-Szereti.
-Ezt, hogy érted?-Jimin anyukája teljesen lesokkolódott. Üres tekintettel bámul ránk.-Ezt tényleg társaságban kellett elmondanotok? Hát nem tisztelitek ti a családot?
-A család neve ettől nem sérül drágám. Nincs itt olyan személy aki szétkürtölné a közösségben ezt a kis összetűzést...-Nem értettem, hogy miért érdekli őket a közösség mikor valami sokkal fontosabb dologról kellett volna beszélnünk.
-Szeretném megkérni a vendégeket, hogy távozzanak. A férjem és én négyszemközt szeretnénk beszélni a fiunkkal.-Miután ezt meghallottam aggódó tekintettel Jiminre néztem, aki gyengéden magához húzott.
-Az utca végében van egy kávézó. Ott várjatok Ji-vel.-Suttogta a fülembe lágy hangon amitől csak még inkább nem akartam ott hagyni.
-Rendben, szeretlek...-Suttogtam neki vissza miközben szorosan magamhoz szorítottam.
-Én is szeretlek.-Felelte mikor nagy nehezen elengedtük egymást.
Nagyon rossz volt otthagyni egyedül Jimint. De tudtam, hogy ezt neki kell egyedül megbeszélnie a szüleivel, legfőképpen pedig az anyukájával.
-Most miért kellett eljönnünk? Olyan érzelmes jelenet volt!-Szólalt meg Ji Song miközben kiléptünk a házból.
-Szerinted Jimin mit mondott pár hónapja az apjának?-Kérdeztem rá nézve a mellettem sétáló lányra.
Itt már teljesen elfelejtettem, hogy flörtölt Jiminnel és meg is bocsátottam neki.
-Hát nem egyértelmű?! Azt mondta neki, hogy szerelmes beléd! Jajj, olyan édes szerelmi történetetek van, még egy doramába is bele illenétek!-Kiáltott fel Ji Song vigyorogva mire én is elmosolyodtam azon amit mondott.
-Ha szerinted ilyen édes a szerelmi történetünk akkor minek flörtöltél Jiminnel?-Már nem bírtam ki, hogy ne tegyem fel ezt a kérdést neki.
-Azért flörtöltem vele, hogy féltékeny legyél! Azt hiszem, hogy itt az ideje elmondanom neked az igazat:-Itt megállt és komoly tekintettel nézett bele a szemeimbe-Én vagyok az első számú Jikook shipper!-Őszinte leszek, el sem akartam hinni amit mondott.
Tényleg direkt féltékennyé akart tenni? Ki ez a lány?
-Te most viccelsz velem?-Kínomban felnevettem mert fogalmam sem volt, hogy-hogy tudnám normálisan lereagálni a helyzetet.
-Megsértesz azzal, hogy ezt viccnek gondolod. Már nagyon rég óta követlek titeket, csak direkt nem szóltam erről az "apró" kis dologról nektek. Szerettem volna megnézni a dolgok alakulását.-Felelte tovább indulva az utcában.
-Szóval te egy Jikook shipper vagy? Mi az a shipper?-Kérdeztem felvont szemöldökkel mire elnevette magát.
-Te komolyan nem tudod, hogy mi az a shipper? Egyáltalán a BTS-be tartozol?
-Tényleg nem tudom, hogy mit jelent. Azt tudom, hogy a Jikook mit jelent-Itt elmosolyodtam.-de a shipper szót még nem láttam.
-Hát röviden azt jelenti, hogy úgy gondoljuk, hogy ti ketten együtt vagytok. Videók meg ilyenek alapján.
-Oké, most már értem. Viszont eddig nem is voltunk együtt... vagyis Jimin már érzett valamit irántam...
-Ugyan Jungkook, látszott azért rajtad is! De nem kell félned, én megőrzöm a titkotokat. A számon lakat van.-Szakított félbe a megnyugtató mondataival.
-Köszönöm. És azt is, hogy segítesz Jiminnek.-Feleltem mikor az utca sarkához értünk és megpillantottam azt a kávézót amit Jimin mondott.-Jimin vajon mit beszél velük még mindig?-Igazából nem telt el túl sok idő azóta amióta kijöttünk a házból, de én túlságosan is ideges voltam miatta.
YOU ARE READING
Valamit érzek... (JIKOOK)
FanfictionMinden akkor kezdődött mikor kaptunk egy hónap szünetet mind a heten. És éppen ezért úgy döntöttünk elutazunk Hawaii-ra. Sosem volt számomra közömbös Jimin, de a nyaralás alatt valami megváltozott. Valamit érzek...