Várj meg! (LASSAN FRISSÜL)

12.

Elkerekedett szemekkel bámultam a féloldalas mosolyra húzott ajkú fiúra. Mogyoróbarna hajának göndör tincsei pimasz göndörséggel játszadoztak a napfénnyel, megpróbálva úgy kunkorodni, hogy minél selymesebbnek tűnkejek. A két szeméről, amikkel akkor is arcomat fürkészte, egy barlang jutott eszembe. Egyrészt mert olyan mélyek, hogy akárhányszor belenézek, félelem lesz urrá testemben egy kellemes bizsergéssel karöltve mert talán a kelleténél jobban is elveszhetek bennük. Másrészt amikor világosak, olyanok mintha a moha zöldje és egy kellemesen meleg, trópusi hőségbe illő barna keverednének addig a pontig amíg éppen csak meg lehet őket különböztetni egymástől. Harmadrészt amikor elsötétednek ezek a korongok, olyan mintha az éjszaka leple alatti titkos találkozókókon elhangzott mondatok fizikai formáinak árnyékai vetülnének fel merészen ennek a mélybarna barlang falának repedésekkel tarkított síkjára, a meg-megtoppanó parázs kellemes félhomályában. A bőre, hát, bár nekem lenne ilyen tiszta és hibátlan. Egyszerűen vonza a tekintetet és árasztja magából a kellemesen fűszeres és leginkább otthon illatot. Megrázva a fejem kinyitottam a szám, hogy előrukkoljak valamiféle válasszal a feklett kérdésre, de nem volt valami egyszerű.

Eléggé kiléptem a konfortzónámból már azzal is, hogy egyáltalán ennyi ideig beszélgessek valakivel az nélkül, hogy olyannyira felidegesítem, hogy agyhugykövesedés gyanújával kórházba kell szálítani egy tehetetlem dühkitörése okozta balaset miatt ami a szemtelenségem miatt ment végbe. Egy kissebb csodának volt betudható az is, hogy még nem ugrottak fel mindketten Aaliyah kerekesszékére és száguldottak el fénysebességre kapcsolva.

Amikor elhatároztam, hogy figyelmeztetem Shawnt, miszerint ez nem jó ötlet mivel képes vagyok elképesztően kiakasztóan viselkedni valamilyen nyilvános helyen, Louis robogott be a szobába , majd konstatálva, hogy hárman ülünk Aaliyah ágyán, szó nélkül odajött és feldobva magát a takaróta csatlakozott hozzánk.

-Hali ribik! Miről dumcsizunk? - kérdezte elvékonyított hangon miközben úgy tett mintha hátra dobná a nem létező haját. Mindenkiből egyből előbukkant a nevetés és Aaliyah ismét fekvő pózba került mert annyira röhögött, hogy kicsúszott alóla a keze amin támaszkodott, úgyhogy eldőlt mint egy zsák.

-Csá tesó - fogott vele kezet Shawn miután kifújta magát - épp várjuk Flóra válaszát arra, hogy van-e ke....

- Oké, igazából nem érdekel - szakította félbe Shawnt Louis . HÁLA AZ ÉGNEK. - csak azért jöttem mert van 10 percem, hogy kijöjjenek a labor eredmények egy páciensemnél és addig el akarok újságolni Flóránam valamit - mondta ki a srácc körítés nélkül. A maga stílusával egészen szórakoztató volt ahogy bevallotta igazi szandékait.

- Hajrá. Iszom szavaid. - intettem felé, jelezve, hogy kezdjen bele mert sikeresen kiharcolta a kíváncsiságom. Ezek után bizalmasan felé hajoltam és megtámasztottam a fejem a kezemen amit a térdemre raktam. Elég kényelmetlen volt, de legalább meg lett a lelkizős hangulat a kis szobában.

- Megkérdeztem Harryt, hogy mit szólna ahoz ha bejönne hozzám majd 24.-én és teljesen bezsongott - magyarázta totálisan kivirulva - már meg is tervezte az egészet meg minden - mondta hitetlenül elnevetve magát.

