A titkok lánya

3.rész

-Mi a franc?

Amint kiértem megcsapott a téli hideg. A hópelyhek lassan hullodtak le a földre, az ablakokon jégvirágok díszelegtek és a lehelletem szinte megfagyott. Kezeimmel próbáltam óvni magamat a hidegtől.
-Ugye. Júliusban hó. Ilyet sem láttam még.-nézett körbe Nina, majd tüsszentett egyett.
-Gyere be. Nehogy megfázz itt nekem.-mondtam, majd bevezettem és befektettem az ágyába.-Maradj itt. Én körülnézek kint!
Kiléptem az ajtón, majd végignéztem az udvaron.Az udvaron és a házak teraszán rengeteg diák sorakozott, akik mind nagy csodálkozással nézték a Júliusi hóesést. Az egyik teraszon megpillantottam Lucast, amint éppen engem fikszíroz.
Ne nézzen így rám! Mintha az én hibám lenne a hóesés!
Ekkor azonban valami szöget ütött a fejembe. Elindultam ugyanahhoz a padhoz, mint ahol tegnap Lucas társoságában rajzolgattam. Amint odaértem, szó szerint ledöbbentem.
Ez a hely pontosan ugyan úgy néz ki mint ahogy lerajzoltam. Ez hogy a francba lehet?!!!
Visszaszaldatam a házba, már amennyire tudtam szaladni. A hó lassan térdig ért, ennek következében eléggé fáztam, mivel a pizsamám egy póló és egy rövidnadrág volt. Amikor sikeresen visszaértem a házhoz, szinte mindenki engem nézett. A lányt, aki olyan hülye volt, hogy csak egy táj kedvéért, rövidnadrágban, térdig érő hóbam gázolva elsétált egy padig.
Ha eddig nem tartottak furcsának, mostmár biztos.
Beléptem a házba, ahol csak annyit láttam hogy Nina alszik az ágyon és horkol.
Erre hogy nem ébredtem fel éjjel? Mint egy jegesmedve XD.
Kutatni keztem és végül megtaláltam a tegnapi rajzomat. Kerestem azt a kis részletet ami külömbözik a vaóságban látott mai tájtól, de egyszerűen nem volt. A legapróbb részletig, ugyanolyan volt.
Ez mégis hogy lehet?! Kezdek megőrülni.
Letettem a polcra a rajzot, majd elterültem az ágyamon.
Csak remélni tudom, hogy nem fogok ennél jobban bedilizni.

Azonban a fejemben megint megszólalt, a már ismerős hang: nem vagy bolond. Csak vetítő.
Ez mégis mit jelent?!
Azt, hogy ha lerajzolsz valamit és nagyon akarod hogy megtörténjen a rajz, akkor valóraválik. Kivetíted az akaratodat.
Oké.....el kell mennem egy dilidokihoz de sürgősen!!!!!!!
Mondom hogy nem vagy őrült!!!
És hidjem ezt el a fejemben szóló hangnak?
Jogos. Idővel mindent megtudsz. Most az a lényeg hogy gyakorolnod kell, ha nem akarsz véletlenül katasztrófát okozni vagy lelepleződni.
Mégis hogy a francban tudnék lelepleződni?
Az emberek előtt? Sehogy. A mágikus lények előtt annál inkább. Például a kis barátod, Lucas előtt.
Lucas nem a barátom. És kit mondtál? Megikus lény?
Igen. A kis Lucas egy vérfarkas. Vigyázz vele. Könnyen elcsavarják az ember fejét. Sajnos a saját bőrömön tapasztaltam.
Okkkkkké........de hogy tudnék lelepleződni?
Hahoo. Néztél már ki az ablakon? Hó Júliusban? Ezt két dologra lehet fogni. Fekete mágia, vagy egy vetítő.
Értem.......éééééés mond csak. Ki a franc vagy te?!
Majd idővel megtudod.
Neeeeeem. Nem játszunk ilyet.

Ekkor azonban a fejembe óriási fájdalom nyilalt.
Azt mondtam majd idővel megtudod!
Rendben, rendben csak hagyd abba!

A fejfájás véget ért és a hangot sem hallodtam már a fejemben. Mintha itt sem lett volna. Meg kellett emésztenem a dolgokat.
Lucas vérfarkas, én egy vetítő, létezik a természetfeletti, egy hang a fejemben parancsolgat és képes lehet halálra kínozni. Szupi. Egyéb dolog amit esetleg nem tudok?

3 órával később:
Miután összegeztem a dolgokat a fejemben, folytattam a Csontváros könyv olvasását. Kb 100 oldalt olvastam el, mikor Nina ébredezni kezdett.
-Jó reggelt álomszuszék.-nevettem felé.
-Jó reggelt.-válaszolta fáradtan. Felült az ágyban majd nyújtózott egyet.-Elált a hóesés?
-Nem.-ráztam meg a fejem.
-Elég fura, nem? Ilyen még sose volt.-gondolkodott el Nina.

Fogd a klímaváltozásra!

-B....Biztos a klímaváltozás miatt van.-vakartam meg a tarkómat.
Hát k*rvára nem amiatt van, hanem miattam de neki erről nem kell tudnia.
-Amúgy lehetséges.-válaszolta Nina.-Hagyuk inkább. Megyünk reggelizni?
-Aha, mehetünk.-mondtam, majd letettem a könyvet és együtt átverekedtük magunkat a havon, az ebédlőbe. Tükörtojás volt a reggeli, így jó sokat ettünk mind a ketten. Ugyan mögöttem ült, így nem láthattam, de végig magamon éreztem Lucas tekintetét. Mintha lyukat égetett volna a hátamba. Elég kellemetlenül éreztem magam így inkább feláltam az asztaltól.
-Én megyek. Te maradj csak. Kicsit rosszul vagyok.-mondtam, mindeközben rosszullétet színlelve.
-Ne hülyéskedj. Ha rosszul vagy visszakisérlek.- mondta majd felált, és miután leraktuk a tányérjainkat visszaindultunk a házba. Amint visszaértünk Nina beparancsolt az ágyba, mondván: Ha beteg vagy akudj egyet! A mai túra ugy is lefújva, mivel nem hiszem hogy hóban elmennénk.
Tettem amit mondott és befeküdtem az ágyba. Jól betakaróztam, azonban kb fél óráig forgolódtam míg végül sikerült elaludnom. Nem tudom mennyit aludtam, vagy hogy álmodtam e ismét valami furcsát, csak annyit tudok hogy egy kiáltásra riadtam fel.
-SEGÍTSÉG!!!!!!!!