milyen jónak indult...

3.személy szemszöge

Jimin teljesen összetörve sétált az út mentén, feltehetőleg a háza felé, amíg meg nem pillantott egy elsőre elegánsnak tűnő bárt, melyből hangos zene szűrődött ki. Mivel nem volt mit veszítenie, elindult befelé. Még írt egy gyors SMS-t az anyjának, melyben leírta, hogy ma nem alszik otthon, és kikapcsolta a telefonját. Amilyen színvonalasnak nézett ki kívülről a szórakozóhely, olyan lepukkant volt belülről. Székekről, fotelekről félig lefolyó emberek tömkelege, zenére vonagló emberek sokasága; pont az, amire most szüksége volt a csalódott fiúnak. Leült a pulthoz, ahol egy magas, szőke szemüveges férfi szólította meg.

-Hé, te! Mit keresel itt? Nem vagy te túl fiatal? -mély hangja épphogy hallatszódott a zene miatt. 

-Nem, nem vagyok. Csak... adj valami rohadt erős piát, oké?

-Hány éves vagy? a férfi kitartóan nem akart italt adni Jiminnek, aki kezdett türelmetlenné válni. 

-Éppen elég idős ahhoz, hogy megigyak egy kibaszott alkoholos italt! -csattant fel a fiú -Most pedig adj valamit kurva gyorsan, mert szerintem nem azért fizetnek, hogy megvond az italt egy vendégtől! Igazam van? -teszi hozzá gúnyosan Jimin.

A pultos sóhajt, majd egy pohárba tölt valamit. Jimint cseppet sem érdekli, hogy mi az, amíg a sárga földig ihatja vele magát. Mikor elé rakja az italt, egyből megissza. Egy kicsit köhög utána, de rögtön kiált a következőért és a következőért, egészen addig, amíg elvesztette a számolást. 

-Mégh! -csapja el a pultra a poharat.

-Szerintem elég lesz már, nem gondolod? -kérdezi bizonytalan hangon a férfi, aki kezd aggódni Jiminért.

-NEMH! Khell mégh, úgy -Jimin mondata közben csuklik egyet- hogy adjálh, de gyorsanh! -emeli fel mutató ujját a fiú. 

-Namjoon! -kiabál valaki hátulról.

-Hála az égnek -morogja a pultos. 

-Gyere már egy kicsit, Yoongs. Itt van egy fiú, aki holtrészegre itta magát, és még mindig nem akarja abbahagyni -mutat a pulton fetrengő Jiminre.

-Én nem ish vagyok ré...szegh -röhög fel Jimin a semmin. 

-Meg is mu-mutatom -lábra állt, de azonnal a földre esett.

-Édes istenem...mi a faszt csináltál magaddal, Jimin? -mondta Yoongi miután kijött a pultból, hogy felsegítse részeg barátját.

-Te ismered őt? Hány éves? -kérdezi Namjoon Yoongit.

-17. Most először látom részegnek... vagyis, most először látom inni egyáltalán. 

-Arra rájöttem... kezdj vele valamit, kérlek -kérlelő szemekkel néz Namjoon Yoongira.

-Oh, bassza meg! Gyerünk, Jimin, álljunk fel szépen, és menjünk ki innen. 

-Háth te megh...?-Kussolj, és mozogj már! -mordul rá Yoongi.

-Vadmacskahh vagy, ugye? Rosszh kismaca -nevet még mindig Jimin.

-Mi a szar az a kismaca? -kérdezi magától Yoongi, miközben végre sikerült magára raknia barátját.

Hosszas próbálkozások árán, de végül kijutottak a friss levegőre, majd nehezen, de Yoongi autójához is. Berakta Jimint az anyós ülésre, ő maga pedig a vezető ülésbe ült. Elindította a motort, majd a saját háza felé kezdett vezetni. Gyanította, hogy Jimin nem akarja, hogy a szülei arra keljenek fel, hogy levernek valamit, vagy esetleg arra, hogy azt kiabálja, hogy 'kismaca'. Már majdnem megérkeztek, mikor Jimin oldalra dőlt és lehányta Yoongi combját, egyben a váltót is. 

-Most komolyan? -kiáltott fel az idősebb -Még 3 kibaszott percet nem bírtál volna ki? Isteneeem... 

És tényleg, három perc múlva meg is érkeztek. Yoongi beküszködte Jimint a házba, ahol megmosta a fogát és letakarította a fejét. Adott rá pár ruhát, aztán pedig lefektette aludni. Miután Jimin békésen aludt, Yoongi kiment, és megpróbálta kitakarítani a hányást az ülésről és a váltóról. Szerencsére, nagyjából sikerült neki. Bement, letusolt majd ő is elment lefeküdni, miután odakészített egy pohár vizet, pár fájdalomcsillapítót és a szemüvegét Jimin mellé.

A Long Time Ago | jikook [befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora