Sztár a pácban

A Koncert

Ariana szemszöge

Várakozás. Ezzel tudnám jellemezni azt az időt miután Maxon elment. Aprilék csak bő fél óra múlva érkeztek meg addig pedig mindenféle kérdéssel árasztottam a biztonsági őrt. Mondjuk lehet nem az volt a legszerencsésebb kérdésem, hogy miért lett a rendnek az őre...

Miután anyáék eljöttek értem és kifizették a váltságdíjat egész végig hallgathattam, hogy mennyire felelőtlen vagyok és életem végéig szobafogságban leszek. Csak sajnos azzal nem számoltam, hogy April szerzett jegyeket arra a koncertre és nekem kellett vele menni nehogy egyedül mászkáljon.

Így történt, hogy ott álltam a Santa Monica Piernél fekete rövidnadrágban és kék polóban. Még sosem jártam Kaliforniában ezért a koncert kezdetéig "felfedeztem" a várost April legnagyobb ellenkezésére.

- Muszáj nekem is bemennem?-kapaszkodtam egy korlátba; nővérem pedig megpróbált leráncigálni onnan.

- Igen és csak ezt az egy dolgot kérem. Lehet, hogy Maxon Knight nálunk aludt bár nem tudtunk róla, de ez az első koncert amire tudtam jegyet venni és örülnék neki ha a kedvenc húgommal vehetnék részt rajta.

- April, én vagyok az egyetlen húgod. Viszont nagyon köszönöm amiért gondoltál rám; legalább megcsodálhattam pár dolgot. Courtneynak például vettem egy polót amin a Santa Monica Pier van esti kivilágításban.-meséltem mosolyogva.

- Értem, de most ha nem bánnád mennünk kéne; az első sorban akarok állni ha ennyit utaztam már.-indult meg célirányosan maga után húzva.

[...]

A nővérem egy tank. Úgy törte az utat hogy egy percig kételkedtem abban testvérek vagyunk-e. Lehet nekem is többet kellene járnom vele a leárazásokra. Mondjuk New York nagy város; persze hogy sokan laknak benne é ami sok embert is jelent. Nagyon sokat.

Egyet pislogtam és már ott is találtam magunkat az első sorban. Azért az is közrejátszott, hogy közben valaki megharapta a könyököm (?) és volt aki "véletlen" rám öntötte a pohara negyedének tartalmát. Elhatároztam; soha többet nem rángathat el senki egyetlen buliba sem!

- Szerinted észrevesz minket?

- Maxon? Nem hiszem; úgy elfelejtett minket, mint a pinty. Egyáltalán tudja, hogy egy hétig nálunk lakott? Szerintem arra sem emlékszik.-meséltem elméletemet.

A következő pillanatban feljött a színpadra egy...csirke ami pont olyan volt, mint Conchita. Komolyan kezdtem halucinálni.

- Mondd, csak én látok rosszul vagy az ott tényleg egy tyúk?-mutatott April ujjávál az említett állat felé.

- Szóval te is látod? Ha az amire gondolok akkor ez a csirke az esti buliból van. Ne kérdezd honnan szerezte! A pult alatt találtam rá Cocnhitával a kezében.

- Conchita?-kezdett el nevetni.

- Igen, csak akkor még nem volt a nyakán kék szalag. Vajon tudja, hogy nőstény?

Már nem tudott válaszolni mivel elkezdődött egy dallam és mindenki hangos üdvrivalgásban tört ki ami egyet jelentett; Maxon a színpadon állt.

Oda néztem és valóban ott énekelt a dallamra egy kék farmernadrágban és zöld polóban. Mindenki sikított és hangosan énekelte a zene szövegét én meg álltam, mint szobanövény a sarokban. Még nem is lett volna olyan nagy baj ha nem nyomnak neki a korlátnak én pedig nem nyomorgok a sok ember között. Mint egy lazacparti, April meg ugrált a tömeggel egyszerre.

A következő pillanatban észrevettem, hogy kikötödőtt a cipőfüzőm ezért lehajoltam, hogy beköthessem. Hirtelen csak annyit érzékeltem, hogy elkezdenek eltűnni körülöttem az emberek. Nem mertem felnézni, de muszáj volt és akkor észrevettem. Azért állt el mindenki, mert Maxon lejött a színpadról, és egyenesen felém tartott. Megfagyott ereimben a vér és nem tudtam megmozdulni. Csak álltam ott némán ő pedig felém haladt egyre csak közelebb és közelebb. Az nem lehetett, hogy ennyi ember közül észre vett.

Megállt előttem pár centire én pedig csak néztem rá és gondolatban azon imádkoztam nehogy elsírjam magam amiért ennyi ember néz.

- Helló Ariana!-köszöntött mosolyogva. - Rég találkoztunk, nemde?-méregetett jókedvűen.

- Ja, de látom már nem vagy annyira az alkohol hatása alatt.-tettem karba kezeimet.

- Na jó én ezt nem bírom!-csattant fel dühösen. - Lehet nem ez a legjobb alkalom, de nem bírom már tovább magamban tartani. Amikor előszőr megláttalak tiszta kosz voltál és alig lehetett rádismerni; másnap pedig azt hittem még nem is találkoztunk. Aztán telt az idő egyre többet tudtam meg rólad és kezdtelek megkedvelni. Ott volt például a vidámpark; amikor fent ragadtunk az óriáskeréken. Majd eltelt egy hét és te el akartál szökni abba a buliba, de én veled mentem. Láttam mennyire egy hullámhosszon vagytok Brendonnal és meg elmentem és ittam. Sokat. Aztán bevittek minket a rendőrségre. Te megharagudtál rám én pedig magamba roskadtam. Majd jöttek értem és kifizették a váltságdíjat téged pedig ott hagytalak és bűntudatom volt. Aztán a repülőn ülve rájöttem amit nem mertem eddig magamnak bevallani, hogy szeretlek.-ejtette ki száján az utolsó mondatot én pedig megéreztem azokat a bizonyos pillangókat.

Nem vártam meg, hogy bármit is mondjom hanem magamhoz húztam és megcsókoltam; éreztem, hogy meglepődött majd mosolyogva, de viszonozta a csókot.