7.rész

1.3K 93 10
                                    

-Köszönöm, hogy eljöttél, Ggukkie -mosolyogtam rá az ajtóból.

-Ugyan Jimin, bármikor. Viszlát Mr Park, szia Jihyun -köszönt el családomtól, akik idő közben megérkeztek.

Még intett egyet, majd eltűnt az utcán. Idióta vigyorral arcomon mentem vissza a házba, és a kérdő tekinteteket figyelembe sem véve mentem fel a szobámba. Ledobtam magam az ágyra, majd kezembe vettem a telefonom. Találtam Pinteresten egy képet, amit kedvem lett lerajzolni, szóval a délután folyamán azt csináltam.

Este elmentem tusolni, megvacsoráztam, beszélgettem kicsit apával és Jihyunnal aztán leültem a TV elé valami eszetlen baromságot nézni. Miután kellőképpen lebutítottam magam jó éjszakát kívántam mindenkinek, és visszamentem a szobába.


A reggelem szokásosan telt, semmi érdekes nem történt. Elkészültem, anya elvitt engem és Jihyunt az iskolába. Bementem az épületbe, ahol senki nem vett észre. Az osztályterem felé haladva összetalálkoztam Jungkookkal, szóval együtt mentünk az óránkra.

-Hé! Te ott, a csíkos pulcsiban! -kiabálta mögülünk egy srác. Oh, ő az osztálytársam. Érdeklő pillantással tekintettem felé.

-Jimin, ugye? -kérdezi aranyosan oldalra billentve felét.

-Igen, te pedig?

-Taehyung vagyok, de szólíts csak Taehyungnak vagy Taenak vagy aminek akarsz -hát, nem túl nagy észlény, pedig jómagam sem vagyok valami okos. Viszont egész szimpatikus. Eddig azt hittem, ugyan olyan bunkó, mint a többiek, de egyelőre nem tűnik annak.

-Én meg Jungkook vagyok... - motyogja a mellettem álló fiú. Úgy látszik, Taehyung nem vette észre.

-Mit akarsz? -szólal meg valamivel hangosabban és mogorvábban.

-Mi? - értetlenkedik a másik -Jaaa, el is felejtettem -mint mondtam; nem túl nagy észlény. -A tanárnő mondta, hogy adjam ezt oda neked -nyújt felém egy lapot.

Elvettem tőle, majd áttanulmányoztam. Egy felkérés, hogy csatlakozzak valamelyik klubhoz. Annyira unom már, félévente megkapom ezt, de nem értik meg, hogy nem fogok csatlakozni egyikhez sem.

-Mi az, mi az? - kíváncsiskodik Taehyung. Miért érdekli? -Csak még egy kérelem, hogy csatlakozzak valamelyik hülye klubhoz. Nem képesek felfogni, hogy eszem ágában sincs jelentkezni semelyikbe.

-Miért nem? Én is benne vagyok a tánc klubban. Miért nem jössz te is? -mosolya erősen emlékeztet egy téglalapra. Furcsa... de egyben aranyos is.

-Nem tudok táncolni.

-Én sem -rántja meg a vállát.

-Ha mindketten ott vagyunk, legalább közösen nem tudunk. ChimChim~ kérlek~ -könyörög.

Úgy érzem, Jungkook kezd egyre frusztráltabb lenni. Vajon mi baja lehet?

-Még nem is ismersz, miért olyan fontos, hogy elmenjek veled? -kérdezem, a helyzetet kicsit sem értve.

-Mert csak. Fogadjunk. Ha ma eljössz, és nem tetszik, megteszek neked bármit. Ha viszont tetszik, akkor el kell járnod velem. Na?

-Jól van, legyen - sóhajtok lemondóan.

-Remek -csapja össze a tenyereit. -Majd találkozunk. Sziasztok! -int, és el is tűnik a továbbra is zajos folyosón.

-Végre... -sziszegi Kook.

-Gyere, menjünk -fogom meg csuklóját, és kezdem el magam után húzni.

-Nem hiszem el, hogy tényleg elmész azzal a Taehuyng gyerekkel.

-Hát, én sem. De nem tűnt rossz arcnak, plusz úgy sem csinálnék semmi érdekeset.

-...velem is -valamit morgott Jungkook az orra alatt, de nem értettem belőle semmit.

-Tessék? Tudod, kicsit süket vagyok.

-Semmi -mondja sértődötten.

Elszomorodtam. Most mi baja lehet?


-Készen állsz, ChimChim? -szorítja meg kezemet izgatottan Taehyung.

-Van olyan opció, hogy nem? -fáradt mosoly követi kérdésemet.

-Nincs -pimasz vigyor ül ajkain, majd beránt a terembe.

-HELÓ EMBEREK! -kiáltja el magát, amint beléptünk.

-SZIA TAEHYUNGIE! -egy vörös hajú fiú rohant oda, és ölelte át Taet. Egy hasonló értelmiségi? De jó...

-Oooh, ki a barátod? -kérdezi rám mutatva

-Én Hoseok vagyok, a barátaimnak csak Hope.

-A nevem Park Jimin, örülök a találkozásnak -nyújtom felé a karom, egyféle kézrázást várva, ehelyett ő egy szoros ölelésbe zár engem is. Hát oké.

-Nem sokára kezdhetjük szerintem a foglalkozást. Taemin szólt, hogy késni fog. ADDIG TI PEDIG -tekint Hoseok a háta mögé- mutatkozzatok be Jiminnek.

-Yo! Jackson vagyok, ő Mark, BamBam és Yugyeom.

Egyesével köszöntek, aztán pedig elkezdünk bemelegíteni. Először Hope megmutatott pár mozdulatot, amit utánoznom kellett. Ez után egy rövid koreográfiát kellett elismételnem. A foglalkozás felénél tarthattunk, amikor bejött az a bizonyos Taemin -legalább is gondolom, hogy ő. Később bemutatkoztunk egymásnak, és igen, ő Taemin. Igazából mindenkit kedvesnek találtam.

-Na? Hogy tetszett? -érdeklődött Tae mikor végeztünk.

-Elment - motyogom. Nem akarom bevallani, hogy igaza volt.

-Hah! Megmondtam! -ölti ki rám a nyelvét -Ez azt jelenti, hogy el kell járnod.

-Hé! Nem mondtam, hogy tetszett! Nem fogok eljárni.

-Jiminie? Milyen volt az első alkalmad? -jön oda hozzám Taemin. Sóhajtottam egyet.

-Jó volt. Igazából először nem akartam eljönni, de Tae rászedett.

-Ahhw, ChimChim~ -ölel meg hátulról Taehyung.

-Hm? Mi az? -vonom össze szemöldököm.

-Tae-nak hívtál. Ez olyan cuki~ -ölel szorosabban.

-Mindegy... szerintem mi megyünk. Sziasztok, srácok! -köszönünk el mindketten a többiektől, és megyünk ki a most már csendes folyosóra.

Hat óra van, szóval nem is számítottam másra. Amikor kiértünk, a kapunál megláttunk egy magas alakot állni. Ahogy meghallott minket, egyből hátra fordult, és gyors tempóban felénk kezdett sétálni. Amikor elég közel ért hozzák, felismertem az arcát.

-Jungkook?

-Végre már! Itt várok már nem tudom mióta! -mondja egy kevés idegességgel hangjában, és kihúz Tae karjai alól, hogy maga mellé állítson.

-Hazakísérlek -jelenti ki ellenvetést nem tűrő hangon.

-Hé! Én is menni aka- -szólal meg Taehyung.

-Nem! -szakítja félbe Jungkook, mielőtt még a másik végig tudta volna mondani.

'Miért ne jöhetne?' kérdezem magamban összezavarodva.

-Mert nem akarom -mondja nekem egy már sokkal kedvesebb hanglejtéssel. Hallja a gondolataimat?

-Nem tetszik, ahogy rád néz -suttogja fülembe, ezzel elérve, hogy a halvány pír újra elfoglalja helyét az arcomon.

-Ne-nem gond, Tae?

-Nem -vigyorog ránk, majd heves integetést követve elindul balra, mi pedig jobbra.

A Long Time Ago | jikook [befejezett]Where stories live. Discover now