- Komolyan? Ez baromi aranyos tőle! Jajj, Lou úgy örülök, hogy tetszett neki az ötletem - ecseteltem, majd mint akinek hirtelen eszébe jutott valami fontos, elharaptam a mondat végét és nagy levegővétellel kezdtem bele az ujjabb adag szövegelésbe - Ha tényleg behozod, akkor muszály lesz bemutatnod nekem! Hallod, Dr.Úr? Add a kisujj becsszavad vagy mi a jó isten - nyújtottam felé a saját kisujjám. Ő röhögve fogadta lelkesedésem és rázta meg a saját ujjával az enyémet. A két Mendes a háttérben figyeltek és néha-néha felnevettek, de nem tettem hozzá tartalmilag semmit a beszélgetés minőségének javításához.

Ameddig nem távozott, addig kifejtette, hogy milyen ajándékot vett már szíve választottjának és hasonló apróságok. Jól esett, hogy gondolt rám és megosztotta velem ezeket a dolhokat. Viszont az kifejezetten frusztráló volt, hogy sem Aaliyah sem Shawn nem szólt egy szót sem, csak figyeltek minket. Miután bezáródott mögötte az ajtó visszavezettem tekintetem a két szobában tartózkodó személyre és arcukat kezdtem fürkészni. A kínos csend kellemetlenül tapadt ránk, mint egy vizes ruha siető gazdájára egy kissebb nyári záporban.

- Most írt a futár, hogy menjek le a kajáért - szakította meg a némaságot Shawn hangja. Olyan hirtelen szólalt meg, hogy egy kissebbet ugrottam és kezemet a szívemre rakva nyugtattam magam a kissebb szívfasz miatt ami rámtört. Annyira beleéltem magam az alakításba, hogy még a szemüvegem is leesett a takaróra, hirtelen nyúltam utánna ezért elértem, hogy továbbrepüljön a földre. Egy tehetetlen sóhaj kíséretében leengedtem a vállam és azon gondolkoztam, hogyan lehetek ekkora szerencsétlen, amikor Shawn hanyagul lehajolt a padlón heverő tárgyért és a két szárát precízen kihajtva óvatosan orromra helyezte azt. Kicsit berogyasztotta a térdeit és le is görnyedt, hogy egy szintben legyünk és úgy méregetett szakértőnek tűnő pillantásokkal. Riadt tekintetemből sugárzott a megilletődöttség, de erőt vettem magamon és egy sunyi gondolat keretében kinyújtottam rá a nyelvem. Ezt figyelmen kívül hagyva még egyszer lágyan megigazította rajtam, majd  egy elégedett mosoly kíséretében úgy vette vissza kezeit, hogy közben végigkarcolt az ujjbegyeivel arcomon, követve a szeplők vonalát, majd egy pillanat alatt felegyenesedett és elhagyta a helységet.

A becsapódó ajtóra meredve próbáltam magyarázatot találni az előbbire, de viszonylag hamar feladtam mert elég furán nézne ki ha még mindig az ajtót bámulnám amikor visszaér a kajával. Sóhajtva néztem félre , de akkor belekerült a látómezőmbe a kifejezetten kíváncsi tekintetű Aaliya, aki némán, csupán a szemeivel kérlelt, hogy agyjak valami magyarázatot. Nevetve vontam vállat. Fogalmam sincs mi volt ez a cselekménysorozat   a bátyja részéről. És a sajátomról sem tudok semmit mondani. Végülis Mendes és Én csak két idegen vagyunk. Amint kikerülünk Aaliyahval a kórházból, csak egy olyan emlék leszünk a másiknak amit az olyan zenék amiket már akkor elfelejtessz mielőtta végére érnél. Egyszer ki fog sétálni az életemből pont úgy ahogyan én az övéből. Miért zavar ez ennyire? Nem tudom. De ha eljön az a pillanat amikor majd átlépi az életem küszöbét, biztosan utánna kiáltok majd, hogy Várj meg!
  

Sziahellomizu🍊 nem a legjobb de most ez van😂 kárpótlásul így hét közben, mivel az előző is rövid lett🙄
Fejeld meg a csillagocskát✨🕺💃💕