9. rész

3.4K 220 2
                                    

Lucas egyből felkapott az ágyról, mire én szó szerint felsikítottam. Ez őt viszont nem nagyon izgatta, csak kiugrott velem az ablakon. A gyomrom néhány másodpercek alatt a negyedére zsugorodott és egy hang sem jött ki a torkomon.
Oké. Viszlát élet. Jó volt veled. Legalább lett egy barátom aki eljöhet a temetésemre.
Azonban Lucas simán talpra esett majd futni kezdett velem a kocsija felé. Szinte bedobott előre, majd gyorsan helyet foglalt mellettem. Kinéztem a kocsi ablakán. Egy Lucas-nál kicsit idősebb srác éppen harcolt valamikkel.
Azt mondta Bestiák. De ezek egyátalán nem hasonlítanak az álmomban lévőkre.
Ezeknek volt testük, csak éppen szürkés bőrük volt, ami néhol megéget, foszladozott, máshol pedig már csak a húsuk látszott. Csak szemüregük volt, szemük nem, a szájuk pedig egy kissebb fekete lyukra hasonlított. Lucas hirtelen elindította a kocsit, de én még mindig csak az ablakon bámultam kifelé.
-Niki! Niki!-szólongatott, azonban mikor erre nem reagáltam egyik kezet a térdemre helyezte.-Figyelj! Mindent elmagyarázok majd neked, ne aggódj! Biztonságban vagy.-mélyen a szemembe nézett, amitől egy időre elfelejtettem az előző jelenetet. Azonban ekkor egy Bestia ráugrott a szélvédőre. Lucas félrerántotta a kormányt, erre pedig a szörny lerepült az útra.
-Ez nem tűnik annyira biztonságosnak.-mondta félve, majd hátrafordultam, hogy lássam, követ e a szörny, azonban addigra köddé vált.
-Ne aggódj! Nem hagyom, hogy bajod essen. Ígérem.-mondta. Erre egy kissé megnyugodtam.
Huh..nyugi. Meg fog védeni. Meg fog védeni. Lucas meg fog védeni engem.
Hamarosan a kocsi lefékezett, Lucas pedig kipattant belőle.
-Na gyere. Vagy itt is cipeljelek? Mert szivesen megteszem.-vigyorgott majd végignézett rajtam. Egyből kiszáltam a kocsiból és próbáltam minnél jobban összehúzni magam.
-Hol vagyunk?-kérdeztem durcásan. Végignéztem a helyen. Nagy fából épített házak voltak ott, pont mint az álmomban.
-Az otthonomban. Légy megtisztelve! Soha nem hoztam még haza lányt.-mosolyodott el perverzen.
-Elolvadok a gyönyörtől.-forgattam meg a szememet. Megfogta a kezem, majd bevezetett a legnagyobb házba.
-Anya! Megjöttem!-kiabált Lucas. Egy kb 30 év körüli nő jött ki, feltehetőleg a konyhából.
-Szia Lucas.-ölelte meg a mellettem álló fiút, majd felém fordult.-Ki a kis barátnőd? Csak nem a p...-de nem tudta befejezni mert Lucas közbeszólt.
-Anya!-kiabálta, mire mind a ketten elnevettük magunkat. Lucas felhúzta az orrát majd a szobájába vezetett. Leültem az ágyra és a tenyeremet kezdtem babrálni. Lucas csak levágódott mellém.
-Ne haragudj. Az anyám néha túlgondol dolgokat.-sóhajtott, én pedig csak bólintottam. Felült az ágyon és megfogta  a kezem.-Gondolom szeretnéd tudni miért hoztalak ide. Noss azok a lényel Bestiák voltak. A származásuk ismeretlen. Egy gonosz vadásznak dolgoznak. Kifejezetten a te fajodra vadászik. Hozzá akartak elvinni.
-Te mi vagy?-kérdeztem, de már tudtam a választ.
-Vérfarkas.-válaszolta, miközben a tarkóját vakarta.
-Értem.-mondtam, majd végigdőltem az ágyán.
Tudja mi vagyok. Tudja mi vagyok. Tudja mi vagyok.
Ne mondogasd már, hogy tudom mi vagy. Nem nagy cucc. Mindig tudtam olvasni a gondolataidban.
-MI VAN?-ültem fel az ágyon.
-Nyugii van.-ráncolta a homlokát.
-NEM NYUGODOK MEG! MIKET HALLODTÁL?
-Mondjuk azt, hogy totál oda vagy értem.-ekkor leterített az ágyra, majd fölém mászott.
-N-nem......
-De jobb ha tudod: Én is imádlak.-suttogta a fülembe. Leszált rólam majd kiment az ajtón.
HÉ! NE MERJ ÍGY ITT HAGYNI!
Miért? Félsz nélkülem? Szivesen vissza megyek és akkor elfoglalhatjuk magunkat valamivel😏😏
TE HÜLYE ÁLLAT!
Arra gondoltam, hogy mesélek neked a varázslatról de a te verziód se rossz.
AAAWWWWWW.
Ekkor visszajött a szobába.
-Hallom hiányolsz.-vigyorodott el.
-Elegem van belőled!
-Én úgy tudtam szeretsz-nézett rám kiskutya szemekkel, majd ismét eldöntött az ágyon.
-Szálj le rólam!-mondtam és közben próbáltam lerázni magamról, de csak azt értem el hogy az arca közelebb került az enyémhez. Ekkor teljesen lefagytam. Az arca csak közeledett és közeledett, míg végül 3 miliméterre került tőlem.
-Tudod...a farkasoknál van ez a párválasztás dolog. Nekem pedig......azthiszem megvan a párom.-suttogta miközben a fülem mögé tűrt egy tincset. Ekkor megragadtam a tarkóját, magamhoz rántottam míg az ajkunk össze nem ért.

A titkok lányaWhere stories live. Discover now